Bármit elképzelhetőnek tartok, ugyanakkor az élet általában nem igazolja a várakozásokat – kommentálta egy offshore cégekkel is foglalkozó ügyvéd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új tervét, mely a Svájcban "pihentetett", vagyis itthonról kimenekített magyar számlák nagyobb adóztatását szolgálná.

A magyar kormány, már ki tudja hányadszorra, nekifut a külföldön, esetünkben Svájcban tartott magyar számlák megadóztatásának vagy hazahozatalának. Az NGM egy olyan egyezményen dolgozik, amely alapján az adózás és egyéb pénzügyek területén szorosabb együttműködés valósulhatna meg Svájccal.

Mint ismeretes, Svájcot előszeretettel választják azok a külföldiek, akik valamilyen okból el kívánják titkolni hazájukban megszerzett jövedelmüket, vagy annak egy részét. A legendás svájci banktitok erre kiváló lehetőséget is ad, mivel a bankszámla tulajdonosa – még ha egyes megállapodások következtében hazájukban valamennyi adót fizetni is kell a jövedelem után – rejtve marad.

Svájc Rubik-egyezményekkel szalad előre

Az mára egyértelmű tendencia, hogy az országok megpróbálnak minél több információt összeszedni a külföldre menekített magán- és vállalkozói vagyonokról. Ennek négy módja lehetséges. Az első a kettős adóztatásról szóló egyezmény, amely tiltja, hogy egy adott jövedelmet többször megadóztassanak. Ha egy jövedelem az egyezmény hatálya alá kerül, abból az államok tájékozódhatnak, hogy adóalanyaik mekkora jövedelemre tesznek szert egy idegen országban. A második és harmadik lehetőség, hogy az egyes államok információszolgáltatási egyezményeket kötnek az Európai Unión belüli vagy kívüli országokkal (pl. Svájc). A negyedik pedig az úgynevezett Rubik-egyezmények megkötése. Történetesen ezt a megállapodást a Rubik-kockáról nevezték el. A lényege az, hogy a svájci bankok a nevek feltárása nélkül bizonyos adómérték megfizetése árán rendezik az érintett számlavezetők helyzetét a hazai adóhivatallal szemben.

Zöld utat kaphatunk a svájciaknál - sok pluszpénzt ugyanakkor nem várhatunk

AFP / Wolfgang Kumm

Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság a közelmúltban hozott tető alá ilyen egyezményeket Svájccal, melyek szerint külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. A "múlt rendezésének" adója egy sávban, 15 és 41 százalék között szóródik (a németeknél 21 és 41 százalékot állapítanának meg), míg a későbbiekben várható kamatjövedelem az osztrákok esetében például 25 százalék.

A Népszabadság információi szerint 50-100 milliárd forint is befolyhatna a büdzsébe az eltitkolt számlákból. Az NGM azt közölte, hogy Svájc másokkal kötött ilyen egyezményeinek tartalma alapján következtetni lehet a Magyarországgal folyó egyeztetések témájára. Hozzátették, hogy a most készülő, új típusú nemzetközi adóügyi együttműködéshez hasonlót nem kötött más állammal Magyarország. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a behajtani tervezett összeg igencsak eltúlzott lehet, és nem biztos, hogy Svájc ugyanolyan súlyú partnernek tekinti Magyarországot, mint például Németországot, így az egyezmény tartalma is "vékonyabb" lehet.

Már most is érkezik hazánkba svájci kamatadó

Svájccal valószínűleg új egyezményt kötünk, ami kiegészül az információcserére vonatkozó megállapodással, viszont nem olyan megállapodás lesz, amit az alpesi állam például Németországgal kötött – mondta a hvg.hu-nak Danku Tamás, a The Company House adótanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Danku szerint az egyezmény nem arról szól majd, hogy a Svájcban magyar állampolgároktól, adóalanyoktól keletkező jövedelmeket megadóztatják. Olyan megállapodás jöhet létre, amely alapján a magyar adóhatóságnak közvetlen kapcsolata lesz svájci társszervével, így ha bármilyen eltitkolt bevétel, jövedelem kerül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látókörébe, akkor adóellenőrzést folytathat le a magyar hatóság, és ehhez információt kérhet Svájcból.

Magyarország ugyanakkor már ma is részesedik az alpesi országban parkoltatott magyar számlák kamataiból. Svájc jelenleg az EU Saving Tax Directive alapján von le a magyar adóalanyoktól ottani számlájukon elért kamatjövedelemből 35 százalék forrásadót, aminek a 75 százalékát utalja át Magyarországnak. Ennek a bevételnek az éves összegéből becsülhető meg a magyar magánszemélyek által Svájcban tartott vagyon összege (pár millió euró lehet az összeg). A direktíva 2005. június eleje óta hatályos.

Az offshore cégekben, alapítványokban, trustokban tartott vagyonra a direktíva jelenleg nem vonatkozik, és Svájc az egyezmény alapján nem adott át adatokat az adóalanyokról, csak az összes levont és átutalt adóról közölt információkat. Mivel az adóegyezmény a szerződéses országok valamelyikében adóalanynak számító cégekre vagy magánszemélyekre vonatkozik, egy például a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cégtől jelenleg nem vonnak le kamatadót, akkor sem, ha a tényleges tulajdonosa magyar.

Az új megállapodásba a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010-es kettős adóztatásról szóló irányelve is minden bizonnyal beépül majd, ez a nemzetközi adózás nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető irányelveit, kereteit és értelmezéseit adja meg, megteremtve a különböző adóhatóságok számára is irányadó, követhető, ellenőrizhető és számon kérhető nemzetközi standardot. Az új ajánlások még nagyobb hangsúlyt helyeznek a kettős adóztatás kizárására, valamint az adó minimalizálására irányuló törekvések visszaszorítására.

Korai még behűteni a pezsgőt

A The Company House ügyvezető igazgatója szerint a svájciakkal nem lehet bármiről tárgyalni – bár Svájc nyitott a tárgyalásokra –, Magyarország gazdasági súlya lényegesen kisebb, mint mondjuk az Egyesült Királyságé vagy Németországé, így minden valószínűség szerint nem lesz olyan "mélyreható" az egyezmény, mint az említett országokkal. A svájci számlákon pihenő magyar magánszemélyek és cégek vagyonát Danku szerint egyáltalán nem nehéz megtippelni, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV a mostani egyezmény alapján is rendelkezik információval – és adóbevétellel – a svájci számlákkal kapcsolatban. Ezermilliárd körüli összegről lehet szó, amennyit a magyarok az alpesi országban tartanak – emelte ki a The Company House ügyvezető igazgatója.

Minden bizonnyal több adatot kell szolgáltatniuk a svájci bankoknak magyar ügyfeleikről

AFP / Carl Court

Ebből az összegből ugyanakkor semmilyen pluszbevételre nem számíthat a magyar költségvetés, mivel az információcsere nem automatikusan zajlik majd. A NAV csak vizsgálatot indíthat el, az érintett magánszemély vagy cég svájci számláiról kérhet le adatokat, és ha eltitkolt bevételt vagy jövedelmet talál, akkor arra kiszabhatja az elmaradt adót és a bírságot. (Erre 6 évre visszamenőleg van joga). Ez nem úgy történik majd, hogy itt azonnal megindul a pénzáramlás – fejtette ki Danku. Az 50-100 milliárdra taksált bevétel így szerinte igencsak eltúlzott.

Ekkora összeg nem lehet Svájcban

A hvg.hu által megkérdezett, névtelenséget kérő banki szakértő szerint több okból sem valószínű, hogy 50-100 milliárdos plusztétellel számolhat majd a költségvetés a tervezett egyezményből. Először is a svájci betéti kamatok nulla közeliek, vagyis a megtakarítási számlákon a kamatadó hatása nem érvényesül, mivel szinte alig van kamat. De ha valamilyen befektetési alapokban van a magyarok pénze, akkor is legfeljebb 3-4 százalékos hozamot lehet elérni a befektetéseiken, akkor már az egy "derék eredmény". A kamatadó ebből sem hoz hatalmas összegeket.

Ha emellé még hozzávesszük a 100 milliárdos pluszbevétel-becslést, akkor az azt jelentené, hogy 2-4 ezer milliárd forintnyi magyar vagyonnak kellene Svájcban pihennie. "Ennyi pénzt kizárt, hogy a magyar elit fel tudott halmozni, mivel észrevétlenül nem lehetett ekkora összeget ellopni" – emelte ki a szakértő.

Az év végén lejáró adóamnesztia miatt szivárgott ki az egyezmény híre?

A The Company House ügyvezető igazgatója szerint elképzelhető, hogy azért szivárgott ki épp most a svájci-magyar egyezmény híre, mivel év végéig még él az adóamnesztia, 10 százalékos adó megfizetése után legalizálhatók az eddig külföldön – nem csak Svájcban – fialtatott pénzek. Ha Magyarország megköti Svájccal az egyezményt, akkor ennél már lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehetne hazahozni és törvényessé tenni a svájci számlákat. (Emellett ha szigorodnak Svájcban a feltételek, akkor a vagyonokat könnyen tovább is lehet mozgatni más adóparadicsomokba – a szerk.).

A névtelenséget kérő banki szakértő szerint igazából részletkérdés, hogy mekkora összeget lehet beszedni a svájci számlákból, a költségvetés helyzetén nem ez – a várhatóan alacsony bevétel – javítana jelentősen. Nem azt akarom mondani, hogy nulla pluszforint lesz ennek a hozadéka, de csakúgy, mint a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötésével, itt is igen nagy a bizonytalansági tényező – hangsúlyozta a banki szakértő, és hozzátette, hogy szerinte ez az ötlet most csak a közvélemény figyelmének elterelésére szolgál a fontosabb kérdésekről.