Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészültebb a rendszer erre, mint egy éve. A pedagógusok és a szülők azt remélik, hogy tényleg csak áprilisig tart a lezárás, mert most már konkrét tapasztalatok mutatják: a távoktatás nemhogy nem hatékony, sok helyen nem is működik.

„Március 4-én bejelentettem a tanulóknak a hétfőtől érvénybe lépő digitális oktatást. Mindenki örömmel fogadja. Többen mondják, hurrá, nem kell tanulni. Nos, ekkor bekapcsolom nekik a Krétában a DKT-t (Digitális Kollaborációs tér – egy olyan komplex modul, amely segíti a tanárok és a diákok digitális online együttműködését – a szerk.). Belépek nevelőként és belépek tanulóként. Mutatom a funkciókat. A fele osztályt érdekli, a fele nem is érti, a harmada még nincs oda regisztrálva december óta. Az órát úgy zárom, holnap még jövünk iskolába, megmutatom még egyszer, hogyan kell használni” – meséli egy borsodi kisiskola tanítója a hvg.hu-nak, hogy is indulnak neki az – ahogy ő mondja – karanténoktatás 2.0-nak.

©

Papíron minden szép volt

A 2020 márciusában indult első kísérlet eredményességéről megoszlanak a vélemények. A számok azt mutatják, kevesebben buktak, jobbak lettek a jegyek, nem romlottak az érettségi eredmények sem. Adminisztratív szempontból tehát sikertörténet volt. De azért lehetett más hangokat is hallani, egyáltalán nem mindenkinek tett jót az időszak, különösen az alsó tagozatban, főleg 1-2. osztályokban nagyon nagy lemaradásokat okozott az online oktatás. A hátrányos helyzetű diákoknak pedig kifejezetten káros volt, hiszen ők nem is tudtak sokszor kapcsolódni az online oktatáshoz (és ez a diákok akár 15–20 százalékát is jelentheti).

©

Korábban Prievara Tibor digitális oktatás szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly „volt egy olyan kegyelmi állapot, amikor mindenki nagyon jó fej volt a másikkal. Amellett, hogy hatalmas ijedtség volt, kialakult azért egy hősies, bajtársias, egymással-egymásért munka. A tanárok felé megértőbbek voltak a diákok, ha esetleg bénák voltak, nem ment minden flottul nekik, és a tanárok is megértőbbek voltak a diákokkal szemben az új helyzet miatt.” Ez mára – legalábbis a novembertől újra távoktatásra átállt középiskolákban – elmúlt. Az iskola elkezdett szigorítani, és mindent lepapírozni, a diákok pedig a legkülönbözőbb ellenállási formákat találják ki.

„Fél éve volt egy tanárközpontú digitális pedagógia, most őszre ez átváltott iskolaközpontú pedagógiává”

Noha várható volt, hogy lesz a járványnak második, harmadik hulláma, nem nagyon készült fel a rendszer arra, hogy a tavalyi tapasztalatokat leszűrve, a hiányokat, a tudásdeficitet orvosolva ezúttal zökkenőmentesen álljon át az iskola újra a távoktatásra. A kormányzat annyit tett, hogy valamennyire feltuningolta az e-Kréta rendszert, abba beintegrálta – a tanító által is emlegetett – DKT-t. Az e platformról megfogalmazott minősítések ugyanakkor – Prievara szerint – a Google Classroom light-tól a szörnyen használhatatlan iszonyatig terjedtek.

©

A középiskolák szintjén pedig az történt, hogy „míg márciusban az volt a szűk keresztmetszet, hogy a tanár mit tud megcsinálni, most az lett a fontos, hogy az iskola hogyan tudja a formalizált oktatást átvinni a netre. Tehát fél éve volt egy tanárközpontú digitális pedagógia, most őszre ez átváltott iskolaközpontú pedagógiává.”

Vegyes érzelmek

Az általunk megkérdezett kisiskolák pedagógusai vegyes érzelmekkel fogadták az iskolazár hírét, hiszen mint mondják, nagy volt már rajtuk a nyomás, mindenféle pletykákról kérdezték őket a szülők, egyre több megbetegedés volt, de nem tudtak semmi konkrétumot.

„Örülök, hogy hoztak végre egy döntést, és befejeződött a találgatás. Persze, ezt is úgy hozták meg, hogy a pedagógus megint úgy értesült róla, mint a hétköznapi emberek, hogy nehogy fel tudjon készülni. Ismétlődik a tavalyi eset, amikor mélyvízbe dobtak minket” – mondja egy szabolcsi tanár.

©

„Fiatal pedagógusként nekem nem okoz gondot a digitális világba való átköltözés egyik napról a másikra, de a kollégáim nagy része idősebb, nekik jó lett volna, ha egy kicsit hamarabb szereznek tudomást a váltásról. A héten volt egy frissítés a Kréta-rendszeren, utólag összerakva elképzelhető, hogy ezért. A kollaborációs teret nem próbáltuk ki élesben, reméljük jól vizsgázik” – véli egy borsodi kisiskola nyelvtanára.

Kezdődik a hosszú szünet?

Persze rengeteg kérdés merül fel (pont azok, amik tavaly is): hol fogják az online oktatást végezni a tanárok, azt a diákok fogják-e tudni követni, van-e egyáltalán eszközük, a szülők tudnak-e nekik segíteni, stb. Félő – mondják a pedagógusok – hogy megint csak a leglelkiismeretesebb diákokat fogják tudni valóban elérni, sokan pedig csak a lógást látják az egészben.

©

„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!” – kiáltottak fel a fent már idézett borsodi kisiskola tanulói a lezárásról szóló hírek hallatán. A pedagógusok természetesen próbálják meggyőzni őket, hogy szó nincs itt lógásról, hosszú tavaszi szünetről, csak a tanulás átköltözik a netre. Kérdés, a kevésbé motivált gyerekeknél ez mennyire meggyőző érvelés.

Van más probléma is, és ez sem új a tavalyi lezáráshoz képest. „Hátrányos helyzetű iskola, térség lévén, a gyerekek eszközei ezúttal is korlátozottak lesznek. Valódi digitális órát nem valószínű, hogy tudunk tartani, hiszen a jelenléti oktatás során is alulmotiváltak a gyerekek, egyre több gond van a magatartásukkal és a szorgalmukkal is. Sokan járnak hozzánk, akiknek 2-3 testvérük is van, nekik egyszerre kellene a digitális órán részt venni, noha sem elég eszközük nincs, sem több szobájuk” – mondja a már idézett nyelvtanár.

Egy kollégája őszintén bevallja, nem érzi magát felkészültnek a karanténoktatásra, hiszen egy olyan platformot kell használnia, amit még eddig nem (a már említett KRÉTA-rendszerre gondol). Mint mondja, majd a gyerekekkel együtt lesz kénytelen megtanulni, és „ez olyan déjà vu-érzés”.

Tavaly sem volt eszköz, most sincs

Sok gyereknek nem volt tavaly otthon eszköze, internet elérése, ők papíralapon kapták meg a tanulnivalót. Ebben sok változás nincs, most sincs eszköz, nincs internet – marad a papíron kiadott feladatlap. Nagyon jellemző egyébként, hogy szinte minden iskolában március első napjaiban kaptak utasítást a pedagógusok, hogy mérjék fel a tanulók eszköz-hozzáférési lehetőségeit. Két nappal a lezárás előtt.

©

A hátrányos helyzetű régiókban – de valószínűleg, nem csak ott – nagy probléma lesz, hogy a szülők hogyan fogják megoldani, hogy otthon legyenek, amíg a gyerek tanul a laptop/telefon előtt. „Az egyik már jelezte is, hogy dolgozik, a három gyerek a mamánál lesz, ott viszont nincs internet. Nem tudja, hogy lesz majd az élő óra. Hát, őszintén szólva én se.”

Az általunk megkérdezett (borsodi, szabolcsi, hevesi, Fejér megyei és fővárosi) iskolák többségében egyébként nincs kiugróan sok hiányzó, de volt két intézmény, ahol már két hete átálltak az online oktatásra.

A Fejér megyei iskolában jelenleg rendkívüli szünet van. „Az elmúlt két hét alatt a 17 kollégából 9 lett covidos, egy már ősszel, eddig ketten kaptak oltást. A főnök kezdte, pár nap múlva sorban a többiek, közben az iskolatitkár, karbantartó is. Két alsós osztály karanténba került szerdától. Csütörtökön igazgatói hatáskörben kértem péntekre egy tanítás nélküli munkanapot. Közben a férjem is pozitív lett, szombaton a lányom is. Aztán a többi kolléga. Így vasárnap a tankerületet értesítettem, hogy nem tudunk dolgozni, már nincs ember helyettesíteni, se felügyelni. Mára az én tesztem is pozitív lett” – mesélte az igazgatóhelyettes.

Nem lehet online ugyanolyan hatékonysággal tanítani, mint élőben

A fővárosi iskolában már másfél hete kénytelenek voltak átállni a sok hiányzó és lebetegedett tanár miatt online oktatásra. Egy most másodikosokat tanító pedagógus lapunknak azt mondja, tavaly, amikor még a diákjai írni és olvasni tanultak, nagyon nehéz volt az online oktatás. Számítottak a szülők segítségére. Videóra vették az új anyagokat, és azt akkor, amikor ráértek a szülők, otthon megnézték a gyerekekkel.

©

Most sokkal jobb a helyzet – számol be – hiszen a gyerekek már készségszinten használják az eszközöket, tudják, mit kell bekapcsolni, honnan kell letölteni anyagokat. Ami nem változott az az, hogy „az alsósoknál nagyon nagy szükség lenne a közvetlen kontrollra, hogy lássuk, ki akad el, tudjuk helyben javítani a feladatokat, mutassuk, mit hova kell írni, stb. Ez online nem működik, sajnos.”

Délelőtt megtartják az órákat, a szülőknek csak azt kell megnézni délután, hogy megcsinálták-e a feladatokat a diákok. „De igazából nem is nagyon kértük őket, hogy alaposan javítsanak mindent, mert nagyon bízunk abban, hogy egy hónap múlva visszamehetünk az iskolába, és akkor majd megnézzük közösen, ki mivel maradt el. Mindent át fogunk venni újra, ami az online időszakban volt. Ki kell mondani, egyszerűen nem lehet online ugyanolyan hatékonysággal tanítani, mint élőben. A kicsiket biztosan nem.”

A matematikaórákat egyébként bontásban tartják, az osztályt megfelezték, mert így csak 12-14 gyerek van egyszerre. Ennél több esetén – mint mondja a tanító – egyszerűen nem lehet megoldani, hogy mindenki hozzászóljon, aki akar, hogy lássák, ki az, aki valamit nem ért. „Mivel képernyő előtt ez a korosztály 30-35 percet bír ki, így szervezzük az főtárgyakból órákat. A készségtárgyak anyagait pedig feltöltjük a ClassRoomba, onnan a gyerekek akkor töltik le, amikor van rá idejük, kedvük.

Itt nem jellemző, de azért előfordul – például, ha a gyerekekre a nagyszülők vigyáznak, és ott nincs internet, vagy több testvér egyszerre kellene, hogy tanuljon a laptoppal – hogy technikai probléma miatt nem tud részt venni valaki az órákon. Ezeket a helyzeteket próbálják a tanárok rugalmasan kezelni. Sőt, az iskolától lehet kölcsönkérni tabletet is.

Az általunk megkérdezett pedagógusok mindegyike nagyon reméli, hogy a lezárás tényleg csak áprilisig fog tartani, mert az online oktatást – a legjobb igyekezet ellenére is – rossz hatékonyságúnak tartják, ami a kevéssé lelkes tanulók számára további „lógási lehetőséget” okoz, a hátrányos helyzetű tanulók számára pedig már-már behozhatatlan lemaradást.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla István Élet+Stílus

Prievara Tibor: Ott ülnek a gyerekek a Zoom-órákon leolvadt aggyal, zoombiként a gép előtt

Ha egy diáknak megtartanak hat órát egy nap, és ő egyszer sem szólal meg, akkor feltételezhetjük, hogy nem sok mindet tanult – mondja Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő, aki ezeket a diákokat el is nevezte zoombiknak. Úgy véli, nem sokat tanultunk a tavaszi karanténoktatásból, mára elvált a digitális tanítás a digitális tanulástól, az iskolának az lett a lényeg, hogy papíron letudják az oktatást, hogy az milyen hatékony, kevéssé számít.

Balla István Kult

A koronavírus elindíthatna akár egy valódi oktatási reformot is

Az iskolabezárás miatt akár észre is vehetné az oktatási rendszer, hogy 2020-at írunk. Technológiailag majdnem minden adott lenne ahhoz, hogy korszerű távoktatásra álljunk át ideiglenesen, ám változtatni kell a pedagógiai szemléleten, s ez már nehezebb ügy. A hátrányos helyzetű térségekben persze nem biztos, hogy a diákok hozzáférnek a nethez, és az sem bizos, hogy van megfelelő eszközük ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a távoktatáshoz. Bemutatunk néhány olyan platformot, amit bármely iskola használhat.

Ingyen nézhetnek online színházi előadásokat a kórházi dolgozók

Ingyen nézhetnek online színházi előadásokat a kórházi dolgozók

Habsburg György: Szélhámos a Dunaferr-ügyben feltűnt ukrán Habsburg

Habsburg György: Szélhámos a Dunaferr-ügyben feltűnt ukrán Habsburg

Radar360: Újraindításról üzent a miniszterelnök

Radar360: Újraindításról üzent a miniszterelnök