A testületet létrehozó országgyűlési határozat tisztázza, hogy a bizottságnak nem feladata K. Endre bírósági ügyének újranyitása vagy egyedi jogi felelősség megállapítása. Ehelyett az a cél, hogy kiderüljön,
milyen szerepet játszottak a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, valamint az esetleges egyházi közbenjárók a döntéshozatali láncban, és milyen intézményi garanciák szükségesek ahhoz, hogy gyermekvédelmi ügyekben hasonló, átláthatatlan politikai döntés többé ne születhessen.
A vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvény szerint pénzbírsággal sújthatják azt, aki nem jelenik meg a bizottság előtt, az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség megszegését pedig szabadságvesztéssel büntethetik.
2024 februárjában derült rá fény, hogy 2023-ban Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, akit korábban azért ítéltek el, mert az intézet egyik lakóját megpróbálta rávenni, hogy vonja vissza vallomását a több gyereket szexuálisan zaklató igazgatóval szemben. Az ügybe belebukott Novák mellett az ítéletet ellenjegyző Varga Judit igazságügyi miniszter, Magyar Péter ezt követően jelent meg a magyar politikában.
Az ügy legújabb fejleménye, hogy a Sándor-palota által májusban nyilvánosságra hozott iratok alapján Novák Katalinnak saját, a kegyelmi ügyekért felelős igazgatósága is azt javasolta, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet, de Varga Judit sem támogatta a kegyelem megadását. Rajtuk kívül Balog Zoltán egykori miniszter és református püspök is érintett, aki elismerte, hogy közbenjárt az államfőnél K. Endre felesége kérésére, de azt is állította, hogy ezt nem kormányzati utasításra tette. A K. Endrének adott kegyelem indoka hivatalosan továbbra sem megállapítható.
https://hvg.hu/360/20260525_balog-puspok-utolso-megkiserese-kire-vall-majd-a-vizsgalobizottsag-elott
A bizottság elnöke a tiszás Schummer Orsolya, alelnökei a fideszes Zsigó Róbert és a mi hazánkos Novák Előd. Rajtuk kívül tagja még a bizottságnak Máthé Zsuzsanna (KDNP), illetve Borics Mihály és Karázdi-Kerekes Kinga (Tisza).
2023-ban Novák Katalin kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki fenyegetéssel, pszichés nyomásgyakorlással próbálta eltussolni a gyerekek vallomását V. Jánossal, az otthon pedofil igazgatójával szemben. Novák Katalin azóta sem adott magyarázatot arra, hogy miért tette ezt.
– kezdte Schummer Orsolya a bizottság alakuló ülését megelőző sajtótájékoztatón. Szerinte joggal feltételezhetjük, hogy informális lobbi húzódott meg a döntés hátterében, ezért a bizottságnak ki kell derítenie, hogy ez hogyan működött, és kik vettek részt benne. Ezt elsősorban iratfeltárással, majd a dokumentumokra épülő személyes meghallgatással fogják megtenni. Elmondta, ha a mai ülésen elfogadják az ügyrendet, az iratanyagok bekérése már a héten elkezdődhet.
A bizottság fog dönteni arról, hogy kiket és milyen sorrendben fog meghallgatni, az ülések alapvetően nyíltak lesznek
– válaszolta Schummer arra a sajtókérdésre, hogy Novák Katalint, Balog Zoltánt és Varga Juditot is nyílt ülésen hallgatná-e meg a vizsgálóbizottság. Elmondta, a bizottságnak kényszerítési jogköre van, tehát pénzbírsággal, rendőrségi elővezetéssel is kikényszerítheti, hogy az érintettek megjelenjenek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság nem egyenlő a nyomozóhatósággal.
A HVG kérdésére Schummer elmondta, hogy a Sándor-palota és az Igazságügyi Minisztérium belső anyagait fogják javasolni bekérésre a bizottságnak, emellett a kegyelmi ügy teljes iratcsomagját, a bicskei gyermekotthon igazgatójának adott kitüntetések előterjesztéseit, és nyomozati anyagokat is bekérnék.
Számíthatunk arra, hogy a bizottság meghallgatja Novák Katalint, ebben az esetben kötelező megjelennie és igazat mondania
– válaszolta a vizsgálóbizottság elnöke egy másik kérdésre. Azt is elmondta, személy szerint javasolni fogja Novák, Balog Zoltán, és Varga Judit meghallgatását, illetve ha Orbán Viktornak felmerül a felelőssége a döntéshozatali láncban, őt is meghallgathatja a bizottság.
Ha nincs annak írásos nyoma, hogy kinek a kérésére adott kegyelmet Novák Katalin, akkor az igazság megismerése azon múlik, hogy Novák Katalin mit mond el? – hangzott el az ATV kérdése. Schummer szerint az iratanyagokból sok mindent meg lehet majd ismerni, lehet következtetni, illetve szerinte már az is választ adhat egyes kérdésekre, ha Novák nem jelenik meg a bizottság előtt. Schummer egyébként már néhány héten belül, az iratanyagok átnézése után számít a meghallgatások megindulására.
Novák Előd bizottsági alelnök a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság alakuló ülésén, 2026.09.02.
Cabrera Martin
Az alakuló ülésen a bizottság tagjai gyorsan elfogadták a napirendet, az ügyrend megvitatására sem szántak túl sok időt, így következhetett az ülés érdemi része, a munkaterv megvitatása.
Bármilyen furcsa, ebben az ügyben egyetértés van köztünk
– kezdte Zsigó Róbert fideszes alelnök, aki azt is hangsúlyozta, hogy nincs olyan ember, aki szerint a kegyelmi ügyben jó döntés született. Ugyanakkor szerinte fontos kiemelni, hogy az Alaptörvény pontosan ezért szigorította az elnöki kegyelem intézményét, így tehát ma már nem részesülhet kegyelemben az, aki gyermekek sérelmére követett el bűncselekményt. Azt is elmondta, reméli, nem politikai bunkósbotként működik majd a bizottság, és figyelmeztette a tagokat, ne mondjanak előre ítéletet, ugyanis azok csak a bizottság munkájának eredményeként válnak majd világossá. A munkatervet megszavazták, Schummer szerint az a holnapi napon a bizottság honlapján is elérhető lesz majd.
A tagok megvitatták azt is, mely iratokat kérjen be a bizottság. Novák Előd a bizottság munkájához szükséges iratok körébe sorolta volna a 2011-től napjainkig kegyelemben részesített személyek listáját, azonban mivel a vizsgálóbizottságot létrehozó országgyűlési határozat a kegyelmi botrányra korlátozza a testület munkáját, erre nem volt lehetőség – mint emlékeztette őt Schummer Orsolya.
A bizottság tagjai egyöntetűen megszavazták, hogy a tételes dokumentumok listáját első körben önkéntes adatszolgáltatás keretében kérik meg az Igazságügyi Minisztériumtól, a Sándor-palotától, a Fővárosi Önkormányzattól, a bicskei gyermekotthontól, az illetékes kormányhivataltól és az illetékes gyámhatóságtól, amelyeknek 10 napja lesz a bekérés teljesítésére.
Zsigó Róbert és Novák Előd azt is szorgalmazták, minél előbb tűzze ki a bizottság a személyes meghallgatások időpontját, sőt, Novák Előd szerint szülessen döntés arról, hogy Novák Katalint, Varga Juditot és K. Endrét meghallgatja-e a bizottság, és ha igen, mikor. Borics Mihály, a bizottság tiszás tagja azonban visszautalt a munkatervre, amelyben először a 2011-es és 2012-es, V. Jánossal, a bicskei otthon pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatójával kapcsolatos bejelentések kivizsgálása szerepel, illetve annak a megállapítása, hogy milyen intézkedések történtek vagy maradtak el a bejelentést követően, hogyan maradhatott a volt igazgató pozícióban. Így Borics szerint az említettek behívására ezen a ponton nincs szükség, bár ő is támogatta, hogy a meghallgatandó személyekről minél előbb szülessen döntés. A tiszás képviselők végül leszavazták ezt a javaslatot, a személyes meghallgatásokra így egyelőre nem tudjuk, mikor kerülhet sor. Schummer úgy zárta az ülést: megkezdi az iratok bekérését, és arra kérte a képviselőket, hogy a jövő héti ülésig mindegyikük jelölje meg azt a szakértőt, akit a bizottságban meghallgatnának.
Nyitókép: Schummer Orsolya, a vizsgálóbizottság elnöke. Fotó: HVG / Cabrera Martin
