A kiskereskedelem egész frontján rezsicsökkentéssel próbálkoznak a cégek, de van, ahol már nem bírják a terheket. A közértek még csak a hűtők lekapcsolásánál, ajtókkal való felszerelésénél tartanak. Jöhetnek a szünnapok, rövidített nyitvatartások a kereskedelemben és a szolgáltatószektorban.
A szubkontinens különösen az orosz fegyver és energiahordozó-export kedvelt célországa.
Példa nélküli, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket.
Bármelyik ágazatról vagy vállalatról van is szó, az EU arra készül, hogy betiltja azokat a termékeket, amelyek kényszermunkával készültek. Ha ilyen jelzés érkezik, a tagállamok meg is semmisíttetik az árut, bárhol is készült a világban.
LED-ek, napelemek, hamarabb kikapcsolt lámpák, csökkentett díszkivilágítás, lelassított mozgólépcsők és igen, alacsonyabb hőmérséklet. Az energiaválság nyomán sokan hoznak fogyasztáscsökkentő vagy az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket a kereskedelemben. Mire számíthatunk a boltokban és a plázákban télen?
Az élelmiszergyártó és mezőgazdasági szövetkezetek képviselői szerint a fél év már túl van az ideiglenesség határán.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
Peking beszünteti a citrusfélék és halak importját a szigetről, de ami még súlyosabb, nem szállít többé homokot Tajvanra.
Már kevesebbet vásárolunk élelmiszerből is.
Júniusban is maradt a májusi tendencia a kiskereskedelemben.
Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.
A szakszervezet javaslatát elemezte egy kereskedelmi szakoldal.
A saját márkás és az akciós termékeket veszik, jobban megválogatják, mire adnak ki pénzt, van, ahol kevesebb terméket vásárolnak – a fogyasztói szokások változásáról számoltak be az üzletláncok.
Sietnie kell annak, aki még élelmiszert akar venni SZÉP-kártyára a boltokban. Ha a kormány az utolsó pillanatban nem hosszabbítja meg a határidőt, akkor az pénteken lejár.
De papír zsebkendőből sem lehet már akármennyi csomaggal vásárolni náluk.
A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) felszólította a jelentős élelmiszerkészletekkel rendelkező országokat és vállalatokat, hogy korlátozások és piaci torzítások nélkül segítsenek enyhíteni az élelmiszerhiányt – derült ki a G7 németországi csúcstalálkozójának keddi zárónyilatkozatából.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Aki kényszerből vagy a veszteség csökkentése érdekében kevesebb árstopos árut tart készleten, akár többmilliós büntetésre is számíthat, de az sem megoldás, ha nem árulják tovább őket. Eddig még könnyítést jelentett az árstop előtt felhalmozott raktárkészlet, de ez júliusra elfogy, és október végéig nincs több segítsége a kereskedőknek. Az árstopos termékekből pedig, ha minden nap csak 10 darabot adnak el, az is több százezres veszteséget jelent egy hónapban.
