A rohamosan emelkedő árak mellett a munkavállalók olyan jelentős béremelést szeretnének, amit a vállalkozások nem képesek teljesíteni. Hosszú távú megállapodás lehet a kulcs. A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés.
A kormány állítólag nem tapasztalta, hogy vállalkozók kerültek volna bajba a kiskereskedelemben. A kormánnyal jó viszonyt ápoló kereskedelmi és iparkamara elnöke pedig természetesnek tartja, hogy a kisfalvak egy része bolt nélkül marad.
Soha rosszabb esztendőt – értékelte a 2017-es évet Varga Mihály az idén 19. alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. Demján Sándor, a VOSZ elnöke megjegyezte: fontos lenne, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer felesleges állami alkalmazott foglalkoztatás óriási teher a gazdaságnak.
Megjelent a törvényjavaslat a munkáltatói terhek csökkentéséről.
Az eddig ígértnél jobban csökkenhetnek a járulékok, de a minimálbér még nagyobb emelése is a kormány tervei között szerepel.
Nincs szükség arra az „egészséges bérfeszültségre”, amellyel Orbán 2001 és 2002-ben megágyazott a Medgyessy-féle 100 napnak.
A kormány 15 százalékkal emelné jövőre a minimálbért és 25 százalékkal a garantált bérminimumot. Bár többéves lemaradást pótol, ebbe jó néhány cég belerokkanhat, mások pedig elbocsátásokra kényszerülhetnek. A kormány és a szociális partnerek közötti nagy béralkut a héten nem sikerült nyélbe ütni, a tárgyalásokat november 22-én folytatják.
Jelentősen emelkedhetnek a bérek, ám ennek nem mindenki örül – a dilemmáról ír e heti számában a HVG.
Tíz százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig ötszázalékos járulékcsökkentést adnának – a Magyar Nemzet információi szerint a péntek délután folytatódó bértárgyalásokon ezt az ajánlatot fogja tenni a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek.
A bérek határozott emelésére van szükség - mondta Orbán Viktor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) budapesti konferenciáján.
A korábbi jegybankelnök elmondja, hogyan rendezné át az adózást.
Elemzők szerint ekkora járulékcsökkentést bírna el a költségvetés. Ha a munkaadók ezt nem nyelik le, nőhetnek a bérek.
Nem tudni, mikortól és mennyi, de jelentős lesz a lépés – ígéri Varga Mihály.
A kormány kész mérsékelni a járulékokat, ha a cégek megtartják a minőségi munkaerőt és emelik a fizetéseket - mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Beengednék a vendégmunkásokat, 100 ezer állami alkalmazottat irányítanának át a piacra, növelnék a minimálbér-közmunkabér különbséget, látványos járulékcsökkentést akarnak.
Jövő januártól elindul a többéves járulékcsökkentési program, de ennek valamiképpen feltétele lesz, hogy a cégek emeljék a foglalkoztatottak bérét – értesült a Figyelő. A lap szerint Orbán Viktor fájdalmára az egyszámjegyű szja lekerült a napirendről.
A munkaerőhiány megoldásához a járulékcsökkentés önmagában nem lesz elég: mindenképpen képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy működjön.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a munkaerőhiányt és a kivándorlás okozta problémákat nem fogja megoldani, ha még több határon túli magyar költözik az országba, és a kormánynak amúgy sem érdeke őket elszakítani „ősi szállásterületükről.”
Soha ilyen szűk még nem volt a munkaerőpiac Magyarországon, mint most. A megoldás egyik kulcsa lehet a járulékok drasztikus csökkentése – legalább is Zsiday Viktor szerint.
A nyugdíjjárulék csökkentéséről és az úgynevezett minijob konstrukció felső bérhatárának emeléséről döntött a német parlament csütörtökön. A nyugdíjjárulék 19,6 százalékról 18,9 százalékra változik 2013-tól. A nyugdíjjárulék mértéke így 18 éve a legalacsonyabb szintre csökken. A járulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A csökkentés a munkavállalóknak és a munkaadóknak évente összesen 6,3 milliárd eurós teherkönnyítést jelent.
