#karanténoktatás






Vége a karanténoktatásnak, de nem tehet úgy az iskola, mintha semmi nem történt volna

A középiskolások eddigi életük mintegy tizenötödét töltötték iskolán kívüli oktatással, de a kisebbeknek is sok hetet kellett kihagyniuk, ezt nem lehet nem figyelembe venni a tanév utolsó öt – immár jelenléti oktatásos – hetében. Dolgozatok, a kimaradt tananyag ledarálása, közösségépítés? Mire érdemes használni, és mire nem a június 15-ig hátralévő napokat?



Balla István: Maruzsa államtitkár világossága

Hétfőn összeomlott a KRÉTA-rendszer, kedden a köznevelési államtitkár ahhoz hasonlította ezt a hibát, mint amikor leesik ez első hó és megbénul a város. Maruzsa Zoltán azt is mondta, a kormány által megbízott cég számára világossá tette: a rendszernek bírnia kell a terhelést. Sok más dolgot azonban nem tett világossá.



„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”

Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészültebb a rendszer erre, mint egy éve. A pedagógusok és a szülők azt remélik, hogy tényleg csak áprilisig tart a lezárás, mert most már konkrét tapasztalatok mutatják: a távoktatás nemhogy nem hatékony, sok helyen nem is működik.


A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

Egy friss kutatás szerint a pedagógusoknak nem jött meg nagyon a kedve a digitális eszközök alkalmazásához a karanténoktatás során, ha visszaállna az iskola a normál rendbe, negyedük még annyit sem használná azokat, mint eddig. A tanárok mintegy ötöde kapta el eddig a koronavírust, aki elkapta, annak viszont – Kásler Miklós ígérete ellenére – csak a 19 százaléka kapott teljes bért a betegsége idejére.


Prievara Tibor: Ott ülnek a gyerekek a Zoom-órákon leolvadt aggyal, zoombiként a gép előtt

Ha egy diáknak megtartanak hat órát egy nap, és ő egyszer sem szólal meg, akkor feltételezhetjük, hogy nem sok mindet tanult – mondja Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő, aki ezeket a diákokat el is nevezte zoombiknak. Úgy véli, nem sokat tanultunk a tavaszi karanténoktatásból, mára elvált a digitális tanítás a digitális tanulástól, az iskolának az lett a lényeg, hogy papíron letudják az oktatást, hogy az milyen hatékony, kevéssé számít.


„Tökéletes digitális oktatatást lehet csinálni akár eszköz nélkül is”

Újra távoktatásra álltak át a középiskolák, de a tavaszi hónapok tapasztalatai nemigen épültek be a tanítási gyakorlatba. Digitális oktatásról a legtöbb esetben szó nincs, az ugyanis nem pusztán a technológia használatáról szól, mint inkább szemléletváltásról, amely a kreativitást és a kritikai gondolkodás képességének átadását állítja az oktatás középpontjába.




Sok tanárnak az egészsége és a pénze is ráment távoktatásra

Egy friss felmérés szerint bár a digitális távoktatást a kormányzat sikertörténetként adja el, az oktatásirányításnak alig volt köze a digitális munkarend konkrétumainak megszervezéséhez. Azt elsősorban a pedagógusok, oktatási dolgozók bonyolították, saját kútfőből – akár saját pénzből is.