Esterházy felolvasásával – a Petőfi Irodalmi Múzeumban – indul és Kollár-Klemencz László és Erdős Virág elő-lemezbemutató koncertjével zár az idei Irodalom Éjszakája, június 14-én. A Margó Irodalmi Fesztivál központi rendezvényén a Belváros különböző és különleges helyszínein huszonhárom kortárs író és költő műveivel ismerkedhetünk meg.
Legújabb regénye, a Megyek utánad főhőse éppúgy nem tud mit kezdeni a rászakadt nagy szabadsággal, mint a körülötte lévő társadalom a rendszerváltással. Csodavárás, múltfeldolgozás, felelősség-áthárítás, felnőttesdi. Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk, aki szerint regénye happy enddel végződik, de errefelé az is csak kicsi lehet.
Kiáll a szabad tankönyvválasztás mellett, noha az ő irodalomtankönyveit nem lehetetleníti el a „Hoffmann-lista". Nem tartja ördögtől valónak, ha irodalomórán előkerülnek Tankcsapda-szövegek vagy az okostelefonok, gimnáziumi osztályaival napi kapcsolata van a Facebookon is. 33 éve tanít, most pályaelhagyáson gondolkodik, mert úgy véli, tévúton jár az oktatáspolitika. Interjú Pethőné Nagy Csillával.
Ha nem mutatunk rá kellőképpen a fiataloknak, hogy az opportunizmus bűn, akkor örökké ugyanazt a rossz történetet fogjuk ismételgetni – véli a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége Sofi Oksanen. A múlt feldolgozatlanságáról, a Nyugat-Kelet közt feszülő értetlenségről és a persze új regényéről kérdeztük a finn írónőt.
Osztrák állami díjjal tüntetik ki Ljudmila Ulickaját - jelentette be Josef Ostermayer osztrák kulturális miniszter szerdán.
Weöres Sándor pajzán, és még kiadatlan gyerekversei, Gárdonyi Géza titkos öregkori naplója, Márai Szabad Európa Rádióban elmondott jegyzetei – a közeljövőben számos klasszikus magyar irodalmi csemegét adnak ki. Összeszedtünk ezekből tízet.
Kilenc év után új novelláskötettel rukkol elő Murakami Haruki világhírű japán regényíró: az áprilisban megjelenő gyűjteményben egy teljesen új írás is helyet kap.
Iskolások könyve, Patkányburger, Foci – a közeljövőben számos gyerekeknek és tiniknek szóló könyvvel jelentkeznek a kiadók. A könyvpiac általános megroggyanásának az ifjúsági kötetetek forgalma évek óta ellenáll. Most is érdemes lesz néhány könyvet beszerezni. Adunk néhány tippet.
Szerdán tragikus körülmények között 50 évesen elhunyt Borbély Szilárd, József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem oktatója – tudatta a költő családja a dehir.hu-val.
Nemzetközi mozgalom indult Shakespeare műveinek az újraírására. A Macbethet a világhírű skandináv krimiszerző, Jo Nesbo írja át.
Günter Grass lezárta regényírói munkásságát. Ezt az irodalmi életművéért 1999-ben Nobel-díjjal kitüntetett német író, festő, grafikus jelentette be egy hétfőn megjelenő interjúban.
„A legtöbb ember néha homoszexuális, s néha nem az” – olvasható többek közt Márai Sándor egyik legismertebb művének, az Egy polgár vallomásainak most megjelent, csonkítatlan kiadásában, amibe visszakerültek az egykori házitanítójára vonatkozó gondolatai is. A tanító 1935-ben személyiségi jogi pert indított a szerző ellen, amit Márai elbukott, s ennek nyomán önmaga cenzúrázta meg kötetét. 70 év után most itt az eredeti regény, igencsak pikáns részletekkel. De miért kellett ennyit várni?
Nádas Péter magyar író kapta az európai irodalom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat. A kétévente odaítélt elismerést 2014 tavaszán Stuttgartban adják majd át.
Dosztojevszkij, Victor Hugo és F. Scott Fitzgerald is megihlettek már egy-egy szállodatulajdonost vagy designert. Megnéztük, mi lett belőle.
Megromlott egészségi állapota miatt nem utazik el Stockholmba Alice Munro, aki így nem tudja személyesen átvenni irodalmi Nobel-díját.
Noha sokan kerülgetik ezt a témát, Kölcsey Ferenc valószínűleg szerelmet érezhetett egy férfi iránt – állítja Nyáry Krisztián, aki a hamarosan megjelenő második könyvében próbálta körüljárni a Himnusz szerzőjének történetét. Egyelőre azt sem lehet tudni, volt-e Kölcseynek beteljesült szerelme. Az Így szerettek ők 2. című könyvben Nyáry Krisztián inkább a XIX. század felé nyitott, mert az az utolsó olyan történelmi korszak, ami még értelmezhető a mi kultúránk felől. Szerinte Csokonai korában még értjük az emberi viszonyokat, de Balassi Bálintot valójában már soha nem fogjuk megérteni. Interjú.
Terézia Mora Sopronban született, 1990 óta Berlinben él. A Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését.
„Mi lennék Auschwitz nélkül? (...) Semmi és egy senki. Egy átlagember" – mondta Kertész Imre. Az író igennel felelt arra a kérdésre, vajon hálás-e azért, hogy „megtörtént” vele Auschwitz. „A haláltáborban váltam azzá, aki vagyok. Mit élhettem volna át Auschwitz nélkül? Mindazt, amit a többiek is mind megélnek.”
Az idei Aegon-díjas Másik halál című regény szerzője volt gyári munkás, egyetemi tanár, utcazenész, jelenleg múzeumi teremőrként dolgozik. Barnás Ferenc úgy véli, a hazánkban tapasztalható megosztottság kizárólag a politikusoknak jó, ez az ő játékuk. Az író szerint egyszerre több Magyarország létezik.
Angolul bár, de mindenki számára hozzáférhetővé vált a Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre utolsó interjúja, amit még július elején adott a The Paris Review-nak.
