A legnagyobb német lap szerint a lengyel vezetés semmibe veszi az uniós elveket, így igen hálás az EU-nak, hogy mégis önti hozzá a pénzt. A Morawiecki-kormány pedig azt csinál a milliárdokkal, amit csak akar.
A 2021-es jogállamisági jelentésében közreműködik Magyar György ügyvéd négy éve az Európai Bizottságnál dolgozó fia is.
Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába – persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel. A lealkudás fő oka az lehet: a kormány nem tud, és ezért nem is akar megfelelni a bizottsági elvárásoknak, ezért inkább lemond a pénzről.
Többek között jogállamisági kérdésekről, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről, illetve a helyreállítási alapról, valamint a Nyugat-Balkán helyzetéről is tárgyalt a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke.
Jogállamiságról, brexitről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és a második negyedévre várható vakcinaszállítmányokról volt szó az európaügyi miniszterek tanácskozásán.
Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.
A lengyel Alkotmánybíróság döntése tovább gyengíti az állampolgárok jogvédelmét.
Egy svéd állampolgár anyanyelvhez-fűződő jogaitól indult és a magyar bíróságok függetlenségének megkérdőjelezéséig jutott egy büntetőügy az Európai Bíróságon, amelynek kapcsán a főtanácsnok megállapított az uniós joggal össze nem egyeztethető elemeket.
Az interjút a riporter azzal a kérdéssel vezette fel: megölte-e Orbán Viktor a demokráciát Magyarországon?
Az Európai Bizottság alelnöke hozzátette, a magyar kormány kritikája nem jelenti a magyar néppel szembeni ellenszenvet.
Brüsszel szerint a törvény aláássa a bírák függetlenségét.
Fel kell lépni az EU pénzügyi érdekének védelmében.
Laurent Pech szerint egyedülálló, hogy a lengyeleknek és a magyaroknak a jogállam lebontásához az EU ad pénzt, a berlini kormány pedig nem nagyon dicsekszik ezzel a német adófizetőknek.
Az Európai Unió akár idén is elkezdheti büntetni a jogállamisági szabályokat megszegő tagországokat, és már el is kezdték tervezni az új szankciós eszközt, amivel elérhetik, hogy ezek az országok több milliárd eurótól essenek el - írja a Bloomberg.
Az utolsó pillanatban nyújtotta be az Európai Bírósághoz a magyar és a lengyel kormány azt a keresetet, amelyben megtámadják a jogállamisági mechanizmus néven ismert, hivatalos nevén “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabályt.
Szerzőnk az EUrológus március 2-i cikkéhez szól hozzá (A Fidesznek van igaza, és tényleg nincs objektív mércéje a jogállamiságnak?), és megállapítja, a jog önmagában nem elégséges eszköz a kérdése megválaszolására. Sőt, inkább arra a bújócskázásra alkalmas, amit a Fidesz immár több mint egy évtizede folytat.
A jövőben nem ígérkezik könnyűnek a mutatvány, hogy a magyar kormányfő továbbra is törleszkedjen Moszkvához és Pekinghez, miközben besöpri az uniós tagság minden várt előnyét – áll a Financial Timesban megjelent véleménycikkben.
Miután az Európai Néppárt módosította a frakciójának működési szabályzatát, a Fidesz kilépett a képviselőcsoportból. Egy fideszes szerint a Néppárt megfutamodott, egy cseh politikus azt mondta, hogy a döntés Orbáné volt, nem a képviselőké, Weber frakcióvezető pedig tudomásul vette a fejleményeket.
A jogállamiság a közhatalom visszaéléseit gátolja a nemzetközi intézmények és jogászok felfogása szerint. Az Orbán-kormány viszont tagadja, hogy a fogalomnak létezik általános értelmezése – így azt is, hogy lehet probléma a jogállamisággal Magyarországon. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 2. része.
Hogyan épült le a jogállamiság az elmúlt 11 évben? Maradt-e még szabad, elfoglalható terület? Mi az igazsága a kormánynak abban, hogy alaptalanul vádolja a külföld? Ezekről beszélgettünk Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával a hvg.hu közéleti podcastjában, a Fülkében.
