Különórák, játékok, utazás – jónéhány gyerek számára mindez álom marad, ha a lehetőségeket csak a szülői ház tudja alakítani. De hogyan lehet úgy felkészíteni a gyerekeket az iskolára, hogy mindegyikük hasonló eséllyel tudjon elindulni – függetlenül attól, hogy szegény vagy tehetős a családja? Erre a kérdésre keresi a választ egy németországi kísérleti program. A Deutsche Welle riportja.
Hat óvodás szaladgál a németországi Gelsenkirchen óvodájának tornatermében. Hermine és Thalia felmásznak a rámpán a bordásfalhoz, gyorsan lecsúsznak a rúdon, és már kezdik is az újabb kört.
A többiek felváltva egyensúlyoznak és kúsznak a kifeszített köteleken és kötelek alatt, gyakorolják az ugrást, labdákat dobálnak, vagy görgős kocsin hajtják át magukat egy piros rudakkal kijelölt akadálypályán. Addig gyakorolnak nagy-nagy figyelemmel, míg nem sikerülnek a feladatok, majd magához nem hívja őket Farzana Mecklenbrauck, pedagógiai asszisztens, a foglalkozás vezetője.
Gyerekeket felkészíteni, tehetséget felébreszteni: ez a célja annak a foglalkozássorozatnak, amelynek a tornatermi órák csak egy részét adják. A programot a jövőre iskolájukat kezdő ötéveseknek alakították ki.
Sokféle gyerekszegénység
A mintaprojekt a „Jövőt korán kezdeni” (németül ZUSi) elnevezést kapta. A gyerekeket szociálpedagógusok segítik. Gelsenkirchenben hét napköziotthon csatlakozott a programhoz a szociális problémáiról elhíresült Ückendorf városrészből. Nemcsak anyagi problémákról van szó, hanem olyan kulturális akadályokról is, mint a megbízható német nyelvtudás hiánya, a szociális és egészségügyi hátrányok vagy az oktatási szegénység.
Gelsenkirchen - a Ruhr-vidék strukturális változáson áteső más városaihoz hasonlóan - évek óta küzd a sokakat érintő gyerekszegénységgel. 2021 végén a 15 év alattiak 40 százaléka élt olyan családban, amely szociális ellátásban részesült. Ückendorf kerületében korábban sokan a bányászatban dolgoztak. Itt különösen sok a szegény család, de olyanok is élnek a városrészben, akiknek nincsenek anyagi gondjaik. A 9 év alatti gyerekek körében tízből átlagosan heten olyan családból jönnek, amelyben a szülők vagy a nagyszülők generációja nem Németországban született. Őket különösen fenyegeti a szegénység, akárcsak az egyedülálló szülők vagy a három vagy többgyermekes családok gyerekeit. A program fontosságát jelzi, hogy a szegényebb családokból származó gyerekek az életkoruknak megfelelő képességek mindössze 50 százalékával rendelkeztek a projekt kezdetekor a felmérések szerint.
Minden gyerekre oda kell figyelni
A „Jövőt korán kezdeni” projekt ugyanakkor nem tesz különbséget jövedelem szerint: minden gyerek részt vehet benne, függetlenül attól, hogy szegény vagy nem szegény. A programban van például farmlátogatás és erdei séta erdészekkel is. A gyerekek festőművésztől tanulnak festeni, hangszereket próbálnak ki a napköziotthon zeneiskolájában, kísérleteket végeznek elektromossággal, mágnesességgel és még a vulkáni működéssel kapcsolatban is. Hamarosan színházi napok következnek és egy kerékpáros projekt is körvonalazódik.
Az iskolaelőkészítősök rendszeresen járnak a közeli általános iskolába, hogy elmúljon minden félelmük és gátlásuk. Sőt, úgynevezett „rezilienciaóráik” is vannak, melyek a mentális képességeiket fejlesztik. Például azt, hogy megtanuljanak az érzéseikkel bánni, jobban tudják kezelni a konfliktusaikat vagy feldolgozni a sikereiket.
„Az egész testemet érzem tetőtől talpig, amikor dühös vagyok” - mondta az egyik fiú.
A programnak köszönhetően Hermine kibontakoztathatta művészi tehetségét, képét egy kiállításra is beválogatták. Younes az óvodában kézidobot készített, és szeret táncolni.
Segítség az átmenethez
A foglalkozásszervező Farzana Mecklenbrauck a gyerekeket a megfelelő egyesületekhez irányítja, illetve behozza a külsős szolgáltatókat a napköziotthonba. Elmondása szerint a „Jövőt korán kezdeni” projektet nagyon jól fogadták a szülők.
Az anyákat meghatja, hogy a gyerekeikről pozitív visszajelzéseket kapnak, mert sok esetben az ellenkezőjéhez vannak hozzászokva. Jessica Stettinus, a város iskolai szociális szolgálatának munkatársa ezt még azzal egészítette ki, hogy a szülők gyakran csak későn, a gyerekorvosnál vagy az iskolai felvételi vizsgán hallják először, hogy a gyerekük fejlesztésre szorulna. A sikeren felbuzdulva a projektet Ückendorf három iskolájában is folytatják.
Zahia Bourezg algériai, férje sok évvel ezelőtt Irakból érkezett Németországba. Nagyobbik lányuk, Lina részt vesz a projektben, először négyévesen a napköziben, most pedig a második osztályban. A program sokat segített Linának az általános iskolára való felkészülésben.
Most már kisebbik lányuk, Lara is élvezi a széles kínálatot az óvodában: "Mindig nagyon boldogan jön haza” – mesélte az édesanya. A család többnyelvű könyveket kölcsönöz: "Együtt tanulunk.” A napközi médiaszobájában vannak játékok, melyek szintén kipróbálhatók.
Kapcsolat a szülőkkel
Janet Janßen örül annak, hogy lánya, Hermine művészeti fejlesztőképzést kap. A városi könyvtárba is szerettek volna eljutni, de a munkája miatt ez nem volt könnyű. A programban részt vevő gyerekek viszont jártak ott. Ezeket a szülői beszámolókat a kezdeményezés mobilapplikációjában is meg lehet találni. Az alkalmazáson keresztül közvetlenül felvehető a kapcsolat a szervezőkkel.
Negyven nyelven elérhető”
- mondta Sebastian Gerlach, a projekt városi koordinátora. Az alkalmazást a tervek szerint az összes városi bölcsödére és óvodára kiterjesztik.
Amikor tíz gyerek játszik egy játszótéren a gazdag, iparosodott Németországban, statisztikailag két gyereket érinthet vagy fenyegethet közülük a szegénység. De olyan körzetekben, mint Gelsenkirchen-Ückendorf, kétszer ennyit – nagyjából minden harmadik gyereket.
Ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyerekek az utcán kötnek ki vagy dolgozniuk kell a túlélésért,
ahogyan az a nagyon szegény országokban jellemző – magyarázta Irina Volf, a Szociális Munka és a Szociálpedagógiai Intézetének (Institut für Soziale Arbeit und Sozialpädagogik, ISS) szegénységkutatója, aki tudományosan kíséri és értékeli a projektet. Ezek a gyerekek abban szenvednek hátrányt, hogy rosszabbak az esélyeik az életkornak megfelelő fejlődésre.
Néhány sokgyerekes, alacsony jövedelemmel rendelkező családnak már az is gondot okoz, hogy tízórait csomagoljanak, ezért Ückendorfban a bölcsődei és óvodai napközikben elő lehet fizetni 50 centért (200 forintért) egészséges és tartalmas reggelire.
Mennyire szegények a szegény gyerekek Magyarországon? Magyarországon a lakosság 74%-a az uniós szegénységi küszöb alatt él a Szociális Demokráciáért Intézet tanulmánya szerint. A magyar UNICEF Gyermekjogi Civil Koalíció gyermekjóléti munkacsoportja szerint a szegénységi küszöb alatt élők csoportja sem homogén: miközben az ide tartozó 17 év alatti gyerekek száma csökkent, a mélyszegénységben élő gyerekek száma megháromszorozódott 2010 óta – ez azt mutatja, hogy az igazán szegény családok még szegényebbek lettek. Azokat a háztartásokat szokták a szegénységi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. Ez minden országban más. Az uniós küszöb azt jelenti, hogy mind a 28 állam tagállamban a jövedelmeket egyként kezeljük, és úgy húzzuk meg a meridián jövedelem 60 százalékánál a határt. Ebből lehet látni, hogy mekkora a távolság az uniós átlag és a magyar szegénységi küszöb között. A magyar szegénységi küszöb 40 százaléka az uniósnak, ugyanennyi volt az uniós csatlakozásunk idején is. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et, a szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak. Vagyis amíg a visegrádi országok esetében jelentősen csökkent a jövedelmi távolság az uniós átlaghoz képest, Magyarország esetében stagnált. Németországban a szegénységi küszöb az uniós érték 130 százaléka fölött van. |
Születésnapok és csereberék
A ZUSi projektben nemcsak a gyerekek, de az óvodai és iskolai személyzet is képzést kap. Mindenkinek tudnia kell, hogy a szegényebb családok milyen problémákkal küzdenek. A projekt ebben is hozott kézzelfogható változást: eddig például mindenki maga hozta a szülinapi tortáját, most viszont a pedagógusok együtt sütnek a gyerekekkel. Így minden gyerek ugyanúgy ünnepel, senkinek nem kell rosszul éreznie magát attól, ha nem az övé a legdíszesebb torta.
A gyerekek kinőtt holmijainak a hasznosítására pedig felállítottak egy szekrényt az óvoda mellett egy kevésbé látható helyen: ide bárki beteheti azokat a ruhákat, amikre már nincs szüksége, hogy aki rászorul, az kivehesse onnan.
A hét gelsenkircheni óvodában májusban ér véget a "Jövőt korán kezdeni"-modellprojekt. Három iskolában a második osztályosokat még a negyedik osztály végéig kísérik. A RAG Alapítvány pedig két nyomonkövetési projekttel is támogatta a programot, vagyis összesen 4,5 millió eurót tettek bele. Irina Volf kutató szerint mindez nem volt hiábavaló, a szervezők komoly eredményeket tudnak felmutatni: a szegényebb családokból származó gyerekek képességei jelentősen javultak, minél korábban kapcsolódtak be a programba, és minél tovább tartott a részvételük, annál inkább.
Gelsenkirchenben az eredményeket tartósan be kell építeni a rutinba, mondja Sebastian Gerlach koordinátor. Nagy baj, hogy a pedagógiai asszisztensi állásokat már nem finanszírozzák, miközben a szakképzett munkaerő hiánya már most is sújtja az intézményeket.
Szerző: Andrea Grunau. A fordítást Bogár Zsolt készítette. Szerkesztette: Diseri Dóra
Óvodaproblémák Magyarországon Magyarországon 3 éves kortól kötelező az óvoda. A betöltött 5. életévtől pedig minden gyereknek legalább egy évet akkreditált óvodában kell tölteni az iskolaérettség eléréséig. Az Orbán-kormány bővítette az ingyenes óvodai étkeztetést, és 2017-18-ban volt egy uniós finanszírozású pályázat is, amely óvodai esélyteremtő pontokat hozott létre a leszakadó térségekben. A 3 év alattiaknak pedig már közel egy évtizede működik a Biztos Kezdet gyerekházak. 2019-ben indult a Felzárkózó Települések Program, amely diagnózis alapú komplex fejlesztést ígér a 300 legszegényebb településen. A program épp azt célozza, hogy a legszegényebb településeken születő gyerekek olyan körülmények között nőjenek fel, hogy ne örököljék a nyomort. Amiről kevesebb szó esik, az az óvodapedagógus-hiány, amely az iskolai pedagógusok hiányához hasonlóan válságos méreteket öltött. Ezt a kormány úgy próbálta orvosolni, hogy már csak napi négy órában 8 és 12 óra között szükséges a diplomás óvodapedagógus jelenléte. Ezzel megbontotta a régi óvodapedagógiai gyakorlatot, mely szerint minimum két óvodapedagógus legyen egy csoporttal egy nap, amellett, hogy dajka és fejlesztőpedagógus is kellenek az óvodai csoportok mellé. A fizetések olyan alacsonyak, hogy a rezsidíjak emelkedésének bejelentése után megindult egy felmondási hullám, pénteken több száz óvodapedagógus nem vette fel a munkát, jelezve, hogy sürgős változások kellenek. |
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
Az országba elsőként Mezőkeresztes kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal kizárólag az önkormányzat élhet. A célok között a lakhatási programok indítása és a spekulatív lakásvásárlás visszaszorítása is szerepel az egyébként csökkenő lélekszámú településen.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
