Míg a magyar kormány még ott tart, hogy jelenleg is birkózik a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítésével, és egyetlen forintot sem látott még a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaiból, addig a régió többi országa már boldogan költi az uniós eurómilliókat, hogy az energia- és a szociális válságot mérsékeljék. A 24.hu megnézte, hogy a szomszédos államok mennyi pénzt kaptak eddig az RRF-forrásokból, e szerint:

• Románia 6,3 milliárd eurót (vagyis 2500 milliárd forintot) kapott 2021 év vége óta. Ebből 2,6 milliárd kedvezményes hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás.
• Szlovákia 2022 októberéig 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből,
• Horvátországnak tavaly március óta 1,4 milliárd eurót folyósítottak,
• Bulgária is körülbelül ugyanekkora összegű RRF-forrást hívott le,
• közel 1 milliárd euróhoz jutott Csehország,
• és ennél valamivel kevesebb pénzt költhetnek a balti országok,
• valamint Szlovénia is.

Ezek a pénzek ráadásul éppen oda mennek, ahonnan most nagyon hiányzik: a lap kiemeli, hogy Románia a forrásait az energiaátmenet és a fenntartható közlekedés mellett az oktatás és az egészségügy területére, az adó- és nyugdíjreformokra költi. Szlovákia az egészségügyi és nyugdíjcélok mellett a szociális segélyezésre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására különíti el a megigényelt támogatásokat.

Hasonló célok mentén költhetné a helyreállítási pénzeket a magyar kormány is, amennyiben azokat megkapná. Csakhogy az unió 27 tagállama közül Magyarország az egyetlen, amely még odáig sem tudott eljutni, hogy aláírja a végleges műveleti megállapodást, hiába hagyta jóvá az EB a helyreállítási tervét. Vagyis Magyarország kivételével azon országok esetében is megtörtént már a forráselosztás a meghatározott beruházások és reformok mentén, amelyek még nem kapták meg a pénzt. Így Lengyelország, Írország és Svédország ugyan még nem kapott támogatást, de esetükben legalább a források sorsa már nem bizonytalan.

A 24.hu emlékeztet, hogy "egyelőre csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (mintegy 6200 milliárd forint) összegű helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, amennyiben teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 szuperfeltételt", úgy mint például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző hatóság felállítását, vagy az igazságszolgáltatás reformját.

Azonban a hitelrész, vagyis a visszatérítendő támogatás sorsa, amely 9,7 milliárd euró lenne, egyelőre ismeretlen.

Az EB tavasszal dönthet arról, hogy elfogadja-e a támasztott feltételek teljesítését, ezután kerülhet majd csak sor a műveleti megállapodás aláírására, és a helyreállítási pénzek egy részének a kiutalására.