Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újra távoktatásra álltak át a középiskolák, de a tavaszi hónapok tapasztalatai nemigen épültek be a tanítási gyakorlatba. Digitális oktatásról a legtöbb esetben szó nincs, az ugyanis nem pusztán a technológia használatáról szól, mint inkább szemléletváltásról, amely a kreativitást és a kritikai gondolkodás képességének átadását állítja az oktatás középpontjába.

Az oktatás jövőjének felforgatókönyveit kereste múlt heti online konferenciáján az Estöri Kreatív Tanulmányi Versenyt rendező Esterházy Magyarország Alapítvány. Nagyon találó a cím, hiszen a digitális oktatásnak alapvetően kellene megváltoztatnia az iskolai gyakorlatot, és biztos, hogy 2030-ban egészen más lesz az iskola, mint ma.

Tavasszal az optimista forgatókönyvet vizionálók arról beszéltek, hogy ennek a változásnak nagy löketet adhat a koronavírus-járvány miatt kényszerű átállás a távoktatásra. Mivel az állam egyáltalán nem segítette az iskolák digitális átállását, a pedagógusoknak maguknak kellett kitalálni és megvalósítani a hatékony távoktatást, ami sok tekintetben azonnal új szemléletet követelt meg tőlük. Voltak olyan helyek, ahol valóban el is indult egyfajta digitális oktatás, ám a legtöbb iskola ugyanott folytatta, ahol márciusban abbahagyta, csak a tanulás tere került át az osztályteremből az internetre.

Ez a nagy társadalmi-oktatási kísérlet aranybánya lehetett volna oktatáskutatóknak, ám nem tudunk olyan nagyszabású vizsgálatról, amely a karanténoktatás tapasztalatait értékelte volna. Pedagógusi, igazgatói visszajelzések és kisebb felmérések alapján azonban elmondható, hogy valószínűleg a diákok teljesítményére, tanulási motivációjára nem volt jó hatással már a tavaszi két hónap sem, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen hátrányokat okoz a mai iskolás (különösen az általános iskolás) korosztály számára majd a munkaerőpiacon ez a félig-meddig elvesztegetett időszak. (Sőt, a tanulók mintegy ötöde egyáltalán nem fért hozzá a távoktatáshoz.)

©

Nincs olyan, hogy digitális oktatás

Ezért is érdekes minden olyan szakmai konferencia, ahol a digitális oktatásról, úgy általában az iskola jövőjéről van szó. Sokan eleve úgy gondolják, hogy ha egy oktatási tevékenység számítógépen, tableten, okostelefonon történik, akkor az digitális oktatás. Ezt nem először cáfolta Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője.

„Igazából digitális oktatás nem létezik, csak jó vagy rossz oktatás. De mivel az élet nagy része ma már digitális, az oktatásnak is követnie kell ezt a trendet. Ezért ez a jó minőségű oktatás ma már nem is lehet más, csakis digitális” – kezdte előadását Horváth. Majd azt a meglepő kijelentést fűzte hozzá, hogy „tökéletes digitális oktatatást lehet csinálni akár eszköz nélkül is”.

Horváth Ádám
Annak lényege ugyanis a szakember szerint nem a sávszélesség, nem a tablet, nem a programok, platformok, hanem inkább egy új szemlélet. A korábbi oktatási rendszer arra épült, hogy ismert problémákra létező megoldásokat tanítson meg a gyerekeknek, de ez a tudás már nem lesz elég a – ma még nem is ismert – jövőbeli munkaerőpiacon. Az oktatásnak már arról kellene szólnia, hogy a tanulók nemlétező válaszokat találjanak új, még nem is ismert problémákra.

E tekintetben a tavaszi karanténoktatás nem volt túl nagy előrelépés. Horváth egy észt oktatáskutatót, Mart Laamperét idézte: „A Covid-járvány nem elősegítette a digitális oktatás elterjedését, hanem rámutatott a problémáira.”

©

A kérdés az lesz, miben lehet jobb egy ember, mint egy robot?

Az új szemlélet már csak azért is elengedhetetlen lesz akár a karanténoktatásban, akár egy járvány utáni új iskolarendszerben, mert a ma iskolába járók azzal a kérdéssel fognak szembesülni tíz-tizenöt év múlva, hogy „miben lehetek jobb, mint egy robot?”. És ez nem csak a fizikai munkát végzőket érinti, mert több kutatás is azt mutatja, hogy a mai algoritmusok olvasás-szövegértési képessége egy ötös skálán hármasnak felel meg. Azaz már ma ki tudja váltani a mesterséges intelligencia azokat a munkaköröket, ahol elég egy hármas szintű olvasási készség.

A „miben lehet jobb az ember, mint a robot?” kérdésre választ is adott Horváth: „A kíváncsiságunk, a komplex problémamegoldásra, csoportmunkára és a kritikus gondolkodásra való képességünk és a kreativitásunk az, amiben az algoritmusok még mindig elmaradnak tőlünk, emberektől.”

Az iskolának ezért az lenne a feladata, hogy a diákokat ezekkel a képességekkel vértezze fel, mert ettől lesznek sikeresek a munkaerőpiacon.

Egy konkrét, elgondolkodtató adatot is ismertetett Horváth: ma tíz magyar gyerekből csak egy képes megkülönböztetni a tényeket a véleményektől, pedig ez kulcsképesség már a jelen digitalizáció által meghatározott világában is.

©

A gyorsuló világra a válasz a rugalmasság

Hasonló kihívásokról beszélt Veres Rita, az Edisonplatform vezetője is, aki szerint a 21. századot leginkább az különbözteti meg az előző korszakoktól, hogy iszonyúan felgyorsult a körülöttünk lévő világ. Ezért az oktatás egyik kiemelt feladata az, hogy a gyerekeket felkészítse erre a gyorsan változó környezetre. Egyes előrejelzések szerint a mai gyerekek felnőttként olyan munkakörökben fognak dolgozni, amelyek kétharmada ma még nem is létezik, ráadásul korunkban a megszerzett tudás öt év alatt elavul.

Veres Rita
„A dobozolt tudás és standardizált oktatás helyett, akár a hatékonyságot is megelőzve, az oktatás alkalmazkodóképessége válik elsődlegessé a jövőben. A motiváció, a lelkesedés és a kreativitás pedig fontosabb lesz a szigorúan vett intelligenciánál és a tárgyi tudásnál” – emelte ki, és erőstette meg Horváth Ádám gondolatait a szakember.

Hozzátette, hogy nem az állam, nem a nagy szervezetek, intézmények a változások elindítói, hanem a kis közösségek, még inkább a kísérletező egyének.

Mikszáth Kálmán és Blaha Lujza Insta-oldala,

A digitális oktatáshoz elengedhetetlen szemlélethez nagyon jó példa a konferenciát szervező alapítvány Estöri történelmi vetélkedője. Az egyedülálló, több körös, három fős csapatoknak szóló, együttműködésre, kreativitásra épülő digitális versenyt korábban már bemutattuk lapunkban.

Ezúttal diákok is megerősítették, hogy az Estöri – a digitális megoldások alkalmazásán túl – azzal emelkedik ki más megmérettetések közül, hogy felébreszti a diákok kreativitását, felfedezésre buzdítja őket és még olyanokkal is megszerettetik a történelmet, akik korábban közömbösek voltak a tantárgy iránt.

Mint írtuk, idén a dualizmus kora volt a verseny témája, és többek között olyan feladatokat kellett megoldaniuk a csapatoknak, hogy képzeljék el, milyen lett volna a dualizmus korának művészeinek, politikusainak Instagram-oldala. Kapott is két-két Insta-oldalt Baross Gábor, Tisza Kálmán, Esterházy Miklós Zsolnay Vilmos, valamint Mikszáth Kálmán és Blaha Lujza is.


„Az Estörivel nem csupán az a törekvésünk, hogy a korszak mélyebb megismerését és megértését elősegítsük és a történelemtanítás hagyományos nézőpontja mellett más szemszögből – korabeli történelmi személyek, újságírók „bőrébe” bújva – is szemügyre vehessék a diákok a korszak eseményeit, hanem olyan kompetenciák mozgósítása is, mint a kutatási-elemzési affinitás, a kreatív-alkotói készségek, a művészi képességek, vagy a szövegírói véna kibontakoztatása, vagy épp a digitális készségek, a média és kommunikációs ismeretek fejlesztése” – fogalmazott akkor Czigány Balázs, az Esterhazy Privatstiftung igazgatóhelyettese.

Ez jó példa a valódi digitális oktatásra, ezt a szemléletet a zsűrielnök történelemtanár, Foki Tamás szerint abszolút át lehet ültetni az iskolai gyakorlatba is.

Menyhárt Sándor, az Estöri versenybizottságának vezetője a konferencián azt emelte ki a vetélkedő legnagyobb erényének, hogy az elmúlt négy évben képes volt folyamatosan változni, fejlődni. „Az online kommunikáció már jóideje része a versenynek, nem egyszerűen a járványhelyzet miatt került előtérbe, így az Estöri a versenyzőkön túl is képes volt diákokat megszólítani.”

Az elmúlt öt évben 727 csapat és több mint 2000 diák indult el a megmérettetésen, online Estöri klubok alakultak és a résztvevők közel 150 videót töltöttek fel az internetre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Keresztbe tehetnek a hírességek a természetvédők erőfeszítéseinek

Keresztbe tehetnek a hírességek a természetvédők erőfeszítéseinek

Donald Trump: „A mozgalom, amelyet elindítottunk, csak a kezdet”

Donald Trump: „A mozgalom, amelyet elindítottunk, csak a kezdet”

Attól félnek a hatóságok, hogy újrakezdődhet a koronavírus-járvány Kínában

Attól félnek a hatóságok, hogy újrakezdődhet a koronavírus-járvány Kínában