Közleményben tájékoztat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a kötelező akciózásról, amelynek tervét csütörtökön ismertette Szentkirályi Alexandra a kormányinfón. A közlemény sok újdonságot nem tartalmaz – megtudhatjuk belőle sokadszor, hogy az inflációról az elhibázott szankciók tehetnek, és a „kormány intézkedései működnek”, bár a tények egyiket sem igazolják -, és az akciózásról sem sok újdonság derül ki.

Megerősíti viszont feltételezésünket, miszerint az akciózással valójában újabb reklámfelületet biztosít magának a kormány. Mint írják, „Az aktuális kedvezményezett árú termékek listáját az üzletek bejáratnál és az akciós újságokban jól látható módon fel kell tüntetni.”

A tervezett szabályozás szerint a fontosabb élelmiszerek 20 termékkategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) kerülnek besorolásra annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal szükséges kedvezőbb áron értékesíteniük. Az akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, ami nem vonatkozhat árstopos termékekre.

A kötelező akciózást legkésőbb 2023. június 1-ig fogják bevezetni. A kormány a részletszabályok kidolgozására a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot és az Agrárminisztériumot jelölte ki – áll a közleményben.

A boltoknak előírt akciózás egy újabb politikai akció, és nem fogja leszorítani az inflációt

A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra. Nem csak az árakba szól bele a kormány, hanem az áruházláncok akciózásait is megregulázza - jelentette be a csütörtöki kormányinfón Szentkirályi Alexandra.