Máris beleírják az Alaptörvénybe a bírói kinevezési korhatár emelését

A törvényalkotói bizottság ismét azt az eljárást választotta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatban írja át a tervezetet, amelyről már nem tartanak általános és részletes vitát, módosító indítványt pedig nem lehet benyújtani hozzá.

Miről szólnak az európai választások? Rendet teszünk a „brüsszeli diktátumok” között

Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.

Megszavazták a Fidesz politikai korbácsát, a szuverenitásvédelmi törvényt és még sok mást

Futószalagon szavazott kedden este az Országgyűlés több jelentős, nagy szakmai-politikai vitát kavaró törvényjavaslatról. Így elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, a vendégmunkásokról szóló jogszabályt, egy izmosabb Alaptörvény-módosító csomagot, és a Mi Hazánk-féle választási reformjavaslatot is, amelyik nem kedvez Karácsony Gergelynek és az őt támogató ellenzéknek. Nézze vissza a szavazásdömpinget a hvg.hu hírfolyamában.

A Fidesz azt tervezi, hogy az új állami reptérüzemeltetőnél eltörlik a nemzetbiztonsági átvilágítást és a vagyonnyilatkozat-tételt

Bár még meg sem vásárolta a kormány a Budapest Airportot, már készül az állam a repülőtér-üzemeltetésre, méghozzá a hatályos szabályok átírásával. Egy módosító javaslattal például eltörölnék az üzemeltetésben részt vevő állami cégeknél a nemzetbiztonsági átvilágítást is.

A „lex Budaházy" volt a téma a Parlamentben: Répássy államtitkár kitért a kényes kérdés elől

A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.

A státusztörvénytől a svéd NATO-abszurdig - ez volt a politika nagy színházának tavaszi évada

A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.

Pótcselekvési terv: Nemzeti Hitvallás 2.0-val látná el a törvénytervezeteket a kormány

Külön egyenmondatot biggyesztenének az Alaptörvény-módosítások elé, egy másikat pedig minden más új törvény elé, jelezve, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom, és amúgy meg az Alaptörvény végrehajtása érdekében hoz minden jogszabályt.

Orbánnal nyitja új évadát a politikai színházzá lett törvényhozás: jön 31 nap mókázás

Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.

Talált egy újabb csoportot a Fidesz, ami ellen törvénnyel lépne fel

Kocsis Máté a szélsőbaloldali erőszakkal szemben sürgetett szigorítást, a szélsőjobboldalról nem ejtett szót.

Ha a politikusokat ki is teszik az egyetemi alapítványokból, marad még ott jól fizető állás: egyre több a főigazgató

Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.

A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs

Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.

Navracsics Tibort arról faggattuk, amit a Politico megszellőztetett

Az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő aggályai nyomán hatásköri átalakítások, az Országos Bírói Tanács jogköreinek erősítése várható, erről tárgyalnak, ezek nyithatják meg az utat a “jövőre” érkező EU-s pénzek előtt – mondta Navracsics Tibor a hvg.hu-nak.

Orbánnak már nincs szüksége az ország 133 legbátrabb emberére

Kevesebb ülés, kevesebb szavazás és törvény: látványosan lefékezett a 2018–2022-es ciklusban a törvénygyár, különösen annak második felében. A kormány azonban nem lustult el: az utóbbi két évben nem is volt igazán szüksége Orbán Viktornak a bátor gombnyomogatóira, mivel a rendeleti kormányzással szinte bármit megtehet a sajátjai nélkül is, az ellenzék pedig eddig sem zavarta.

A rezsi- és a kataügy is mutatja, hogy egy autokrácia jogsértései szinte támadhatatlanok

A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.

Marabu Féknyúz: Szuper jogalkotás

Orbán csúcsra járatta a törvénygyárat, pedig korábban megvetette az ilyet

Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.

Duma Aktuál: A TikTokra költözik a Magyar Közlöny

Minden bizonnyal idén is rengeteg új jogszabállyal kell megismerkednünk, más kérdés, hogy hol teszik majd közzé azokat. Litkai Gergely segítségével felkészülhetünk, milyen új törvények várhatóak 2021-ben.

Mihez képest mennyi a pedofil Kaleta Gábor büntetése? – Jogtudományi háttér

Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.

Hátha nem tűnik fel – így sunnyog a törvényalkotással az Orbán-kormány

Bár az Emmi kitartóan bizonygatja, hogy a veszélyesnek tartott rendelet ellenére a független színházak állami támogatása nincs veszélyben, a kormány eddigi működése alapján nem árt fenntartással kezelni ezt a nyilatkozatot. Sokszor és sokféleképpen sunnyogott már a kormány, a legjobb, mikor sajátjai előtt is titkol egy elképzelést.

22 éves helyettes államtitkár? Voltak itt már durvább történetek is

A 22 éves helyettes államtitkár-jelölt kedvéért törvényt módosít a Fidesz-kétharmad, azonban ennél sokkal fajsúlyosabb kérdésekben is estek már láncfűrésszel a jogrendszernek.