Hiába nyújtotta be a javaslatát az Európai Bizottság a tagállamoknak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról, a helyzet változatlanul bizonytalan.
Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - adta elő pártja álláspontját Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az EU csak
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Ötödik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben, az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárásban a tagállamok. Annyi biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a magyar jogállamisággal ezen az eljáráson belül foglalkoztak, de azt sem lehet mondani, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk volna a folyamat végéhez.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
A testület arról gyűjt információkat, hogy a tagállamok hogyan és milyen mértékben hajtották végre az 2022-es jelentésben megfogalmazott ajánlásokat.
Abban az esetben, ha nem ítélik elégségesnek a budapesti kormány által vállalt reformokat.
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
Az Orbán-kormány ellenzi, hogy a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is vitát nyissanak a miniszteri tanácsban.
Az igazságügyi miniszter Washingtonban beszélt arról, mitől működőképes a konzervatív politika.
Egy évtizednyi vizsgálódás után felgyorsítaná a demokratikus értékek és jogállamisági garanciák kikényszerítését Magyarországgal szemben az Európa Tanács. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a minap fogadott el az emberi jogi és jogállami kérdésekkel foglalkozó, 47 országot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlése.
Ezután két hónapja lesz a magyar Országgyűlésnek a csomagban foglaltak teljesítésére.
Felháborodott közleményben tiltakozik a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja azért, mert szerintük az EP a közösségimédia-felületein álhíreket terjeszt Magyarországgal kapcsolatban. Az EP szerint arról tájékoztatnak, amiről döntés született.
Mutatjuk az ellenzéki reakciókat az Európai Bizottság döntésére.
A miniszter szerint sűrű nyár után sűrű ősz jön.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Parlament a magyar jogállamiságról készült jelentésének nincs jelentősége, és egyébként is mi vagyunk az egyik legdemokratikusabb ország. Az árstopok fenntartásáról jövőhéten dönthet a kormány.
Megtartották a sokadik jogállamisági vitát Magyarországgal kapcsolatban az Európai Parlamentben. Ennek talán annyi sajátossága volt, hogy most egy nagy, összefoglaló jelentés készül, amihez hasonló az elmúlt évtizedben eddig kettő volt: a 2013-as Tavares- és a 2018-as Sargentini-jelentés. Ezek között pedig a különbség pedig az, hogy egyre rosszabb képet festettek az orbáni demokráciáról, és ezzel egyetértett az Európai Bizottság vitán jelenlévő tagja is.
