Nincsenek kutatói ösztöndíjai, nem tudni, hogy mit kutat, alig költ könyvekre és folyóiratokra a Miniszterelnökség milliárdokkal indított intézete. Tavaly a hvg.hu-nak is nehézséget okozott a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet felkutatása.
A hetvenes évek egyik tipikus science fiction eleme, amikor a főhős minden nehézség nélkül elkommunikál a szobaméretű számítógépével. Amelyik gép igazán fejlett, annak precízen reprezentálódnak a hanghullámai egy négycolos, kétszáz pixeles monitoron is. Azóta eltelt 40 év, feltalálták a tranzisztort, a számítógépek mérete radikálisan csökkent. De még mindig nem tudunk felhőtlenül kommunikálni a laptopunkkal. Megkockáztatjuk, sohasem fogunk. Másra azonban látszanak esélyek.
Idén 50 éve, hogy megjelent a sci-fi legenda Isaac Asimov cikke arról, milyennek is látja a jövőt öt évtized múlva. 3D TV, vezető nélküli autók, automatizált konyha – ismerős?
Ha már úgy tűnik, elmarad a világvége, érdemes lehet kicsit a jövő felé fordulni. A jövő felé, melynek alakulását a tudomány mellett egyre inkább a technológia fejlődése határozza meg. Salim Ismailt, a jövő technológiáit kutató Singularity University alelnökét kérdeztük innovációról, a befektetés nélküli termékfejlesztésről, valamint arról, miért menthetik meg a fapados légitársaságok Európát.
A modern ember körülbelül 100 ezer éves. A fejlett társadalmakat 5-6 ezer éve kezdtük el építeni. A technikai civilizáció pedig mindössze pár száz éves múltra tekint vissza. De mi lesz velünk a jövőben, képesek leszünk-e életben maradni újabb 100 ezer évig?
London nem viccel. Ebben a városban a folyamatos innováció élő gyakorlat.
Széles a palettája az Observer szerkesztői által megkérdezett szakértőknek, akik az előttünk álló 25 évet átívelő jóslatokba bocsátkoztak az internetes trendektől kezdve a gazdaságon és a környezetvédelmen át a sport témaköréig. Lássuk, mivel számolhatunk az előttünk álló negyed évszázadban.
A Financial Times felkérte szakíróit, hogy nevezzenek meg egy-egy dolgot, amely szerintük hamarosan át fogja formálni az üzleti világot, s persze ezen keresztül egész életünket. Íme pár gondolat a britektől.
1910-ben a New York Tribune megpróbálta előrevetíteni, milyen lesz a jövő amerikai embere. A Time magazin megismételte a kísérletet 1993-ban. Igazuk volt vajon? Erről tanakodnak az io9.com-on is.
Év elején mindig megnő az előrejelzések, jóslatok, prognózisok iránti érdeklődés. Vajon megélénkül-e az idén a gazdaság? Lesz-e gázáremelés? Hát négyes metró? Mikor lesz hossz, mikor lesz bessz? Lesz-e világvége – s ha nem, ki lesz a világbajnok Dél-Afrikában? Megjósolható-e a jövő, s vajon vaknak kell-e lenni hozzá?
