szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy friss felmérés szerint bár a digitális távoktatást a kormányzat sikertörténetként adja el, az oktatásirányításnak alig volt köze a digitális munkarend konkrétumainak megszervezéséhez. Azt elsősorban a pedagógusok, oktatási dolgozók bonyolították, saját kútfőből – akár saját pénzből is.

A távoktatás bevezetése az online felmérést készítő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem fogható fel digitális oktatási innovációnak. A kirajzolódó képből leginkább az derül ki, hogy – irányítás és tervezés híján – leginkább „karanténoktatásnak” lehet nevezni, mintsem valódi, központilag tervezett és irányított, vagy legalább elősegített műveletnek.

Az, hogy a legtöbb intézményben működtek a rendszerek, folyt oktatás a járványügyi vészhelyzetben is, leginkább a pedagógusok eltökéltségének és leleményességének volt köszönhető

– emeli ki a PDSZ.

A pedagógusok fokozott stresszről, az oktatás lebonyolításával kapcsolatban saját zsebből fizetendő költségekről, egészségkárosodásról számolnak be, és jól kirajzolódik az is, hogy az oktatásirányítás intézményei egyszerűen képtelenek voltak konkrét segítséggel – vagy akár eszközökkel – hozzájárulni a távoktatás hatékony lebonyolításához.

A válaszadók 78,1 százaléka jelezte, hogy a digitális munkarend bevezetésével többet kellett dolgoznia, mint egyébként. Ezen belül minden tizedik 61-80 százalékos, és mintegy 20 százalék 41-60 százalékos munkateher-növekedést említett.

Elmondható tehát, emeli ki a PDSZ, hogy a digitális munkarend bevezetés komolyan igénybe vette a munkatársak szabadidejét, feltehetően nagy mennyiségű túlórát eredményezve a szektorban.

A munkamennyiség mellett a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy rezsiköltségei is növekedtek: a válaszadók 27,5 százaléka jelezte, hogy egyértelműen nőttek a rezsiköltségei a távmunka alatt, míg további 29,7 százalék válaszából kiderül, hogy a rezsiköltségek emelkedése valamelyest érintette őket is.

A válaszadók közel fele kifejezetten stresszesnek jellemezte ezt az időszakot.

Ezért nem csoda, hogy sokan egészségromlást is betudnak a digitális munkarendnek: 38,7 százalék jelezte, hogy inkább jellemző volt esetében az egészségromlás, míg 11,9 százalék egyértelműen a digitális munkarendnek tulajdonított nála bekövetkező egészségromlást.

A PDSZ felmérésének egyik meglepő eredménye, hogy kiderült: a munkatársak közel fele (42,9 százaléka) kénytelen volt saját pénzéből beruházni annak érdekében, hogy el tudja végezni a digitális munkarendnek köszönhetően megnövekedett-megváltozott feladatait. Erre ugyanis semmilyen központi megoldás nem érkezett – sőt még felvetés szintjén sem merült fel a probléma az oktatásirányításnál.

A legtöbben (68,2 százalék) kiegészítőket, azaz webkamerát, fej- és fülhallgatókat és egyéb perifériákat vásároltak, sokan kényszerültek internet- (37,1 százalék) vagy telefonelőfizetést (14,7 százalék) vásárolni, vagy a meglévőt bővíteni. A pedagógusok igen jelentős része, 22,8 százaléka volt kénytelen számítógépet vásárolni, de az is árulkodó, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka saját zsebből fizetett elő olyan tréningekre, tanfolyamokra, amelyek a digitális munkarend megvalósításához szükséges tárgyi tudás megszerzését segítették elő.

A válaszadók átlagosan 51 524 forintot költöttek saját zsebből a digitális munkarend megvalósítására. Ezen belül a legtöbbet költő tíz százalék átlagosan 150 484 forintot költött a munkavégzésével kapcsolatos igények kielégítésére.

Az egyik mellbevágó konklúziója a felmérésnek, hogy az oktatásirányítás nem tudott valós válaszokat adni a felmerülő problémákra.

A válaszadók több mint a fele jelezte, hogy nem volt központilag bevezetett távoktatási keretrendszer az intézményükben. Arra is rákérdeztünk azoknál, akik jelezték, hogy volt ilyen, hogy milyen keretrendszert sikerült bevezetniük az intézményben.  Legtöbben a Microsoft Teams és a Google Classroom használatát jelezték, de egyértelmű, hogy a legtöbb intézményben idáig sem jutottak el – azaz sok helyen teljesen esetleges volt, hogy ki milyen rendszereket használ az oktatás lebonyolítására.

A digitális munkarend legfontosabb tanulsága a válaszadók szerint a központi fejetlenség és a lokális lelemény volt.

Sem az oktatás kereteinek kidolgozásában, sem tartalmi segítségben nem tudott tényezővé válni az az oktatásirányítás, aminek alapvető szerepe kellett volna legyen ebben a folyamatban. Nem alakultak ki egységes ajánlások, nem keletkeztek felhasználható digitális tananyagok – annak ellenére sem, hogy erre milliárdokat áldoztak az elmúlt években.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
50 fokos furgonban hagyta kikötve a kutyát, állatkínzás a gyanú

50 fokos furgonban hagyta kikötve a kutyát, állatkínzás a gyanú

450 lóerős lehet az új Audi RS3? - Videó

450 lóerős lehet az új Audi RS3? - Videó

Több határátkelőnél is akadozik a forgalom

Több határátkelőnél is akadozik a forgalom