Orbán Viktor minden trükköt bevet, hogy mindenképpen hozzájusson az uniós forrásokhoz, ám az EU éppen az alapok visszatartásával akarja rászorítani a magyar kormányt a változtatásokra - értékel a brit lap.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
Ugyan a kormány a minimumra törekszik az uniós elvárások teljesítésekor, a tervezett Integritás Hatóság komoly változásokat hozhat.
A péntek este benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság követelményeinek akar megfelelni, hogy fizessék ki az uniós költségvetésből az országnak járó eurómilliárdokat.
Lehet, hogy Varsó és Róma nem szereti az integrációt, de az ellenség Moszkva. Ezzel mindkét főváros tisztában van, ennélfogva Orbán nem veheti biztosra, hogy régi barátai kitartanak mellette. Elszigeteltebb és gyengébb, mint ahogy az látszik. Ezért Brüsszel jókor rukkolt elő a pénzelvonási indítvánnyal, írja a német lap kommentárja.
A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.
Navracsics Tibor szerint Nyugat-Európában is van arra példa, hogy magas rangú politikai vezetők vállaljanak szerepet közpénzekhez jutó alapítványokban.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Sok ezer milliárd forint sorsa a tét.
Vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülése, amelyet követően Johannes Hahn költségvetési biztos számol be a döntésekről - tájékoztatta az EUrologust Eric Mamer, a testület vezető szóvivője.
Az Európai Bizottságnak néhány hónap alatt sikerült elérnie, amit a magyar ellenzéknek 12 év alatt sem: most először olyan törvénymódosításokra készül a kormány, melyek akár keretek közé szoríthatnák a korrupció lehetőségét. Ehhez persze az is kellett, hogy cserébe több ezer milliárd forintnyi támogatás elvételével fenyegessék meg Magyarországot. De ha kapunk is haladékot, a magyar kormánynak még sokat kell letennie az asztalra, hogy bebizonyítsa: vállalásai a gyakorlatban is működnek majd.
Nagy valószínűséggel pénzmegvonást javasol majd Magyarországgal szemben a végső döntést meghozó pénzügyminiszteri tanácsnak.
Az egyeztetések biztatóan alakulnak a lap forrásai szerint.
Hozzájuthatna Magyarország a jogállamisági kifogások miatt visszatartott EU-s pénzekhez, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez, csakhogy azzal megszűnne Polt Péter kontrollja a fölött, ki ellen lehet vádat emelni az országban, és ki ellen tilos. A kormány hangsúlyozza, ilyen kérést nem kapott Brüsszelből, az alku mégsem kizárt, erről tanúskodik az Orbán-rendszer újabb rohama a magyar bíróságok ellen.
A területfejlesztési miniszter nagyon bizakodó arcát mutatja ismét a sajtónak.
Az igazságügyi miniszter szerint a kormány célja az, hogy az Európai Bizottság valamennyi aggályát orvosolja.
Elégedetlen az Európai Bizottság a beígért magyar intézkedésekkel, folytatódik a levelezgetés.
Másfél óráig magyarázta az Európai Bizottság két magas rangú tisztviselője Brüsszelben több mint száz érdeklődő újságírónak, hogy miért indítják el a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Készítettek hozzá háttéranyagot, PowerPoint-prezentációt és türelmesen válaszolgattak a kérdésekre.
