szerző:
BI
Tetszett a cikk?

Egy friss kutatás szerint a pedagógusoknak nem jött meg nagyon a kedve a digitális eszközök alkalmazásához a karanténoktatás során, ha visszaállna az iskola a normál rendbe, negyedük még annyit sem használná azokat, mint eddig. A tanárok mintegy ötöde kapta el eddig a koronavírust, aki elkapta, annak viszont – Kásler Miklós ígérete ellenére – csak a 19 százaléka kapott teljes bért a betegsége idejére.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A koronavírust a legfiatalabb korosztályhoz tartozó tanárok (18–29 évesek) negyede, a 30–59 évesek ötöde, az annál idősebbek 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban. Az emiatt táppénzre kényszerült pedagógusoknak azonban mindössze a 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát – derül ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) reprezentatív kutatásából.

Kásler Miklós még szeptemberben jelentette be, hogy a koronavírus miatt megbetegedett tanároknak jár a 100 százalékos munkabér, hiszen az foglalkozás közbeni megbetegedésnek számít. Ehhez képest a PDSZ decemberben még nem találkozott olyan pedagógussal, aki megkapta volna a teljes bérét ilyen esetben, ezt az EMMI ugyanakkor cáfolta és hangulatkeltéssel vádolta a szakszervezetet.

Bár a pedagógusok 57 százaléka elvégzett már valamilyen tanfolyamot a digitális oktatásról az elmúlt négy év során, többségük (60 százalék) mégsem rendelkezett elegendő kompetenciával ahhoz, hogy kellőképpen, magabiztosan, és maradéktalanul el tudja látni a feladatait, se a tavaszi, se az őszi hullámban – derül ki az adatokból.

Azt is megerősítette a kutatás, hogy eléggé magukra voltak hagyva a tanárok az új feladattal, mindössze minden második tanár kapott segítséget a munkáltatójától. Legkevésbé az óvodapedagógusok, a szakiskolában oktatók, valamint az általános iskolában tanítók számíthattak segítségre.

Bár sokan reménykedtek, hogy a kényszer miatt digitális eszközökre átálló oktatás esetleg később, a járvány utáni időszakban is módszertani korszerűsítést hoz az iskolák mindennapjaiba, ez úgy tűnik, csak hiú ábránd marad. A mostani kutatás szerint a karanténoktatás keveseknek hozta meg a kedvét, hogy a járvány után például több digitális eszközt használjon az oktatása során.

©

A járvány lecsengése után a pedagógusok 27 százaléka gondolja úgy, hogy több digitális eszközt és platformot fog használni munkája során, 48 százalék úgy ítéli meg, hogy hasonló arányban fog használni, mint a járvány kitörése előtti időszakban. A kérdezettek negyede pedig még kevésbé szeretne bármilyen online platformot használni a tanítás során. Az új képességeket és lehetőségeket leginkább a pályájuk derekán járók (40–59 évesek) szeretnék beépíteni: az ehhez a korosztályhoz tartozók 30 százaléka szeretné szélesíteni az oktatói repertoárját digitális platformok használatával.

A digitális oktatás témakörén túl az oktatók egészségügyi helyzetére is kitérték a kutatók. A pedagógusok 19 százaléka igazoltan átesett már a koronavírus fertőzésen, az első hullámban csak elenyésző számban, zömében a második hullámban kapták el a vírust. Többségük nem érzi/érezte magát biztonságban a munkavégzése közben az iskolában. Mindemellett az oltási kedv körükben magasabb, mint a teljes társadalomban mért hajlandóság: 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százalékuk) billeg a kérdésben, és csak minden ötödik válaszadó az, aki nem kívánja beadatni a vakcinát.

©

A digitális oktatás időszaka nemcsak munkájuk elvégzése során nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta. Azoknak a pedagógusoknak a mentális egészségügyi állapotát érintette érzékenyebben a digitális távoktatás időszaka, akik 2020 tavaszán, valamint akik 2020 tavaszán és őszén is online platformokon oktattak. Azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik magukat. Ugyanakkor a mind a két félévében digitális platformon oktatók közel fele azt mondta, hogy frissnek érzi továbbra is magát.

A „Hogyan látja, összességében mennyire tudnak/tudtak alkalmazkodni a diákjai az online oktatáshoz?” kérdésre kapott válaszokból az derül ki, hogy a diákok legnagyobb hányada (54 százalék) apróbb problémákkal, de tud/tudott alkalmazkodni az eddigiek során a digitális távoktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud/tudott alkalmazkodni az új helyzethez, a diákok csupán kis hányadának 6 százalékának nem okozott semmilyen problémát az átállás.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Burai Vera Élet+Stílus

Miért nem kerülnek előre az oltási tervben az óvodai és iskolai dolgozók?

Ők azok, akik folyamatosan a gyerekeink közvetlen közelében vannak, így fokozottan kitettek a fertőzésnek. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél előbb beoltsák őket – állítja írásában Burai Vera, aki szerint a pandémiás időszakban az oktatás rendszerszintű problémái felnagyítódnak. Az előnyösebb helyzetben lévő iskolák pedig még inkább elhúznak a kevésbé szerencsés helyzetben lévő iskoláktól.

30 milliárdnál is nagyobb lyukat ütött a főváros kasszáján Orbán Viktor

30 milliárdnál is nagyobb lyukat ütött a főváros kasszáján Orbán Viktor

Tordai Bencét letiltotta a Facebook

Tordai Bencét letiltotta a Facebook

Élvezze ki a tavaszi időt, mert közeledik egy újabb hidegfront

Élvezze ki a tavaszi időt, mert közeledik egy újabb hidegfront