Különórák, játékok, utazás – jónéhány gyerek számára mindez álom marad, ha a lehetőségeket csak a szülői ház tudja alakítani. De hogyan lehet úgy felkészíteni a gyerekeket az iskolára, hogy mindegyikük hasonló eséllyel tudjon elindulni – függetlenül attól, hogy szegény vagy tehetős a családja? Erre a kérdésre keresi a választ egy németországi kísérleti program. A Deutsche Welle riportja.
Szeptembertől iskolaőröket küld 500 általános és középiskolába a kormány, akik a 12 évesnél idősebb gyerekeket szükség esetén meg is bilincselhetik. A tanárokat védenék az agressziótól, ám több szakemberrel beszéltünk, akik szerint ez csak tüneti kezelés. Ritók Nóra úgy látja: a gyöngyöspatai ítéletre adott választ a kormány, ami egy újabb bélyeg és a kirekesztést erősíti.
A baj mélyebb és másabb is annál, hogy az oktatási rendszert, illetve az azt alulfinanszírozó politikát és a pedagógustársadalmat tegyük felelőssé. Válasz Scharle Ágota társadalmi és gazdasági változásokról szóló vitaindítójára.
A mindig is népszerű III. kerületben a csok bevezetése után gombamód nőnek a házak; idén csak augusztusig több mint 300 lakásegység épült főleg lakóparkokban és ikerházas fejlesztésekben. Utóbbit a szakma átkozza, az odaköltöző családok életét pedig közlekedési nehézségek és az intézményi férőhelyek hiánya nehezítheti.
Új, az ígéret szerint nagy odafigyeléssel és modern pedagógiai módszerekkel boldog gyerekeket nevelő iskolát indít az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot fenntartó alapítvány. Jövő szeptemberben nyitnak.
Mit látni a legendás finn iskolában? Hát a szomorú, döglött magyar jövőt. Irigységtől sárguló pillanatfelvétel Helsinkiből - Tóta W. Árpád riportja.
Az ország szempontjából káros iszlám elleni intézkedések minden honfitársunk számára ismertek. A muszlim rémben bujkáló jó hazafias felhasználása viszont nem kapta meg a kellő figyelmet.
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.
Gyerekekkel nem szabad kísérletezni – írja Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a HVG-ben a kilenc évfolyamos alapképzés dilemmáit körüljáró esszéjében.
A tananyag és a tanárok uniformizálása természetesen csak a közbülső lépcső a gyerekek új fajának laboratóriumi előállításához.
Miért van az, hogy a szépségideálokhoz való alkalmazkodás kényszere a nőket sokkal súlyosabban érinti, mint a férfiakat? Mennyire hatásosak azok az "ellentrendek", amelyek a belső szépség és az önelfogadás üzenetét közvetítik? A női szerepekről, a szépségideál változásairól és a Dörmögő Dömötörről vitáztott öt szakember.
Át kell alakítani a tantervet, egész napos iskolákat kell működtetni, és érdemes lenne változtatni a pedagógusképzés rendszerén is – a Die Presse című osztrák napilap által megkérdezett oktatáskutatók szerint többek között ilyen változtatásokkal kellene hatékonyabbá tenni a közoktatást.
