Alsó-szászországban rendezik a feleslegessé vált harangok vásárát, ahol a szegényebb egyházközségek is találhatnak megfizethető kolompot. Alább az is kiderül, kik azok a kampanológusok, akik segítenek ebben.
Az 1990-es évek elején még az amerikaiak 90 százaléka vallotta magát kereszténynek, de 2020-ra számuk, a gyerekeket is beleértve, 64 százalékra csökkent. - derül ki egy ezen a héten bemutatott felmérésből, amelyet a Pew Research kutatóközpont készített.
Néha sírva, de interjút adott Tóth Gabi, aki állítja, hogy a tavalyi Eucharisztikus Kongresszus után indult ellene gyűlölethullám. Visszaszúrt Fluornak is, aki viszont Twitterén nemrég már azt írta, unja az egész óra témát.
Jól tudta, hova megy előadni a miniszterelnök, mondandója otrombaságában is remekül rezonált a texasi CPAC-en dzsemborizó republikánusokkal. Összeszedtük a csütörtök esti, amerikai beszéd főbb motívumait.
Látható méretűvé nőtt a kormánykritikusok – köztük a Kutyapárt híveinek – tábora a templomba járók körében, ám az ellenzéknek – a vidék meghódításához hasonlóan – sok munkát kellene fektetnie abba, hogy támogató szavazatokká alakítsa az elégedetlenséget.
Ezen a napon nem mutatnak be szentmisét a katolikus templomokban, mert maga az „örök főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán”.
A kereszténység alapvetően csipkebugyiként funkcionál Magyarországon, riszálni kell a megfelelő ütemben, és valaki egyszer csak beletömi a milliárdokat. Gyakorlatilag két ember áll útjában annak, hogy a kereszténység Magyarországon kizárólag a kormánypárt bunkósbotját jelentse. Ferenc pápa és Iványi Gábor. Vélemény.
Az illetékes uniós biztos lemondását, az általa felügyelt kiadvány elégetését és Európa keresztény gyökereinek megvédését követelték az Európai Parlamentben.
A házelnök Bayer Zsolt műsorában mondta el, hogy várja a katolikus egyház és minden jóérzésű keresztény tiltakozását, amiért „meggyalázták” Szent Miklós emlékét.
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.
A miniszterelnök-jelölt szerint az a feladatuk, hogy a Fidesz rabságából kiszabadítsák az egyházakat.
Mi hajtja az embert a megtérés felé? És mi mozdít el egy hívőt a szkeptikusság irányába? A francia Emmanuel Carrère mind a két utat bejárta, de kíváncsi volt arra is, hogy az első keresztények hogyan jutottak el addig, hogy higgyenek egy Jézus nevű aszketikus forradalmárban, és valószerűtlen kultuszt építsenek köré. És miközben ezt kutatja, kicsit újrarajzolja az evangéliumokat.
A nyugati államok ideológiáját mára „az államot foglyul ejtő, kötelező vallássá emelt neoliberális filozófia jellemzi”, mondta a miniszter.
Mérhetetlenül károsnak tartja Emmanuel Carrère francia író, filmrendező, hogy ha vezető politikusok keresztény értékrendről papolnak, miközben nem aszerint élnek. Magyarul most megjelent, Isten országa című könyvében kíméletlenül feltárja küzdelmét a hittel.
Hogy a katolikus egyházfő mindössze hét órát töltött a magyar fővárosban és kézzel-lábbal tiltakozott, nehogy a látogatás állami útnak minősüljön, nos, azzal azt akarta tudatni Európával, mennyire nem ért egyet Orbán Viktor politikájával. Így értékeli a vatikáni szándékokat a konzervatív francia Le Figaro.
Az énekesnő hosszú írásban reagált az elmúlt hetek történéseire.
Az egyháznak, a híveknek egyetlen ura van, aki a mennyben lakik, minden más uralom, hatalom ehhez viszonyítva kap súlyt vagy válik súlytalanná - írja Máté-Tóth András teológus. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nem politikai esemény, ám határozott politikai üzenete van. Vélemény.
A magyarság a történelemben mindig is küldetésének érezte, hogy híd legyen Kelet és Nyugat között - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, amikor a Parlamentben fogadta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyházi vendégeit.
A mai magyarországi hivatalos kereszténységbe – mely számára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kitüntetett esemény – belefér a szociális érzéketlenség, valamint független szervezetek és különböző kisebbségi csoportok, hajléktalanok, romák, rabok, homoszexuálisok elleni hangulatkeltés is.
Vallási eseménynek indult, ám egyre inkább nézőcsalogató kulturális, szórakoztató produkció színezetét ölti a szeptember 5-én kezdődő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A csúcsesemény így is a pápa szentmiséje lesz.
