Az Európai Parlament „a lehető leghatározottabban elítéli" a nemrég elfogadott LMBTQ-ellenes magyar törvényt és bírálja a demokrácia és a jogállamiság lebontását Magyarországon. Az erről szóló állásfoglalást háromnegyedes többséggel, 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett fogadták el.
Késedelem nélkül kezdődjön el a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos vizsgálat – ezt kéri az Európai Parlament egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A képviselők szerint a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásához semmilyen útmutatóra nincs szükség, és a jogállamiság megsértésével mielőbb foglalkozni kell.
Az Európai Parlament hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésének legfontosabb napja általában a szerda délelőtti vita szokott lenni – itt tárgyalják a legjelentősebb témákat. Most két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az EP-képviselők jó része már nem is Orbán Viktorral, hanem a magyar kormánnyal szemben tehetetlennek tűnő Európai Bizottsággal és a tagállamok tanácsával elégedetlenkedik, és a források megvonását sürgetik.
Csütörtökön szavazhat az EP a Magyarországot elítélő javaslatról.
A plenáris vita alapján csütörtökön születhet javaslat, a képviselők a Bizottság és a Tanács álláspontját is meg fogják hallgatni.
A levélírók szerint nem biztosított, hogy az uniós pénz a megfelelő helyre kerül. A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen ismét támadások kereszttüzébe kerül a magyar kormány.
Miután az uniós miniszterek is tárgyaltak a homoszexuálisokat megbélyegző törvénymódosításokról, arra kérik az Európai Bizottságot, tegyen jogi lépéseket az európai állampolgárok védelmében.
Másfél órán át tehetnek fel kérdéseket az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek Varga Juditnak a hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán. Egyre több európai kormány szeretne lépni az ügyben, míg az Európai Parlament újabb jelentést és eljárást fontolgat, hogy a magyar kormány ne térhessen ki az új fejleményeket firtató kérdések elől a 2018-as Sargentini-jelentésre hivatkozva. Jogálom című cikksorozatunk 6. részében megvizsgáljuk, hogy haladt a magyar jogállamiság védelmében indított eljárás az elmúlt fél évben.
A jelenlegi alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz az alkotmányellenes közjogi állapotot fel kell számolni – véli Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője.
Az Európai Unióban jelenleg két kormánnyal, a magyarral és a lengyellel szemben folyik a demokratikus értékek és a jogállamiság módszeres lebontása miatt hetes cikk szerinti eljárás. Bár a két illiberális rezsim között sok a hasonlóság, a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikája sok szempontból különbözik – ennek megfelelően az EU is másként próbál meg fellépni a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében. Jogálom című cikksorozatunk 5. részében a lengyel demokrácia válságát mutatjuk be.
Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárásban fogják tárgyalni a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar–lengyel közös beadványt.
Az Európai Bizottság felgyorsította a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos munkát, miután az Európai Parlament úgy döntött, beperli az intézményt a késlekedés miatt.
Elkezdi előkészíteni az EP az Európai Bizottság elleni eljárás megindításának az előkészítését.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amely szerint a cseh miniszterelnök politikai és gazdasági szerepe összeférhetetlen. Ezen túlmenően a képviselők szerint az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a jogállamiság csehországi megsértésével.
Ugyan van jogállamisági mechanizmus, de az Európai Bizottság nem alkalmazza, ezzel az EP többségét adó pártok szerint mulasztást követnek el, amelynek per lesz a következménye.
Az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat, mikor elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalást
Jogi értelemben véve kettős államot hozott létre a NER: míg az alapvető jogállami keretek valóban léteznek, ezekhez kénye és kedve szerint bármikor hozzányúlhat a hatalom. A rendszer megváltoztatásához viszont nem elég a kormányváltás, társadalmi fejlődésre is szükség van - hangzott el az Eötvös Csoport szerdai konferenciáján.
Bírálta a féléves elnökséget adó Portugália külügyminisztere a magyar kormányt az izraeli-palesztin konfliktus miatt tervezett nyilatkozat vétója miatt.
A jövő héten ismét előkerül az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában a magyar és a lengyel média helyzete.
A magyar oltási kampány eredményeire hívta fel a magyar igazságügyi miniszter az uniós Európa-ügyi miniszterek figyelmét, amelyet szerinte csak nyugati vakcinákkal nem lehetett volna elérni. A miniszter arról is beszélt, hogyan képzeli el a felsőoktatás támogatását most, hogy a kormány nem kívánja igénybe venni a helyreállítási alap hitelrészét.
