A magyar kormánynak hatalmas szüksége van az uniós pénzekre, hogy ígéreteiből minél többet valóra tudjon váltani. Az uniós intézmények pedig bizonyítani akarják a magyar választóknak, hogy jó döntést hoztak. Eddig a szándékok, a trezor kódja azonban sokkal bonyolultabb.
Kiderül, mennyit fizetett már ki az EU, mennyi vár lehívásra, és mennyi van befagyasztva.
Orbán Viktor továbbra is harcolna Brüsszellel a befagyasztott uniós forrásokért, ám ezekhez a pénzekhez nagy valószínűséggel csak egy új kormány férhet majd hozzá. A mintegy 20 milliárd euró felszabadítása viszont kizárólag bizonyítható reformok árán lehetséges, amelyek megvalósítása korántsem lenne egyszerű. Nem a magyar lenne az első ilyen eset az Európai Unióban: számos párhuzam vonható Lengyelországgal. A magyar helyzet azonban több szempontból bonyolultabb, az is kérdés, mire megy egy új kormány a Fidesz nélkül.
Hétfőn teljes lendülettel újraindul a brüsszeli gépezet, és úgy tűnik, nem sok minden változik – már ami Magyarországot illeti. Az Európai Parlamentben már a legelső napon az EU-s jogállamisági mechanizmussal fog foglalkozni két parlamenti szakbizottság, vagyis a Magyarországnak járó pénzek felfüggesztésével.
Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy nem módosít a helyreállítási alapok felhasználhatóságának határidején. Ez rendkívül rossz hír Magyarország számára, mert 10,4 milliárd euró végleges elveszítését jelentheti.
Az Európai Bizottság folyamatosan vonja le a magyar pénzekből az Európai Bíróság tavaly júniusi ítélete nyomán felhalmozódott adósságot. Már 117,2 milliárd forinttal csökkent a Magyarország számára elérhető forrás emiatt. Mindent egybevetve pár hét alatt mintegy 520 milliárd forintnyi uniós pénzt bukott az ország.
A gazdaság zsugorodásán már érződik a zárolt uniós források hiánya, Orbán Viktor nyakasságát viszont kínai és amerikai ígéretek táplálhatják.
Ezt állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám a HVG-nek adott interjújában. Közös tanulmányukban azt állapították meg, hogy Magyarország karanténba záródik, és az uniós támogatások egy részét el fogja bukni.
Már csak Magyarország maradt a szégyenpadon.
Komoly aggodalommal figyeli az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a kínai rendőrök esetleges magyarországi jelenlétét, és ez vonatkozik más országok hasonló gyakorlatára is. A magyar kormány ezzel a lépéssel újabb jogállamisági eljárásokat kockáztat.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.
Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához – mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.
Lengyelország jó úton halad, hogy hozzájusson az 5,1 milliárdos uniós zöld átállási alap első részletéhez.
Sokba kerülne a szervezetnek, a tagállamoknak és a polgároknak, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre – figyelmeztet az Euractivon közzétett helyzetértékelés két szerzője.
Nincs szükség újabb jogalkotásra ahhoz, hogy érkezzenek az uniós pénzek, de hogy mikor érkezhetnek meg, azzal kapcsolatban nem érdemes jósolgatásba bocsátkozni – erről beszélt strasbourgi tárgyalásai után magyar újságíróknak Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Korábban Lengyelország szorgalmasan koppintotta a magyar modellt, de ez megváltozott - írja a külföldieknek szóló német közszolgálati médium szerzője, Keno Verseck.
Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
