#kegyelmi botrány



Nyílt ülésen hallgatná meg Novák Katalint, Balog Zoltánt és Varga Juditot a kegyelmi ügyet feltáró vizsgálóbizottság elnöke

Ma tartja alakuló ülését a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, amely azt vizsgálná, hogy a bicskei ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott.







Balog püspök utolsó megkísértése: kire vall majd a vizsgálóbizottság előtt?

Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.




A Sándor-palota iratai szerint saját jogi igazgatósága sem javasolta Novák Katalinnak, hogy kegyelmet adjon Kónya Endrének

A köztársasági elnök hivatala péntek reggel nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy náluk lévő iratait, de ezekből sem állapítható meg a Kónya Endrének megadott kegyelem indoka. Az viszont kiderült, hogy már itt, a Sándor-palotában több ponton is eltértek a rendes ügymenettől, így szokatlan módon mindkét, a pozitív és a negatív döntési változatot is elkészítették. Csakhogy még az államfő saját, kegyelmi ügyekért felelős igazgatósága is – akárcsak Varga Judit igazságügyi miniszterként – azt javasolta, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet. Novák Katalin mégis a kegyelemről szóló határozatot írta alá, amit egyből vittek is ellenjegyzésre, megkerülve a szervezeti utat.