A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz – a szakértők szerint ilyen problémákra kell megoldást találnia a jövőben Magyarországnak.
Képzeljük el, hogy harminc év telt el, és 2050-et írunk! Nemes Orsolya generációkutató könyvében ezt a forgatókönyvet is számba veszi annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a jövő közös erőfeszítéseket kívánó kihívásaira.
Újabb nagyvárosokkal frissítették a Föld 2050 nevű weboldalt, ami segít elképzelni, milyen lehet az élet a jövőben, például Marokkóban.
A digitális transzformáció minden szektorra, így az egészségügyre is jelentős hatással lesz, amelynek hagyományos szereplői nem biztos, hogy készen állnak a változtatásra, azonban az új belépők és a fogyasztók által használt technológia kikényszeríti azt – olvasható a Deloitte tanácsadócég jelentésében.
Kell-e tartanunk az előttünk álló bizonytalan, robotikai forradalom küszöbén álló jövőtől? Egyáltalán tudhatunk-e bármit is arról, hogy mi vár ránk a következő években, évtizedekben? Jövőkutató szakértők vázolták fel a lehetséges forgatókönyveket, ott voltunk mi is.
Az elkövetkező évtizedekben három olyan problémával is farkasszemet kell néznünk, amely egységes generációs identitás után kiált - vallja Nemes Orsolya generációkutató. Ez pedig csak olyan légkörben lehetséges, amelyben a kihívások leküzdése érdekében együtt törekszünk rá, hogy a nemzedékek közötti különbségek ne elszigeteljenek minket, hanem előnyt tudjunk kovácsolni belőlük. Részlet.
Bár az MI-technológia gyerekcipőben jár, már most érdemes elgondolkodni, milyen jövőképet tartanánk kívánatosnak, ez ugyanis hatással lehet a végkifejletre – figyelmeztet Max Tegmark, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fizikaprofesszora, aki Élet 3.0 című könyvében fel is vázol néhány forgatókönyvet. Cikkünkben bemutatjuk a hét leginkább emberbarát verziót.
Divatos dolog lett a jövőről beszélni: a téma, amellyel korábban csak szakemberek kisebb csoportja foglalkozott, betolakodott a mindennapi emberek életébe is. Cikkünkben négy, az előttünk álló éveket egyre inkább meghatározó trendet mutatunk be.
Legalábbis szerinte mind onnan származunk. Vagy egy párhuzamos dimenzióból, de nem a majomtól.
A mesterséges intelligencia jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő tényező. Tavaly mintegy 650 millió dollárt fektettek a fejlesztésébe világszerte, 2025-re ez már elérheti a 100 milliárd dollárt is. De nem mindegy, hogy ki ér először a célba.
Frissítést kapott a Föld 2050 nevű weboldal, a meglévő városokat kiegészítették Dubaj, Moszkva és New York futurisztikus víziójával. A projekt kezdetén a kutatók által elképzelt városképeket láthattunk, most azonban minden felhasználót arra buzdítanak, hogy ossza meg saját elképzelését a jövő városairól. Ennek érdekében egyszerűsített feltöltéssel és megosztási funkciókkal bővítették a fejlesztők az oldalt.
A Vissza a jövőbe látványos, szálcsiszolt rozsdamenetes acél karosszériás DeLoreanje majdnem mindenkinek nagy álma volt a nyolcvanas években. Sajnos még mindig nincs igazi repülő autó, pedig ez már a harmincas évektől izgatta a sci-fi-szerzők fantáziáját.
A jövőt nem könnyű megjósolni, de vannak olyan alapvető irányvonalak, amelyekre fókuszálva jobb készenléti állapotra emelhetjük a következő generációkat.
Martin Ford neves jövőkutatóval a munka és a gazdaság jövőjéről, az egyenlőtlenségről és az alapjövedelemről, valamint robotok által készített hamburgerekről beszélgettünk, amiket hamarosan talán már nem lesz kinek megennie.
Világszerte állások milliói fognak megszűnni a robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése miatt – mondta a HVG-nek Martin Ford amerikai jövőkutató, a Robotok kora című könyv szerzője. Raymond Ma, a Magyarországon is jelen lévő Fidelity alapkezelő két kínai portfóliójának menedzsere biztos abban, hogy Kína nem lesz a robotizáció vesztesei között.
A Vodafone bemutatta új márkastratégiáját, amelynek részeként változik a szlogen és a vállalat vizuális identitása is – ez 2009 óta a legnagyobb váltás a vállalatcsoportnál. A 36 országot érintő márkastratégia a Vodafone azon alapelvén nyugszik, mely szerint az új technológiák és a digitális szolgáltatások pozitív szerepet játszanak majd a társadalom formálásában és az életminőség javításában.
Új optimistáknak nevezik azokat a gondolkodókat, akik az egyre rémisztőbb világ képét festő híradások ellenére úgy vélik, hogy az emberiség a történelem során még sosem él ennyire békés világban.
A sztárfizikus legújabb jóslata szerint száz éve van az emberiségnek új otthont találni, igaz, tavaly még ezer évet adott a Földnek. Közben Elon Musk ötven év múlva már egymillió embert költöztetne a Marsra, de még Donald Trump is osztja a véleményüket egyvalamiben: mindannyian a hatvanas évek űrmániáját élesztenék újra. Galántai Zoltán jövőkutató szerint viszont az ilyesmihez egyrészt nincs meg a technológiánk, másrészt a történelem azt mutatja, hogy a költözés egyik fő okaként emlegetett globális felmelegedésből akár még jól is kijöhetünk.
A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.
