A jogállam elleni támadással Varsó az EU-tagságot és az azzal járó előnyöket teszi kockára. A lengyelek eldönthetik, akarnak-e a ilyen kormányt – írja szerkesztőségi vezércikkében a Financial Times.
A küszöbön álló német és a jövőre várható francia választások is indokolják, hogy Von der Leyenék várjanak még a lengyel és magyar helyreállítási tervek engedélyezésével - már csak azért is, mert minden hitelességüket elvesztenék, ha érdemi igazságügyi reformok nélkül hagynának jóvá több tízmilliárd eurós támogatásokat.
Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.
Hiába döntött így nyáron az Európai Bíróság, Lengyelország nem változtatott a bírák fegyelmi tanácsának működésén. Brüsszel újabb eszközhöz nyúl, pénzbüntetés kiszabását javasolja. A lengyel igazságszolgáltatási reform évek óta konfliktusos téma, emiatt indult meg Varsóval szemben az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárás.
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása.
A német üzleti lap úgy ítéli meg, hogy hiába akar megálljt parancsolni az Európai Parlament Magyarországon és Lengyelországban a rendszerszintű korrupciónak és sikkasztásnak, nincsenek igazán jó lapjai, hogy beváltsa fenyegetését a Bizottság ellen, amely e pillanatban nem hajlandó beélesíteni a jogállami mechanizmust.
Megkezdődik az őszi politikai szezon Európában, az biztos: nem esik majd kevesebb szó Magyarországról, sőt. Ismét fontos téma lesz a migráció, napirenden maradnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és a megfelelő mértékű uniós minimálbér is.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő úgy látja, az Európai Bizottság e heti levelével csak fokozta az ellentétet a két intézmény között.
„Az unió súlyos hibát követett el, amikor nem lépett fel határozottan, hogy megelőzze Orbán Viktor kisded játékait, hanem mindig csak reagált az újabb és újabb jogsértésekre, ám ezáltal egyre csökkent az esélye, hogy valaha is ki lehet küszöbölni a kormányintézkedések negatív következményeit. Most meg már az egész közösség veszélyben van, Lengyelországban egyenesen alkotmányos tragédia játszódik le.” Így foglalt állást egy neves lengyel jogászprofesszor, a Gdanski Egyetem tanszékvezetője.
Egy vitára pontot tettek, ezer másikat "szakítottak fel" Kaczynskiék.
Egyre élesebb az unió vezetői intézményeinek küzdelme, hogy a jogállam ügyében jobb belátásra térítsék a lengyel kormányt, amely folyamatosan próbálja felszámolni az igazságszolgáltatás függetlenségét – mutat rá a Financial Times elemzésében Tony Barber. Az EU 5. legnépesebb tagjáról van szó és küzdelem politikai, illetve jogi téren zajlik. A kettő bonyolult módon átfedi egymást.
A luxemburgi diplomácia vezetője úgy látja, hogy a melegek megbélyegzésére indított orbáni kampány az EU alapjait fenyegeti.
Az Orbán Viktor által bejelentett, úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás kérdései összekapcsolódnak egy olyan magyar jogszabállyal, amellyel szemben az Európai Bizottság jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat. Felmerül a kérdés, hogy vajon a népszavazás ténye, eredménye hogyan hat majd az uniós folyamatokra. Röviden azt mondhatjuk, hogy akárcsak minden párhuzamosság, ezek is a végtelenben fognak találkozni.
A legnépszerűbb német lap szerint a Bizottság jogállamisági jelentésének megállapításai, valamint a magyar és a lengyel kormány legújabb húzásai is azt támasztják alá: az EU-nak lépnie kell, nehogy elszalassza a többé vissza nemigen térő lehetőséget.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
A miniszter szerint nem attól függ, hogy lehallgatnak-e valakit, hogy mi a foglalkozása, vagy a pártállása, hanem hogy veszélyt jelent-e az alkotmányos rendre. Ez azonban csak jogszabályban jól meghatározott módon történhet, amelyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jogosult ellenőrizni.
Az Európai Bizottság figyelemmel követi a magyarországi lehallgatási botrányt, de hangsúlyozzák, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskör.
Itt már nem egyszerűen Varsó és Brüsszel között folyik a harc, hanem jogi polgárháború zajlik Lengyelországon belül és a mind tekintélyelvűbb kormány nyerni akar, függetlenül az alkotmányos finomságoktól, írja a brit lap.
A tét az, hogy jogközösségként mi lesz az egész unióval. Így foglalja össze a Die Zeit kommentárja Brüsszel és Varsó kemény jogvitáját, amely már ott tart, hogy elsődlegességet élvez-e az európai jog, avagy felülírhatja-e azt a nemzeti jogrend.
A magyar kormányfő azt is megmondta a V4-ek és Szlovénia vezetőinek találkozója után, hogy mivel kell foglalkoznia majd a soros szlovén EU-elnökségnek.
