Egyre több a covidos megbetegedés Magyarországon, de az oltásra még várni kell
Az új vakcinák beszerzése folyamatban van, azt viszont nem tudni, hogy hány oltást rendelnek majd.
Az új vakcinák beszerzése folyamatban van, azt viszont nem tudni, hogy hány oltást rendelnek majd.
Oroouche-vírussal fertőzött betegeket találtak Spanyolországban, Németországban és Olaszországban – minden érintett Brazíliában vagy Kubában járt. Bár a vírus létezése 70 éve ismert, gyógyszert vagy védőoltást még mindig nem sikerült kifejleszteni ellene.
A rettegett vírusfertőzés világméretű legyőzése már nagyon közelinek látszik, de mindig közbejön valami.
Katalán kutatók Japán felett mintegy 3000 méterrel vettek mintát a levegőből, hogy kiderüljön, milyen kórokozók találhatók ebben a magasságban. Meglepő eredmény született.
Megemelkedett a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon, ezért megnőtt az igény az emlékeztető oltásokra. Az újraoltásra különösen akkor lehet szükség, ha két hónaposnál fiatalabb csecsemő van a családban, aki még nem kaphatott oltást.
Az elmúlt héten az új fertőzések száma 200 százalékos emelkedést mutatott. A gyorsabban terjedő új variánst eddig Kongón kívül négy másik afrikai országban, illetve Svédországban mutatták ki.
Afrikának nincs rá pénze, és hiány van vakcinából, amelyből csak egyetlenegyet hitelesített eddig az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Afrika több országában is megjelent az mpox (majomhimlő) egy fertőzőbb és halálosabb változata, és már Svédországban is regisztráltak egy esetet. Az Egészségügyi Világszervezet pedig gyors lépéssel reagálta le a történteket. Összeszedtük, mit kell tudni a kórokozóról, a védekezésről és a tünetekről.
Békés megye kivételével a fővárosból és 18 másik megyéből jelentettek gyanús eseteket.
Nem gyerekbetegség a szamárköhögés, ahogy azt Kácsor Zsolt átélte. Hét pontban foglalta össze tanácsait.
Háromszor is elmondtam az orvosnak, hogy be kell jelentenie a helyes diagnózist, a szamárköhögést. Rám nézett, és föltette az évtized legcinikusabb kérdését: “Abból magának mi haszna, ha én ezt bejelentem?” – Kácsor Zsoltot nem csak a betegség rángatta meg.
A tömeges járvány egy gyár építkezésén, konténerszálláson lakó munkásokat betegített meg. Ugyanarról a konyháról ettek, de az ivóvizükkel is lehetett valami, mert a 16 vízminta egyike sem felelt meg az előírásoknak.
A 41 új szamárköhögés-gyanús beteg közül 15 csecsemő. Egyelőre a 41-ből 14 esetben igazolták a tesztek az elsődleges diagnózist.
Minden negyedik beteg egy éves kor alatti, esetükben pedig az oltás még nem ad megfelelő védettséget.
Évente 350–500 millió ember fertőződik meg a szúnyogok által terjesztett maláriával. A tudósok most a legmodernebb mesterséges intelligenciát is bevetik, hogy megfelelően monitorozzák és gyérítsék a vérszívókat.
Legalább 162 megbetegedést okozott az Egyesült Államokban a szalmonellás uborka, a legtöbbet New Yorkban.
Patrick Vallance, az Egyesült Királyság kormányának volt tudományos főtanácsadója szerint hiába beszéltek a G7-ek 2021-ben arról, mennyire fontos felkészülni egy következő világjárvány érkezésére, erről mintha mindenki megfeledkezett volna.
Csang Csan élete veszélybe került, amikor a börtönben éhségsztrájkba fogott.
Huszonhét éve először halt meg csecsemő szamárköhögésben Bulgáriában, Spanyolországban pedig a tavalyi 7 után idén már 1077 esetet regisztráltak két hónap alatt, Hollandiában 7200-at négy hónap alatt. Hiába van ellene vakcina, a kontinensen mégis egyre több helyen bukkan fel a főleg csecsemőkre veszélyes fertőző betegség. Az, hogy Magyarországon jelenleg nincs ok aggodalomra, a magas átoltottságnak köszönhető, de a gyermekorvosok szerint így sem árt odafigyelni.
Európai kutatók rangsorolták, mely vírusokban van a legnagyobb potenciál arra, hogy az elmúlt évekből már ismerős léptékű pandémiát okozzanak.