#irodalom

Chilis gondolatébresztők

Kortárs írók nem voltak restek, és magvas gondolataikat gyorséttermi papírzacskókra, poharakra rótták. Burrito és kóla mellé irodalom, két percben.


Nincs értelme betartani az előírt tantervet

Imádják az irodalomórákat, sőt a menőbb tanulók verseket faragnak. Az asztalosnak készülő diákokban a szokatlan érdeklődést az irodalom iránt tanárnőjük egyedi módszerei keltették fel, aki az órákon éppúgy felhasználja a kortárs írók verseit, mint a rap vagy slam poetry-előadók szövegeit. Nem tilos az órákon az okostelefonok nyomogatása sem. A módszer hatékony, ám a sok, Klik által nem támogatott fénymásolás miatt a tanároknak zsebbe vágó, és a mai oktatási előírásokat is sok helyen sértheti. Interjú Sulyok Blanka magyar-német szakos tanárral.








Beleszerethet-e a mesében két királyfi egymásba?

El lehet kezdeni a gyerekek társadalmi érzékenyítését mesekönyvekkel, de csak, ha azokat a szülő együtt olvassa a gyerekekkel. „Ez egy szülői meló, amit nem lehet megúszni” – véli a szakember. Egy jó mesekönyv azonban nem lehet didaktikus, és irodalmilag is színvonalasnak kell lennie. Van-e helye a mesékben a homoszexualitásnak, a szegénységnek, a halálnak? Mennyire lehet egy mese félelmetes?





„Másként élünk kifelé és befelé”

Kárpát-medencei életünk lényegét az irónia, az abszurd jobban megközelíti, mint a nemzetmentő emelkedettség – véli a nemrég új történelmi regénnyel, a Szívlekvárral jelentkező Kőrösi Zoltán, aki szerint a magyar társadalom többsége elfogadta a ráöntött, silány, többnyire a napi politika felől érkező nyelvi és társadalmi közlekedésbeli kategóriákat. Interjú.


„A legtöbb korszakban mások döntötték el, hogy lehetsz­-e magyar” – interjú Nyáry Krisztiánnal

Papp Laci nemzeti ikon, de nem tudjuk róla általában, hogy a bürokrácia akadályozta meg a profi pályafutását. Semmelweis Ignácot egy elmegyógyintézetben verték agyon. Sok hősünkről maximum utcanevek emlékeznek, miközben azt sem tudjuk, kik ők. Új kötettel jelentkezett Nyáry Krisztián, aki szerint a magyarok a jó pillanataikban igenis képesek nyitottak és befogadóak lenni. Interjú.


Amikor a kamasz azt látja: a gátlástalan nyomulás erény

A kamaszok ma mindenütt azt látják, hogy bármit meg lehet tenni, bármit meg lehet úszni – véli Totth Benedek. Sodró lendületű, mellbevágó thrillere az olvasók és a kritikusok szerint is az év egyik legjobb regénye. Nem véletlen, hogy a filmesek is felfigyeltek a drogok, a szex és a brutalitás örvényében egyre mélyebbre merülő fiatalok történetére. Interjú.


Már a honfoglaló magyaroknak rossz volt a sajtója

A magyarok igazságáról, lemaradottságáról, valamint a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikomikumáról szól Péterfy Gergely új regénye, a Kitömött barbár. Ki volt az a néger, akit kitömtek és kiállítottak a bécsi múzeumban a 18. században? Miért gondolta Kazinczy, hogy a nyelv megújításával új világ építhető? Milyen szavakért kapkod ma az emlékezet nélküli munkásosztály és az elektrosokkon átesett parasztság? Interjú.



"Ez nem írás, hanem gépelés" - amikor híres írók egymást szapulják

Végtelenül szórakoztató, amikor neves írók, már-már magukból kikelve kérdőjelezik meg kollégáik írói kvalitásait. "Minden szava hazugság", "egy őrült gyerek jajongása a kórházból", "mocskos állat" és hasonló kedvességek az irodalomtörténet nagyjaitól, ünnepelt és népszerű szerzőkről - most mind egybegyűjtve.



„A hatalomnak szüksége van arra, hogy mindenki harcoljon ellene”

Ez a világ arról szól, hogy mások bűneit próbálja ránk kényszeríteni, egyfolytában azt keressük, ki a hibás, nem azt, hogy mi a megoldás – véli a nemrég új regénnyel jelentkező Dragomán György, akinek előző, A fehér király című regényéből világsztárokkal készülhet film. Emlékezni kell vagy felejteni? Miért kell mindenkinek a saját pszichológusának lennie? Hogy lehet a hatalmat értelmesen gyakorolni? Interjú.