Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Alig egy héttel a bizottsági döntés és két héttel a tagállami pénzügyminiszterek szavazása előtt minden jel arra mutat: Magyarország elveszíthet 7,5 milliárd eurót a kohéziós alapból, és a helyreállítási alapból felvehető 5,8 milliárdos összeg is csak később érkezhet – már ha egyáltalán érkezhet. Ez összesen 3000 milliárd forint elvesztését és 2300 milliárd forint megcsúszását jelenti, ugyanis utóbbi összeget is az úgynevezett jogállami mérföldkövek teljesüléséhez köti a Bizottság, a magyar lépésekkel pedig elégedetlen az Unió. Ettől a magyar helyreállítási tervet a hírek szerint el fogja fogadni a Bizottság, a pénzek azonban csak akkor érkeznek majd, ha Magyarország teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.
Persze utolsó mentsvárként még ott a zsarolás, ugyanis december 6-án egy napon dönthetnek a magyar ügyek mellett az Ukrajnának nyújtandó közös uniós kölcsönről és a globális minimumadóról is: a kormány mindkét ügyben vétót lebegtet, de ha beadja a derekát, talán meg tudja győzni a tagállami miniszterek több mint egyharmadát arról, hogy ne szavazzanak a magyar pénzek kiutalása ellen. Ha ez sem sikerül, búcsút inthetünk a 2021–2027-es uniós költségvetés három operatív programjában Magyarországnak szánt pénzek 65 százalékának (3000 milliárd forintnak) és a helyreállítási alap pénzei sem garantáltak. Sőt: indirekt módon ennél sokkal több is veszhet.
Nyolc hónapos huzavona
A jogállamiság érvényesülését már jó ideje hiányolták, és az uniós fellépések terve sem mostanság vetődött fel először, de az Európai Bizottság hivatalosan csak a 2022-es magyarországi választások után lépett. Elnöke, Ursula von der Leyen két nappal az április 3-i kétharmados Fidesz-győzelem után az Európai Parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva közölte: megindul a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben.
