A 135 bátorból 20, köztük a fél kormány nem adta a nevét Orbán üldözési törvényéhez: vajon enyhének vagy túlzónak találják?
Még az elvileg ötletgazda és amúgy bevállalós Lázár János sem vette a nevére a botrányt okozó javaslatot. De látványosan távolságot tart a többszörösen jogsértő tervezettől több más miniszter is Navracsics Tibortól Gulyás Gergelyen át Nagy Istvánig. Orbán Viktor persze aláírta, ahogy a Fidesz-frakció 84, és a KDNP-frakció 89 százaléka is. A HVG körbekérdezte a kimaradókat, hogy mi a gondjuk.
Több mint egy hétig egyedül hagyták küzdeni és szenvedni a Karmelita politikai ötletemberei a fideszes Halász Jánost, akire hazai és nemzetközi téren egyaránt felháborodás- és bírálat-össztűz zúdult, miután önálló képviselői indítványként május 13-án benyújtotta az azóta a lex poloskától az ellehetetlenítési vagy megfélemlítési jogszabályon át az üldözési törvényig sokféle néven emlegetett, de hivatalos nevén „A közélet átláthatóságáról” szóló javaslatát.
Nem az Orbán-rezsim propagandanyelvét, hanem a saját rendszerkritikus fogalmainkat kell használnunk. Rabszolgatörvény, Orbán-dinasztia, maffiaállam, golyófogó Polt Péter, hírhamisító Papp Dániel – néhány korábbi fogalmunk már pontosan betalált és a demokratikus köznyelv részévé vált. Vélemény.
Pedig az első perctől világos volt, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmados többséget adó 135 képviselő közül, akiket néhány gombnyomásért Orbán Viktor máris az „ország legbátrabb embereiként” emleget, talán Halász Jánosnak lehetett a legkevesebb köze a végül általa benyújtott javaslathoz. Mert bár az egykor SZDSZ-es, a civil szférából indult kultúrpolitikus ugyan mára kifogástalanul belesimult a Fideszbe, előélete alapján sem a jogszabálytervezet stílusa, sem annak tartalma nem rá vall.
Annál is inkább, mert a benyújtás előtti fideszes kommunikációs hadműveletek részét képező nyílt fenyegetés során Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető árulta el, hogy ő és Lázár János miniszter dolgozott a szövegen, és a céljuk az volt, hogy jól elbánjanak a politikai ellenségeikkel. Ahogy mondta: „A külföldről pénzelt magyar politikusok, újságírók és aktivisták idegen hatalmak gazdasági és ideológiai érdekeinek szolgáltatják ki és elárulják Magyarországot. Ennek megfelelően kell velük bánni”.
Kocsis Máté nem is burkoltan fenyegetőzött
Túry Gergely
Végül mégis Halászé lett a szégyen, hogy benyújthatta a javaslatot, és Kocsis Máté is csak egy héttel később csatlakozott hozzá előterjesztőként. Első körben, május 20-án vele együtt 110 kormánypárti politikus vette még a nevére a javaslatot – köztük Orbán Viktor miniszterelnök is. Egy nappal később a későn ébredők egy újabb, négyfős csoportja csatlakozott: Tállai András, Szijjártó Péter, Zsigmond Barna Pál és Kövér László.
Ám a törvényjavaslat szövegezésével hírbe hozott Lázár János azóta sem társult be, ahogy látványosan távolságot tart a jogszabálytól több más miniszter is Navracsics Tibortól Gulyás Gergelyen át Nagy Istvánig. Összesen húszfős ez a csoport, tagjai közül pedig szinte senki nem válaszolt a HVG körkérdésére, hogy miért, illetve ebben a formában, a már felajánlott adó 1 százalék einstandolásával együtt megszavaznák-e.
Névtelen kormánypárti javaslatra 41 ponton máris átírnák a heves vitát kiváltó „átláthatósági” törvényt. A legfontosabb változás, hogy már az idén odaítélt 1 százalékos felajánlásokat is bukják azok a szervezetek, akik még fel sem kerültek a kormány ellenséglistájára.
A több ponton jogilag aggályos, sőt a magyar és az uniós jogszabályokat is sértő javaslattal a Fidesz-frakció 84, a KDNP-frakció 89 százaléka úgy tűnik, egyetért. Az 1 százalékról szóló szigorító módosító pedig úgy ment át a szakbizottságon és kerül az Országgyűlés elé, hogy névtelenül, kormánypárti bizottsági ötletként adták be és azt sem tudni, ki írta. Kérdés, hogy a benyújtáshoz nem csatlakozó alábbi 20 kormánypárti politikus végül megszavazza-e:
Ágh Péter (Fidesz)
Csibi Krisztina (Fidesz)
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz)
Ferencz Orsolya (Fidesz)
Fónagy János (Fidesz)
Gulyás Gergely (Fidesz)
Hende Csaba (Fidesz)
Hornung Ágnes (Fidesz)
Illés Boglárka (Fidesz)
Kovács Zoltán (Fidesz)
Lázár János (Fidesz)
Mihálffy Béla (KDNP)
Menczer Tamás (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Navracsics Tibor (KDNP)
Orbán Balázs (Fidesz)
Szeberényi Gyula (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Tiba István (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Közülük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a szerdai kormányinfón kérdezte a HVG arról, miért maradt ki a csatlakozók közül, jogászként aggályai vannak-e a szöveggel, mit szól az 1 százalékos felajánlások visszamenőleges einstandjához, és megszavazná-e ezt az egészet. Se túl konkrét, se túl egyenes válaszokat nem kaptunk – más se, pedig sokan kérdezték erről –, inkább lerázta a kérdéseket:
Kérdezzék a frakciót, Halász Jánost – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón azokra a kérdésekre, amelyeket az átláthatósági törvényről tettek fel.
Nem ő az előterjesztő, az a frakció, a módosító javaslat is bizottsági volt, kérdezzék a frakciót és Halász Jánost – minden, a témába vágó legkülönbözőbb kérdésre ugyanezt válaszolta Gulyás. Ha vannak is aggályai, azokról hallgatott, általánosságban mondta csak, hogy ha egy jogszabály visszamenőleges hatályú, akkor az alkotmányellenes. Hogy megszavazza-e, azt azzal kerülte ki, hogy ez még nem a végleges szöveg, és
a törvénytervezetről széleskörű társadalmi és sajtóvita zajlik, bízzunk benne, hogy a végeredmény jó lesz.
A miniszter arról is beszélt, hogy miért nem csatlakozott az „átláthatósági” törvény előterjesztéséhez, a kormányszóvivőt viszont nem zavarta az, amire hivatkozott. Emellett megkérdeztük, hogy a 2026-os költségvetésből legalább az évszámot tudják-e tartani, és léteznek-e a Bayer Zsolt által emlegetett kegyelemállások.
Vannak tehát a Fidesz-KDNP-ben húszan, akik nem írták alá ezt a vitatott javaslatot, köztük több miniszter is. Pedig Orbán Viktor állítása szerint harcos nindzsakormányt vezet, amely „jókor, jó helyre hajítja a dobócsillagot”, és nemrég a jövő évi választásra készülve kiállásra és összefogásra tüzelte a Harcosok Klubját is. Erre mintha a párttársai, miniszterei is vonakodnának a javaslattól, amiről ő így beszél:
beterjesztettük a parlament elé azt a törvényt, az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek (…) ez a szabályozás inkább enyhe az én fölfogásom szerint (…) azt hittem, ebben egyetértés lesz, még az érintett civil, álcivil szervezetek meg a média is belátja, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az ne fogadhasson el külföldről pénzt.”
„Szabad sajtó, szabad civilek” feliratú molinót feszítettek ki a parlament Igazságügyi Bizottságának helyet adó teremben. A kormány a kemény kritikákra szinte nem is reagált, szerintük minden rendben a javaslattal. Magyarország pedig „szuverén demokratikus jogállam, ezt bizonyítja az elmúlt 15 éves működés”.
A húszas névsorból, akik nem vették a nevükre a javaslatot, Gulyás Gergely véleményén kívül egyvalaki álláspontját ismerhetjük. A szerdán, a politikusok parlamenti emailjére – minisztereknél a tárcájuk sajtóosztályára – küldött körkérdésünkre ugyanis cikkünk megjelenéséig egy válasz érkezett. A fideszes Tasó László válaszában jelezte: lemaradt, de szívesen csatlakozik a törvényjavaslathoz előterjesztőként, mert egyetért vele.
Azt írta: „Sajnálatos módon technikai okok miatt lemaradtam az aláírásról és lehetőség szerinti legrövidebb időn belül csatlakozom az előterjesztőkhöz. Természetesen a zárószavazáson támogatom a benyújtott törvényjavaslat elfogadását.” Ezután a HVG-től érkezett sajtómegkeresést talán félreértve politikai közösségről írt és agitálni kezdett, mert rövid válaszát így zárta, a HVG újságíróját megszólítva:
A közélet átláthatósága minden bizonnyal az Ön által képviselt politikai közösségnek is fontos és támogatólag fog írni a javaslat elfogadásával járó lehetőségről. A mi legfontosabb szövetségesünk a valóság, remélem Önt is meg tudjuk nyerni hozzá!
Az európai ügyek minisztere szerint politikai hisztériakeltés és nyomásgyakorlás, hogy ismét az uniós tagállamok napirendjén szerepelt a magyar jogállamiság ügye, különös tekintettel a gyülekezési törvény módosítására és a poloskatörvényre. Bóka János szerint hiába kéri az Európai Bizottság a kormánytól az „átláthatósági” törvénytervezet visszavonását, az egyéni képviselői indítványra, nem pedig kormányjavaslatra került a parlament elé.
Érdekes egyébként, hogy az alá nem írók között van az az Illés Boglárka is, aki amúgy a május 20-i plenáris ülésen a Fidesz egyik szónokaként érvelt a törvényjavaslat mellett a parlamenti vitában. Bár érvrendszerét nehéz volt követni, olyasmiket mondott, hogy a történelem az élet tanítómestere, valamint megemlítette a jogszabállyal összefüggésben a városi terek közvilágítását és a gazos közparkokat is.
Párttársánál sokkal világosabban és egyértelműbben beszélt, sőt fenyegetőzött viszont a vitában Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, aki olyanokat mondott például, hogy a sajtó 8-10 éve átvette a szerinte tehetségtelen ellenzéki pártoktól a politikai szerepet és külön kiemelte, hogy ilyen, a pártok helyett már külföldről közvetlenül finanszírozott „propagandasajtó a Telex, a HVG, a 444 is”.
A politikai fenyegetések után benyújtotta átláthatóságijogszabály-tervezetét a Fidesz. Ez sokkal több, mint a korábban elbukott civiltörvény, mert szélesebb kört érint, és sokaknak lehet félnivalójuk. Arra keressük a választ, hogy kiknek, miért és mitől kell tartaniuk.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
