Tavaly nagyságrendileg 260 ezer tartós befektetési számlát vezettek Magyarországon, amelyek átlagos számlaegyenlege 13,4 millió forintra rúgott. De vajon mit nyernek azok a befektetők, akik ezt a módszert választják az értékpapírjaik tárolására? Most bemutatjuk, milyen előnyei és buktatói lehetnek ennek a konstrukciónak.

1. Egy tartós befektetési számlával elérhető a teljes adómentesség

A befektetésekkel elért hozamot – kevés kivételtől eltekintve – alapesetben 15% személyi jövedelemadó terheli, ezenfelül 2023. július 1-től kezdődően sok esetben 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell utána. A tartós befektetési számla lényege éppen az, hogy a keretein belül megvalósított befektetések hozama teljes egészében adómentessé válik, amint lejárt a számla 5 éves futamideje. Ha például a számlán elhelyezett 5 millió forint kezdeti befektetés 5 év alatt 7 millió forintra hízik, akkor 2 millió forint adómentes haszon keletkezik, azaz nem kell befizetni 300 ezer forint szja-t, valamint 260 ezer forint szochót. Ez a lehetőség a korábbi adózási környezetben is igen nagy versenyelőnyt jelentett, de a szocho megjelenésével még nagyobb vétek lenne nem kihasználni.

2. Már 3 év után is jár némi adókedvezmény

A TBSZ előnyei 5 év elteltével érvényesülnek maximálisan, de már 3 év múltán is kedvezőbb helyzetben vannak a befektetők ahhoz képest, mintha egy közönséges értékpapírszámlán fektetnének be. Aki kivárta a gyűjtőévet követő 3. évet, ő már 5 százalékpontnyi adókedvezményre tehet szert, tehát ebben az esetben már csak 10% szja-t kell fizetnie a számlán elért nyereség után. (Szochót ilyenkor sem kell fizetni, ugyanis a TBSZ nem tartozik a szocho-köteles konstrukciók közé.)

A harmadik év végén a befektető három opció közül választhat: felveheti a megtakarításainak egészét 10%-os adóteher mellett, vagy felveheti a megtakarításainak egy részét 10%-os adóteherrel, miközben a fennmaradó megtakarítást tovább viszi, de természetesen akár az egész befektetést tovább vihető.

3. Csak a gyűjtőévben lehet befizetni a TBSZ-re

A TBSZ megnyitásának naptári éve (pl. jelenleg a 2023-as év) tekintendő a számla „gyűjtőévének”. Ez a kvázi nulladik év az egyetlen olyan időszak, amikor van lehetőség pénzt elhelyezni a számlán. A számla megnyitásának feltétele, hogy legalább 25 ezer forint kezdeti befizetést kell eszközölni. A gyűjtőév elteltével lezárják a számlát, és nincs lehetőség további pénzösszegeket befizetni, így a következő 5 évben már csak a számlán lévő megtakarítással gazdálkodhat a befektető. A kereskedésnek nincs időbeli korlátja, a számla megnyitásától a számla megszűnéséig bármikor végezhető tranzakció.

4. Rendszeres megtakarítás is megvalósítható

Habár a tartós befektetési számlákra csak a nulladik évben lehet befizetni, mégis létrehozható belőlük egy rendszeres megtakarítás: ehhez csak annyi a teendő, hogy minden évben nyitni kell egy új TBSZ-t. Ezáltal gyakorlatilag folyamatosan, például havi vagy negyedéves rendszerességgel is befektethetünk új összegeket. Igaz, így a számlák lejárati időpontjai között eltérések lesznek, ami kétségtelenül hátrány a klasszikus rendszeres megtakarítási konstrukciókkal szemben.

5. Egy szolgáltatónál több TBSZ is vezethető párhuzamosan

A folyamatosan befektetni vágyó ügyfelek számára jó hír, hogy egyazon szolgáltatónál akár több tartós befektetési számlával is rendelkezhetnek. Ez akkor lehet hasznos, ha valaki ragaszkodik egy bevált szolgáltatóhoz, és nem szeretne különböző felületeken, eltérő költségek és kínálat mellett befektetni. Fontos azonban, hogy egy évben egy szolgáltatónál csak egy TBSZ nyitható, tehát ha bármilyen okból kifolyólag egy évben két ilyen számlát is szeretnénk elindítani, akkor már két különböző bank vagy brókercég szolgáltatását kell igénybe vennünk.

6. Ha lejárt a TBSZ, többféle megoldás is lehetséges

A TBSZ lejáratával a befektető eléri az elsődleges célját: ekkor adómentesen kiveheti a befektetett tőkét és a megtermelt hozamokat. Ha nem rendelkezik másként, akkor a számlán tartott befektetéseit átvezetik a hagyományos értékpapírszámlájára. Ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy a megtakarítást részben vagy egészben tovább vigye, azaz a lejáró TBSZ-ről felszabaduló pénzt és/vagy értékpapírt ismét elhelyezze egy újabb TBSZ-en. Ilyenkor nincs szükség gyűjtőévre sem, hanem azonnal elindul az 5 éves időszak.

7. A TBSZ az egyik legkedvezőbb költségű konstrukció

Számos megtakarítási forma legfőbb problémája, hogy kedvezőtlen költségekkel működnek, azaz a befektető hozamát számottevő mértékben csökkentik a felmerülő tranzakciós és egyéb díjak, illetve vagyonarányos költségek. Egy jól megválasztott TBSZ segítségével ezek a költségek minimalizálhatók: alacsonyan tartható a számlavezetési díj, a tőzsdei vásárlások és eladások tranzakciós díjai, az osztalékok jóváírása pedig a legtöbb esetben díjmentes. Ugyanakkor a megvásárolt értékpapírnak (pl. befektetési jegynek) lehet saját mögöttes költsége, erre a befektetési stratégia kialakításakor érdemes tekintettel lenni.

8. Nem csak „forintos” értékpapírok elérhetők

Egy TBSZ segítségével nem csak magyar értékpapírok, hanem európai, amerikai vagy egyéb tőzsdék kínálatai is elérhetők. Ha valaki külföldi részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket vagy más értékpapírokat szeretne vásárolni, ezt is könnyedén megteheti. Van lehetőség arra, hogy a számlára befizetett forintot az adott szolgáltatónál váltsuk át, de akinek például euróban vagy dollárban vannak a bevételei, ő egyszerűen beutalhat devizát is, ami legfeljebb néhány napon belül meg fog érkezni a TBSZ-re. Fontos, hogy bizonyos külföldi értékpapírok (pl. amerikai részvények) esetében már az osztalék vagy más jövedelem kifizetésekor levonhatnak némi forrásadót: ezt sajnos a TBSZ sem tudja kivédeni.

9. A devizaárfolyam változása is adókötelezettséget vonhat maga után

Befektetőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a számlára vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége adóköteles, hanem akár a devizaárfolyamok változásából is keletkezhet olyan hozam, amelyet a magyar hatóságok megadóztatnak. Például előfordulhat, hogy valaki csak devizát parkoltatott a számláján, de a forintgyengülés okán forintban kifejezve már nyereséget tudott elkönyvelni. Ilyen esetben a TBSZ feltörése a devizán elért „nyereség” 15%-ának (3 év után 10%-ának) elvonásával jár, bármely más típusú ügyletből származó nyereséghez hasonlóan.

10. A TBSZ-re is vonatkozik a BEVA-védelem

A Befektető-védelmi alap (BEVA) feladata, hogy védelmet nyújtson az olyan károk (leginkább bűncselekmények) ellen, amelyek nem szükségszerű velejárói a befektetési kockázatnak. A tartós befektetési számlák is BEVA-védelem alá tartoznak, ezért a befektetőket kártalanítás illeti meg, ha a szolgáltató a számlákon nyilvántartott vagyont nem képes kiadni. Azonban nem jár kártalanítás az olyan, befektetési kockázatokból eredő károk után, mint például a befektetés árfolyamvesztesége.

A BEVA által fizetett kártalanítás értékhatára 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azaz jelenleg kb. 37,5 millió forint. Egymillió forint alatti összegre nincs önrész, azonban az egymillió forintot meghaladó összegre 10% önrész vonatkozik, tehát csak 90%-ot térít a Befektető-védelmi alap.