A netadó elleni felháborodás hívta életre az elmúlt 13 év leginkább előremutató oktatási reformtervét, de az azóta is csak írott malaszt. A kormány 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiájából szinte semmi nem valósult meg. Ez különösen fájón mutatkozott meg a Covid idején, és a helyzet ma sem jobb.
Nem volt hajlandó portfóliót írni, és nem hajlandó vállalásokat megfogalmazni a teljesítményértékeléséhez az egyik legjobb vidéki gimnázium tanára, korábbi igazgatója. Elkeseredett posztban írta meg, hogy bár három éve van még a nyugdíjig, de elkezd munkát keresni.
Évente kell ezentúl értékelni minden tanár teljesítményét egy 100 pontos skálán, ebből maximum 30 pontot kaphat a pedagógus a személyes céljaira, 70-et pedig központilag meghatározott szempontokra. Az általunk megkérdezett igazgatók szerint az új rendszer nem megvalósítható, és nem lehet objektív. Most úgy tűnik, a jól vizsgázó tanárok béremelést kapnak, de a rosszul teljesítők bérét nem csökkentik.
Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.
Hogyan kell a matematikát tanítani? – ezt vitatja meg júliusban Budapesten mintegy ezer tanár a világ minden részéről, a konferencia magyar főszervezőjétől mi már most megkérdeztük ezt. Csapodi Csaba szerint érdekes kísérlet lenne, ha a matek tanterv összeállításában részt vehetnének nem matektanárok is. Miért mumustárgy a matek? Mi várható a mesterséges intelligencia elterjedésével az iskolákban? Mire jó a másodfokú egyenlet? Interjú.
Hová lett a gyermekközpontú iskola, hová lett a játékkal, kortársi kapcsolatok építésével, alkotókedvvel, a világ felfedezésével eltölthető gyermekkor, kérdezi szerzőnk, aki szerint a középiskolai felvételire trenírozó, biflázásközpontú iskola siralomvölgy, a diákok különórákkal teli, embert próbáló életének eredménye elveszett gyerekkor.
Erről az egyesület választmánya egyhangúlag döntött. Szavazatukkal nem kívánják legitimálni a civil szervezetek és az egyetemi-akadémiai szféra álláspontját figyelmen kívül hagyó oktatáspolitikát, a vállalhatatlan szakmai döntéseket.
A Hernád utcai épületbe a Maarif alapítvány általános iskolája és gimnáziuma költözik majd be.
Az előző generációkat, a vállalatokat és a kormányokat is hibáztatják a megkérdezett diákok az üvegházhatás kialakulásáért.
A tankerületi diákelnök nem új pozíció, és nem is valamiféle belügyminisztériumi beépített ember. Az előző leérettségizett, így mandátuma megszűnt, új választást kellett kiírni. Három iskola diák önkormányzati (DÖK) elnöke indult a posztért.
Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint egy iskolai tanév harmadával vannak lemaradva a diákok, akik a koronavírus-járvány idején távtanulásra kényszerültek. Ebből később lehet nehézségük.
A 15 éves Sergio Peralta jobb kézfeje nem fejlődött ki rendesen, ezért a tanév kezdete óta rejtegette azt diáktársai előtt. Aztán jött a meglepetés.
Hat helyi oktatási intézmény fogott össze a sztrájk során.
Délelőtt 10-kor kezdődtek a 2023-as középiskolai központi felvételik és valamivel déli 12 előtt értek véget. Több mint 71 ezer diák töltötte ki a tesztet magyarból és matematikából.
Székesfehérvár polgármestere úgy véli, az oktatás összes problémáját nem tudja megoldani a pénz, bár arra is komoly szükség van. A szolidaritási adó elvével egyetért, a mértékével azonban nem, Fehérvárra pedig naperőműparkot szeretne.
Az épületben a téli szünetben cserélték a radiátorszelepeket, az egész rendszert légteleníteni kellene, mielőtt újra fűteni is tudnak.
Egyre inkább adós az oktatásért felelős rendőrminiszter azzal a válasszal, hogy miért pont azt a 14 tanárt rúgta ki tavaly az állásából, akit kirúgott. Pintér Sándor azt mondta, ő csak a szabályokat tartotta be, de egyre inkább úgy tűnik: nincs itt semmilyen szabály.
Továbbra sem találni logikát abban, hogy választották ki a decemberben elbocsátott 14 tanárt azok közül, akik polgári engedetlenséggel hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira. Több mint 2000 „renitens” tanárt tart ugyanis nyilván a Belügyminisztérium. Most pedig az is kiderült, hogy a tankerületek kevesebb nem megtartott órát könyveltek el a valósnál.
