Több mint egy hétig egyedül hagyták küzdeni és szenvedni a Karmelita politikai ötletemberei a fideszes Halász Jánost, akire hazai és nemzetközi téren egyaránt felháborodás- és bírálat-össztűz zúdult, miután önálló képviselői indítványként május 13-án benyújtotta az azóta a lex poloskától az ellehetetlenítési vagy megfélemlítési jogszabályon át az üldözési törvényig sokféle néven emlegetett, de hivatalos nevén „A közélet átláthatóságáról” szóló javaslatát.
Pedig az első perctől világos volt, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmados többséget adó 135 képviselő közül, akiket néhány gombnyomásért Orbán Viktor máris az „ország legbátrabb embereiként” emleget, talán Halász Jánosnak lehetett a legkevesebb köze a végül általa benyújtott javaslathoz. Mert bár az egykor SZDSZ-es, a civil szférából indult kultúrpolitikus ugyan mára kifogástalanul belesimult a Fideszbe, előélete alapján sem a jogszabálytervezet stílusa, sem annak tartalma nem rá vall.
Annál is inkább, mert a benyújtás előtti fideszes kommunikációs hadműveletek részét képező nyílt fenyegetés során Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető árulta el, hogy ő és Lázár János miniszter dolgozott a szövegen, és a céljuk az volt, hogy jól elbánjanak a politikai ellenségeikkel. Ahogy mondta: „A külföldről pénzelt magyar politikusok, újságírók és aktivisták idegen hatalmak gazdasági és ideológiai érdekeinek szolgáltatják ki és elárulják Magyarországot. Ennek megfelelően kell velük bánni”.

Végül mégis Halászé lett a szégyen, hogy benyújthatta a javaslatot, és Kocsis Máté is csak egy héttel később csatlakozott hozzá előterjesztőként. Első körben, május 20-án vele együtt 110 kormánypárti politikus vette még a nevére a javaslatot – köztük Orbán Viktor miniszterelnök is. Egy nappal később a későn ébredők egy újabb, négyfős csoportja csatlakozott: Tállai András, Szijjártó Péter, Zsigmond Barna Pál és Kövér László.
Ám a törvényjavaslat szövegezésével hírbe hozott Lázár János azóta sem társult be, ahogy látványosan távolságot tart a jogszabálytól több más miniszter is Navracsics Tibortól Gulyás Gergelyen át Nagy Istvánig. Összesen húszfős ez a csoport, tagjai közül pedig szinte senki nem válaszolt a HVG körkérdésére, hogy miért, illetve ebben a formában, a már felajánlott adó 1 százalék einstandolásával együtt megszavaznák-e.
A több ponton jogilag aggályos, sőt a magyar és az uniós jogszabályokat is sértő javaslattal a Fidesz-frakció 84, a KDNP-frakció 89 százaléka úgy tűnik, egyetért. Az 1 százalékról szóló szigorító módosító pedig úgy ment át a szakbizottságon és kerül az Országgyűlés elé, hogy névtelenül, kormánypárti bizottsági ötletként adták be és azt sem tudni, ki írta. Kérdés, hogy a benyújtáshoz nem csatlakozó alábbi 20 kormánypárti politikus végül megszavazza-e:
- Ágh Péter (Fidesz)
- Csibi Krisztina (Fidesz)
- Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz)
- Ferencz Orsolya (Fidesz)
- Fónagy János (Fidesz)
- Gulyás Gergely (Fidesz)
- Hende Csaba (Fidesz)
- Hornung Ágnes (Fidesz)
- Illés Boglárka (Fidesz)
- Kovács Zoltán (Fidesz)
- Lázár János (Fidesz)
- Mihálffy Béla (KDNP)
- Menczer Tamás (Fidesz)
- Nagy István (Fidesz)
- Navracsics Tibor (KDNP)
- Orbán Balázs (Fidesz)
- Szeberényi Gyula (Fidesz)
- Tasó László (Fidesz)
- Tiba István (Fidesz)
- V. Németh Zsolt (Fidesz)
Közülük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a szerdai kormányinfón kérdezte a HVG arról, miért maradt ki a csatlakozók közül, jogászként aggályai vannak-e a szöveggel, mit szól az 1 százalékos felajánlások visszamenőleges einstandjához, és megszavazná-e ezt az egészet. Se túl konkrét, se túl egyenes válaszokat nem kaptunk – más se, pedig sokan kérdezték erről –, inkább lerázta a kérdéseket:
Nem ő az előterjesztő, az a frakció, a módosító javaslat is bizottsági volt, kérdezzék a frakciót és Halász Jánost – minden, a témába vágó legkülönbözőbb kérdésre ugyanezt válaszolta Gulyás. Ha vannak is aggályai, azokról hallgatott, általánosságban mondta csak, hogy ha egy jogszabály visszamenőleges hatályú, akkor az alkotmányellenes. Hogy megszavazza-e, azt azzal kerülte ki, hogy ez még nem a végleges szöveg, és
a törvénytervezetről széleskörű társadalmi és sajtóvita zajlik, bízzunk benne, hogy a végeredmény jó lesz.
Vannak tehát a Fidesz-KDNP-ben húszan, akik nem írták alá ezt a vitatott javaslatot, köztük több miniszter is. Pedig Orbán Viktor állítása szerint harcos nindzsakormányt vezet, amely „jókor, jó helyre hajítja a dobócsillagot”, és nemrég a jövő évi választásra készülve kiállásra és összefogásra tüzelte a Harcosok Klubját is. Erre mintha a párttársai, miniszterei is vonakodnának a javaslattól, amiről ő így beszél:
beterjesztettük a parlament elé azt a törvényt, az átláthatósági törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az ukránok itt egy ukránbarát propagandahálózatot működtessenek (…) ez a szabályozás inkább enyhe az én fölfogásom szerint (…) azt hittem, ebben egyetértés lesz, még az érintett civil, álcivil szervezetek meg a média is belátja, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az ne fogadhasson el külföldről pénzt.”
A húszas névsorból, akik nem vették a nevükre a javaslatot, Gulyás Gergely véleményén kívül egyvalaki álláspontját ismerhetjük. A szerdán, a politikusok parlamenti emailjére – minisztereknél a tárcájuk sajtóosztályára – küldött körkérdésünkre ugyanis cikkünk megjelenéséig egy válasz érkezett. A fideszes Tasó László válaszában jelezte: lemaradt, de szívesen csatlakozik a törvényjavaslathoz előterjesztőként, mert egyetért vele.
Azt írta: „Sajnálatos módon technikai okok miatt lemaradtam az aláírásról és lehetőség szerinti legrövidebb időn belül csatlakozom az előterjesztőkhöz. Természetesen a zárószavazáson támogatom a benyújtott törvényjavaslat elfogadását.” Ezután a HVG-től érkezett sajtómegkeresést talán félreértve politikai közösségről írt és agitálni kezdett, mert rövid válaszát így zárta, a HVG újságíróját megszólítva:
A közélet átláthatósága minden bizonnyal az Ön által képviselt politikai közösségnek is fontos és támogatólag fog írni a javaslat elfogadásával járó lehetőségről. A mi legfontosabb szövetségesünk a valóság, remélem Önt is meg tudjuk nyerni hozzá!
Érdekes egyébként, hogy az alá nem írók között van az az Illés Boglárka is, aki amúgy a május 20-i plenáris ülésen a Fidesz egyik szónokaként érvelt a törvényjavaslat mellett a parlamenti vitában. Bár érvrendszerét nehéz volt követni, olyasmiket mondott, hogy a történelem az élet tanítómestere, valamint megemlítette a jogszabállyal összefüggésben a városi terek közvilágítását és a gazos közparkokat is.
Párttársánál sokkal világosabban és egyértelműbben beszélt, sőt fenyegetőzött viszont a vitában Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, aki olyanokat mondott például, hogy a sajtó 8-10 éve átvette a szerinte tehetségtelen ellenzéki pártoktól a politikai szerepet és külön kiemelte, hogy ilyen, a pártok helyett már külföldről közvetlenül finanszírozott „propagandasajtó a Telex, a HVG, a 444 is”.