Hercsel Adél
Hercsel Adél

A könyv első mondata: múlik-e rajta bármi is? Van, aki máris elhajítja a könyvet, ha nem elég figyelemfelkeltő, van, aki azonnal átsiklik rajta, mert nem tartja fontosnak. És vannak azok, akik gyűjteményt készítenek belőlük különböző kategóriák szerint. Mi az utóbbiak közé tartozunk, és azok a neves irodalmárok is, akik az idén kétszázhúsz éves magyar könyvkultúra, könyvkiadás és szervezett könyvpiac tiszteletére segítettek nekünk összegyűjteni a klasszikus és a kortárs magyar irodalom legütősebb kezdőmondatait.

1. „Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya.”

Mikszáth Kálmán: Az arany-kiasszony, a Tót atyafiak első novellája, 1880.

Mikszáth Kálmán
©

A nagy anekdotamestert befuttató Tót atyafiak nyitómondatában minden benne van, amiért szeretünk olvasni: a lényeg szellemes és tűpontos megragadása. A történészek szerint az elmaradott 19. századi Selmecbánya valóban pokoli hely volt: mostoha időjárás, beteges emberek, rossz utak, kritikán aluli közegészségügyi állapotok. Mikszáth hősei igazi zombik, akik ebben a különös völgykatlanban élik a maguk poklát: Az arany-kisasszony Csemez ura annak adja lánya kezét, aki elég aranyat fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába utazik, hogy aranyat ásson. Az idő elteltével a lány elhervad, az apa meghal, a fiút pedig senki sem tudja értesíteni a történtekről, mert nem ismerik a címét. Legendává merevedik, akárcsak a hősök számára elérhetetlen külvilág.

*

2. „A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb. Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz tetszett nekik.”

Gárdonyi Géza: Egri csillagok, 1899.

Eger vára a 16. században
©

Nagy Magyar Könyv, Arany Könyv, Szuper Könyv: legyen szó bármelyik magyar könyves összeállításról, amelyben kedvenc köteteink szerepelnek, az Egri csillagok állandóan hasít, és az élen végez. Nem véletlenül – gondolhatjuk –, hiszen Eger ostroma ezer éve kötelező olvasmány. Azonban ennél sokkal többről van szó! A különc egri remete klasszikusa egyrészt kiváló történelmi kordokumentum egy olyan időszakról, amely regényben kevés helyen jelenik meg ilyen pontosan, másrészt az Egri csillagok a történelmi regény műfajának iskolapéldája. Ezt a nyitómondatok is igazolják, amelyek nem kérdés: a magyar irodalom egyik legbájosabb nyitójelenetét írják le, amivel a film máris pereg a szemünk előtt.

*

3. "Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem."

Füst Milán: A feleségem története, 1946.

Kultikus mű – kultikus nyitómondat. Nem meglepő képlet. A feleségem története azzal vonult be a világirodalomba, hogy a legnagyobb kérdések egyikét: férfi és nő kapcsolatának misztériumát feszegeti. Feltenni a nagy kérdést, kétségtelenül bátor cselekedet, mindez azonban még kevés az örökkévalósághoz. Füst Milán azonban képes súlyos igazságokat feltárni a legnagyobb érzésről, mely az embernek adatott. A ki nem mondott és a ki nem mondható birodalmából hoz fel igazgyöngyöket, miközben az emberi lélek bölcs, öreg ismerőjeként a féltékenység kálváriájának valamennyi stációján végigvezeti az olvasót, egészen onnantól, hogy megszületik a balsejtelem: lehet, hogy megcsal a feleségem?!

*

4. „Ma nem mentem iskolába.”

Kertész Imre: Sorstalanság, 1975.

Kertész Imre
©

Szimplán alanyból, állítmányból, hely- és időhatározóból álló, mindössze négyszavas, egyszerű kijelentő mondat sosem volt még ennyire katartikus, mint Kertész Imre Nobel-díjas regényének kezdete. Felidézve a Sorstalanságot, az olvasó beleborzong, ha arra a tengernyi szörnyűségre gondol, ami a végtelenül egyszerű első mondat után következik. Ugyanakkor mind az első mondatnak, mind a regénynek elsöprő erőt kölcsönöz, hogy az író az embertelen körülmények közepette, a halál árnyékában járva olvasóit első sorban nem az erőszak kegyetlenségével szembesíti. A Sorstalanság hőseit nem a téma megkívánta erkölcsi és metafizikai kérdések foglalkoztatják, hanem a leghétköznapibb problémák. Kertész bátorsága egészen odáig terjed, hogy megragadja a holokauszt örömteli pillanatait, és a koncentrációs táborok boldogságával zárja a művet.

*

5. „Sötét volt, mint egy fasírtban.”

Hajnóczy Péter: A parancs, 1980.

A Hajnóczy-kisregény kezdőmondata máris hangulatba hozza az olvasót. A kollázsszerűen szerkesztett szöveg azonnal beszippantja olvasóját sötét kozmoszába, de nem ad számára gravitációs központot a repüléshez. Az összefüggéstelennek tűnő szöveget olvasva szinte elveszünk a sötétben. Ez pedig nem más, mint a végtelen éjszaka, amelyben az írás főhősével, a titokzatos kémmel együtt várakozunk. Gondolatai szárnyán utazunk vele az éjszakában, amíg a parancs meg nem érkezik, ha egyáltalán megérkezik.

*

6. „Ritkán álmodom. Ha mégis, verejtékben fürödve riadok fel.”

Szabó Magda: Az ajtó, 1987.

Szabó Magda
©

Szabó Magda visszatérő rémálma keretbe foglalja a művet, megüti az alaphangot, és azonnal megjeleníti a regény címadó metaforáját, amely végigkíséri az egész történetet. Egyszerű, őszinte és húsbavágó. – Mindez Az ajtó kezdőmondatáról és egészéről elmondható. Bármennyire is fiktív műfajról van szó, a regény erejét az adja, hogy az írónő szokatlan nyíltsággal, önmagát a végletekig lecsupaszítva áll ki olvasói elé, mentegetőzés nélkül vállalva jellemhibáit, tévedéseit és gyengeségeit. Az életrajzi ihletésű könyv Szabó Magda titokzatos bejárónőjének állít emléket, amelyben a rendelkezésére álló információtöredékekből megpróbálja helyreállítani Emerenc múltjának történetét. A könyv ezen keresztül felejthetetlenül beszél az igazi barátságról és a vele járó mély és őszinte szeretetről.

*

7. „Visszakerültél hát Budára, ahol születtél.”

Ottlik Géza: Buda, 1993.

Ottlik Géza felolvas az ELTE Bölcsészkarán tartott Újhold-esten
©

A hazatérés megindító érzése, az elszakadás jelentőségének megértése, és egy háborúkat, nemzeti és egyéni sorstragédiákat átélt generáció összes fájdalma ott lüktet a Buda sóhajszerű kezdő soraiban. Ottlik Géza Iskola a határon és Buda című regényeinek katonaiskolás szereplői felnőttként megélték a világháborút, majd a kommunista hatalomátvételt és 56-ot is. Az iskola a határon folytatásaként számon tartott regény inkább keretregény, mert azt meséli el, ami az Iskola előtt és után történt, ezzel folyamatosan értelmezve, újraolvasva az első regényt. A Buda sokak szerint nem éri el az Iskola színvonalát, és a mű komoly viták tárgya a mai napig. Az viszont egész biztos, hogy kezdősorai örökérvényűek: ma a Buda hőseivel együtt sóhajthat hazalátogatva az a félmilliónyi magyar, aki az utóbbi öt évben Nyugatra emigrált az országból, Budát tetszőleges magyar településnévvel behelyettesítve.

*

8. "Már nem érdekel, hogy meghalok, mondta Korin, majd hosszú csend után egy közeli bányatóra mutatott: – Azok ott hattyúk?"

Krasznahorkai László: Háború és háború, 1999.

Krasznahorkai László
©

Sokáig a Sátántangó kezdőmondata is versenyben volt, végül mégis egy méltatlanul kevésbé ismert Krasznahorkai-nyitányt választottunk. A Háború és háború a magyar és a világirodalom egyik legtitokzatosabb alkotása: azon művek egyike, amelyek magnetikus erővel bírnak. Készítsenek bármilyen hatásos hollywoodi vagy éppen művészi horrort és thrillert, a Háború és háborúban Krasznahorkai mindent megírt a legelemibb rémület élményéről, amely időről időre hatalmába keríti az embert, vagy inkább örökké a nyomában jár. A regény hősei mind a félelem, a pusztítás és a háború elől menekülnek: a Háború és háború aktualitása okán most különösen húsbavágó élmény lehet.

*

9. „Kérjük, fejezzék be az olvasást!”

Kemény István: Kedves Ismeretlen, 2010.

… és kezdjenek el újra olvasni, vagy kezdjenek mást olvasni, esetleg máshogy olvasni. – Nem így folytatódik Kemény István Kedves ismeretlen című regénye, azonban tágabb kontextusba helyezve a művet, ez is lehet az erős kezdőmondat üzenete. Az elsősorban költőként ismert szerző regénye új, váratlan fordulatot jelentett az életműben, ugyanakkor korábbi munkáiból mégis természetesen következett. Mindezzel együtt a Kedves Ismeretlen hamisítatlan nagykorúsági könyv, következetes búcsú az ifjúságtól, egy olyan ötvenhez közeledő apa és férfi elszámolása korai éveivel, kinek említett évei egy világkorszak végére estek. A Kemény-regény pedig a posztmodern irodalom utáni új, kedves, ismeretlen korszak és stílusirányzat nyitányának is egyik fontos eleme.

*

10. „Mielőtt apámat kettéfűrészelték, úgy emlékszem, egészen boldog volt.”

Krusovszky Dénes: Mielőtt apámat kettéfűrészelték, 2014.

Krusovszky Dénes
©

„A kezdő sort soha nem én / írom, aztán a többire / is csak engedélyt adok” – kezdi Alkonyodik című versét Krusovszky Dénes, aki prózaíróként is bebizonyította, hogy az erős kezdések nagymestere. A fiatal szerző kilenc novellát tartalmazó kötetének nyitómondata máris sokkolja az olvasót, amit a kötetben rendre visszatérő nyomasztó, meghökkentő és kizökkentő momentumok követnek. A fiúk országát belengik a baljós árnyak: a kötet fiú- és férfihősei a problémák elől a hallgatásba menekülnek, miközben önmagukkal vívódnak magányos, zárt világukban, ahol igazán senki sem akar felnőni. Krusovszky érzékeny novelláinak hősei ismert problémával küzdenek: miként dolgozzák fel a traumát, például azt, amikor kettéfűrészelik az apát.

***

A legütősebb kezdősorok listájának összeállításában közreműködő írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek: Cserna-Szabó András, Keresztesi József, Áfra János, Kiss Noémi, Szilágyi Zsófia, Szilasi László, Kemény Zsófi, Nagy-Koppány Zsolt, Hartay Csaba, Benedek Anna, Benedek Szabolcs, Turi Tímea, Bajtai András, Potozky László, Pallag Zoltán, Vári György, Gaborják Ádám, Lackfi János, Dragomán György, Hevesi Judit.

Kövesse a hvg.hu Élet és Stílus rovatát a Facebookon is!

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Lukoil a legnagyobb orosz magáncég

A Lukoil a legnagyobb orosz magáncég

Komoly műszaki gond van a biatorbágyi vasútvonalon

Komoly műszaki gond van a biatorbágyi vasútvonalon

Magyarország a férfi után a női kézilabda Eb-t is megrendezné

Magyarország a férfi után a női kézilabda Eb-t is megrendezné

Tucatnyian énekelték a Büdös macskát New Yorkban

Tucatnyian énekelték a Büdös macskát New Yorkban

Ki az a Junko Tabei, miért van ma a Google főoldalán?

Ki az a Junko Tabei, miért van ma a Google főoldalán?

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát