2023. július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Eredetileg ez a veszélyhelyzet idejére volt csak érvényes, a Bankmonitor szakértői azonban kiszúrtak egy jogszabályváltozást, amely alapján nagyon úgy tűnik, véglegesen velünk marad a sarc.
Az irányadó dollárkamat-tartomány 5,25-5,50 százalékos marad – jelentette be az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve.
Az egyik kulcsfontosságú feladat, hogy legális kereteken belül minimalizáljuk az elért hozamok után fizetendő adó mértékét. Ebben lehet segítségünkre a középtávú befektetésekhez kialakított tartós befektetési számla (TBSZ). A Bankmonitor összegyűjtötte a 10 legfontosabb információt, amelyet mindenkinek ismernie kellene erről a lehetőségről.
Áramárplafon, új alapszámla, árfigyelő, letiltott online póker és cashback - az új hulladékkezelési rendszeren túl is rengeteg változás startol most, ezek közül szedtük össze a tíz legfontosabbat.
Nyolcpontos GY.I.K.-val és egy hasznos táblázattal köszöntik az új szabályokat.
Gátlástalan ingyenreklám vagy valódi megszorítás? A Fülke stúdiójában a kormány új rendeleteit, a megtakarításokat terhelő új adókat és az állampapírok felé terelő intézkedéseket elemeztük.
Majdnem megduplázódik a közteher mértéke, száz egységnyi hozamból 85 helyett csak 72 marad a lakosságnál.
A jövő mindig bizonytalan – a mai helyzetnél mi sem bizonyítja ezt jobban –, ezért talán még fontosabbnak érezzük, hogy egy külön megtakarítással előre gondoskodjunk gyermekünk sikeres életkezdéséről. A lehetőségeket látva bőven van miből választanunk, a költségek, várható hozamok, állami támogatások, valamint a felhasználási lehetőségek tekintetében viszont egyáltalán nem mindegy, melyik mellett tesszük le a voksunkat – nem is beszélve az elérhető adókedvezményekről.
Elkerülhető a befektetések hozamai után kötelezően fizetendő kamatadó? A megtakarításos életbiztosítás esetében igen – a szakértők elmondják, hogyan érhetjük el a teljes kamatadó-mentességet.
Domokos László a kamatadó fenntartásával sem ért egyet.
Az adózók 2014-re 43,1 milliárd forintnyi, kamatjövedelmet terhelő személyijövedelemadó-kötelezettséget vallottak be Magyarországon az előzetes adatok alapján, amely 38,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 69,8 milliárdtól – írja hétfői cikkében a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott adatokra hivatkozva.
Hatszázalékos eho, bekamerázott munkahely, családi adókedvezmény – többek között erről ír az Adózóna a héten.
A készpénzfelvételnél a tranzakciós illetéket a kétszeresére emelik, és megszüntetik a felső korlátot, az átutalások sarca 0,2 százalékról 0,3 százalékra nő – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az adóemelés hatására a bankok már nem tartják majd fenn a kártyás vásárlásnál ma még jellemző ingyenességet.
Újabb megszorítást jelentett be Varga Mihály: a tranzakciós adó kétszeresére, 6 ezrelékre emelkedik, a vállalkozások telefonadója 2-ről 3 forintra nő. A változások augusztus elején léphetnek életbe.
Szorosabbra fűzné az együttműködést Svájccal a Nemzetgazdasági Minisztérium az alpesi országban fialtatott magyar pénzek megadóztatása érdekében. Még ha meg is születik az új egyezmény, akkor se lesz automatikus az információcsere, és a remélt 50-100 milliárdos bevétel is eltúlzott ahhoz képest, amennyi magyar pénz jelenleg Svájcban pihenhet.
A közeljövőben nem csak a banki szolgáltatások árának növekedésével számolhat a fogyasztó, de fel kell készülnie, hogy egyre kevesebb helyen veheti igénybe ezeket. A K&H és a Sopronbank után, a Citibank és a Volksbank is bezárni készül fiókjai egy részét.
35 százalékkal kevesebb kamatadó-bevétel folyt be tavaly a költségvetésbe, mint egy évvel korábban. Ennek elsődleges oka, hogy padlón van a megtakarítások kamata is.
Kisebb roham indult szombaton Cipruson a bankbetétek kivételére, miután híre ment, hogy a szigetország 10 milliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomaghoz jut, ennek fejében viszont tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja.
A parlament által csütörtökön elfogadott jövő évi bolgár költségvetés 1,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az idei deficit-előirányzat szintén 1,3 százalék a tavalyi 2,1 százalék után.
