Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Vállalható divat, több mint vállalható áron – nagyjából mindent ennek a célnak vet alá az ír cég, amely, amolyan fapados ruhaboltként, Dublinból indulva szerzett hírnevet. Amíg azonban a Primark spórol, vásárlói annál több pénzt hagynak a pénztárnál.
A recesszió a mi üzletünknek csak jót tesz, hiszen az emberek fejében a jól bevált, olcsó lehetőségként fogunk élni, és inkább minket választanak majd – tavaly ősszel Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója osztotta meg így velünk kincstári optimizmusát légitársasága közeljövőjével kapcsolatban.
A gazdasági kilátások azóta csak romlottak, az árak pedig száguldanak tovább felfelé, egy másik ír cég, a Primark mégis most látta elérkezettnek az időt, hogy bejelentse: terjeszkedését Magyarországon folytatja, első üzletét egy budapesti plázában nyitja majd meg.
A Ryanairt és a Primarkot persze nem csak az köti össze, hogy mindkettő Dublinból hódította meg a világot, hasonló az üzleti filozófiájuk is:
kevés pénzért megteremteni a jólét illúzióját.
Vagy egy ötezer forintos repülőjeggyel elért korfui nyaralással, vagy azzal, hogy ugyanannyi pénzből öt inget is meg lehet vásárolni a nyaraláshoz. Az ír gyökerek erre magyarázatot adhatnak: a Ryanair és a Primark (születéskori nevén Penney's) is egy szegény országban kezdte el működését – előbbi 1984-ben, utóbbi tizenöt évvel korábban –, és bár nem ők alapozták meg az ír „kis tigris” robbanásszerű növekedését, az eltelt időszakban meg tudták tenni azt a minőségi ugrást, hogy ma már senkinek nem jut eszébe titkolni azt, hogy fapados járattal utazik, vagy hogy a Primarkban vásárolja a ruháit.
Sőt, egy Primark nyitása még ma is képes tömegeket vonzani, 2012-ben Berlinben például ekkorát:
Jó esély van arra, hogy a budapesti nyitáskor (amely az idei ősztől számítva egy éven belül várható) az Arena Mallban is tanúi lehetünk a „Primania” néven emlegetett jelenségnek: ha a kiskereskedelem gyászos statisztikáit megfordítani nem is lesz képes a márka, de jó eséllyel sikerre van ítélve a mai Magyarországon is.
A Primark 1969-ben nyitotta meg első üzletét Dublinban, ekkor tehát még Penney's néven, 36 írországi üzlete máig ezt a nevet viseli. Az alapító Arthur Ryan célja az volt, hogy megfizethető ruhákat áruljon. A termékkör azóta bővült például lakberendezési cikkekkel, a filozófia azonban maradt, és sokáig a cégvezetés sem változott. Ryan 2009-ig vezérigazgatóként állt a cég élén, 2019-ben bekövetkezett haláláig elnöke volt az időközben egy brit élelmiszeripari-kereskedelmi óriás, az Associated British Foods (ABF) tulajdonába került láncnak.
A külföldi terjeszkedés 1973-ban kezdődött meg: az angliai Derbyben megnyitott boltot az Egyesült Királyságban még 190 követte. Ekkor született meg a Primark név is – a Penney márkanevet az amerikai JCPenney lánc birtokolta, ezért volt szükség az új brandre. A következő nagy ugrás 2005-ig váratott magára, ekkor vásárolta fel az ABF a csőd közelébe került brit kereskedő, a Littlewoods 120 üzletét, ezek közül 40 nagyáruházra került a Primark cégére.
Az addig lenézett butikhálózat ekkor vált a bevásárlóutcák divatáruházává – párhuzamosan a fast fashion hálózatok berobbanásával. A kétezres évek második felében jelent meg az európai kontinensen is: a nagy versenytárs Inditex hazájából, Spanyolországból indulva ma már a kontinens tucatnyi országába jutott el a Primark márka. A terjeszkedés igazán a 2008-as válságot követő pangás idején tudott felgyorsulni Európában, 2015-ben pedig az Egyesült Államokban is megjelent a márka. 2021-ben nyitotta meg négyszázadik üzletét a hálózat, a tervek szerint 2026-ra 530-ra akarják növelni a boltok számát. Ennek egyike lesz a budapesti üzlet, a terjeszkedés igazi terepe azonban a világ legnagyobb piaca, az USA lehet.
A Primark nem csak itt, ott is egészen más üzleti modellt igyekszik meghonosítani: az Egyesült Államokban az olcsó ruhabolt (mint a TJ Maxx vagy a Ross) az előző szezonokból származó, márkás ruhák outletjét jelentette korábban, a Primark viszont eleve olcsó termékeket hoz – de azokat mindjárt milliószámra.
Bár első ránézésre az üzletek és a ruhák is a nagy fast fashion márkákat, mint a Zara vagy a H&M idézik fel, az üzleti modell ettől is eltér. A fast fashion, ahogy neve, a „gyors divat” utal rá, a szezonként változó választék helyett gyorsan gyártott és gyorsan cserélődő kínálatot hozott a piacra, ami párban jár olyan minőséggel és olyan árral, hogy a vásárlóknak kedvük legyen gyorsan visszatérni, ha másért nem, hát azért, mert olcsón vásárolt ruhájuk minősége is pont olyan gyorsan változott meg, mint a polcok kínálata.
A nagy különbség az, hogy ott a cél nem csak (vagy nem elsősorban) az olcsóság, hanem a gyorsaság. A Zara tulajdonosa, az Inditex például ezért törekszik arra, hogy ruhái egy részét az EU valamelyik országában, Törökországban vagy éppen Észak-Afrikában gyártassa: így tudja elérni, hogy azok a boltokba tudnak kerülni alig pár héttel azt követően, hogy egy hasonló ruhában valaki végiglengett egy divatbemutató vörös szőnyegén.
A Primark ehhez képest más utat választott: néhány hét helyett néhány hónap alatt érkeznek meg a ruhadarabok, és ha örök klasszikusnak nem is lehet őket nevezni, dizájnjuk távolról sem mutat olyan változatosságot, mint a Zara modelljei. Cserében viszont olcsók és – ami a nagy értékük – vállalhatók, még az Instagramon is.
Az olcsóság egyik kulcseleme itt is természetesen a gyártás, amely olyan, alacsony bérű országokban történik, mint Banglades vagy Etiópia – nem véletlen, hogy az elmúlt években a Primarkkal kapcsolatban lehetett olyan történetekről olvasni, hogy a ruhák címkéjében kértek SOS felirattal vagy kézzel írt cetliken segítséget az elnyomott kínai dolgozók. A cég igyekezett cáfolni, hogy ezek a feliratok valódi segélykérések lennének, a Primark ruháit azonban megtalálták a 2013-ban összeomlott bangladesi varrodakomplexum, a Rana Plaza romjai között is.
A helyzet azért nem ennyire fekete-fehér. Az Economist egy 2021-es cikkében kiemeli: a Primark ebből a szempontból is külön utakat jár – még úgy is, hogy akár ugyanazokkal a beszállítókkal dolgozik, mint a fast fashion cégek. Mivel a klasszikus fast fashion márkákhoz képest az ír cég nem vár el akkora gyorsaságot, megteheti azt, hogy olyankor rendeli be ruháit, amikor a beszállítók nem annyira vannak leterhelve, sőt épphogy szükségük van a munkára. Ezzel párhuzamosan pedig szigorúbb ellenőrzésnek veti alá a gyártókat, és égre-földre ígéri: 2030-ra a márka minden ruhadarabja vagy újrahasznosított, vagy fenntartható módon előállított alapanyagból készül majd. Igen, az ötfontos cipők is.
De a gyártásnál még nincs vége a spórolásnak: a holtszezonban gyártott ruhák lassabb hajókon érkeznek a boltokba – ezt a gyakorlatot nevezte a cég vezetője „ügyes logisztikának” –, a Primark marketingre se költ annyit, mint versenytársai – ha igazán pontosak akarunk lenni: gyakorlatilag semennyit nem költ hirdetésekre. A részvényesek is kénytelenek belenyugodni az alacsonyabb profitrátába, a vásárlók pedig abba, hogy a Primark nem az óriási árleszállítások hazája – az árak épp alacsonyak amúgy is.
Spórolni persze aligha fognak, hiszen ki tudna ellenállni az ultraolcsó daraboknak? Sokatmondó, hogy
a Primark egy négyzetméterre jutó forgalma nagyjából tízszer annyi árucikkből áll, mint a H&M-nél.
Az átlagos ár is majdnem a harmada a svéd multiénak, az egy négyzetméterre jutó forgalom értékben másfélszer annyi a Primarknál. Ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a H&M vagy ötezer üzletet működtet, a Primark/Penneys boltjainak száma az ötszázat sem éri el, előbbi 2022-es forgalma viszont kevesebb, mint két és félszerese az ír hálózat által produkált 7,7 milliárd fontnak (3400 milliárd forintnak).
Miközben a bolti terjeszkedés ennyire lassan halad – Közép-Európában 2019-ben nyitotta meg első boltját a Primark, Amerikában csak az Egyesült Államokban van jelen, a két kontinensen kívül pedig sehol nem érhetők el a termékeik –, a cég egészen mostanáig ellenállt annak is, hogy az online térbe terjessze ki a kereskedést.
„Mi hiszünk abban, hogy az emberek a boltokban szeretnek vásárolni”
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Paul Marchant vezérigazgató tavaly novemberben, amikor a Primark kísérletképpen néhány angliai boltjában elindította az internetes kereskedést, ami esetükben „click and collect” megoldást jelent, vagyis a kiválasztott árucikk a boltban vehető át, kiszállítást nem vállalnak. A digitális fejlesztés addig elsősorban arra szorítkozott, hogy a vásárlók online tudták ellenőrizni egy-egy bolt készletét, választékát.
A Primark annak ellenére ellenállt az online csábításának, hogy ezzel gyakorlatilag lenullázta forgalmát a Covid első hullámai idején: az Economist 2021-ben úgy becsülte, hogy ez 3 milliárd fontos forgalomkiesést jelenthetett a cég számára.
Amikor viszont újranyitott, százméteres sorok álltak az üzletek előtt, akárcsak egy új bolt nyitásakor: lám, a Primaniához még az se kell, hogy egy új Primark nyisson meg a bevásárlóutcában.
This is the queue for Primark in Bromley. It’s snaking down the street. The shop opened at 7.45am although it was only meant to open at 9. A lot of teens and families who are shopping for 12yr olds. Primark isn’t online -so a lot of pent up demand for cheap clothes & homewares pic.twitter.com/PTEam4ALO5
— Ashley Armstrong (@AArmstrong_says) June 15, 2020
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.