Izgalmas kéziratra bukkantak papirológus kutatók: az eddig ismert legkorábbi feljegyzésre, mely Jézus gyermekkoráról szól, és egy iskolai vagy kolostori írásgyakorlat során születhetett.
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény.
Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára egy véleménycikkben reagált arra, hogy a Mandiner elővette az iskolát, amiért az az aktivista Molnár Áronnal (noÁr) szervezett egy beszélgetést. A pedagógus a saját egyházát is kritikával illeti.
Nem tudta zavarba hozni a miniszterelnök-helyettest az ellenzéki kérdés, hogy miért csökkent a KSH adatai szerint csaknem egymillióval a katolikusok száma. Semjén Zsolt szerint hangulatkeltés és egyházellenes propaganda folyik, de “Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban”.
Mit kezdjünk a keresztény Magyarország hazugságára épült intézményrendszerrel, és ki képviseli a többséget, miután kiderült, hogy a keresztény kurzus nem? Vélemény.
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
A kormány kedvenc motivációs előadója egy interjúban egy világkormány megalakulásának a víziójáról beszélt, meg arról, hogy szerinte Magyarország azért foglal el különleges helyet Isten szívében, mert ellent mer mondani az EU-nak. Ezzel szemben a skandináv országok szerinte hanyatlóban vannak.
A korábbi helyettes államtitkár úgy látja, csak annak nem tetszett a motívum, „aki még soha nem érzett meg semmit abból, ami több nála, ami valóban emberré tenné”.
A vallás vagy a nemzetiség bármiféle politikai felhasználása visszataszító és kerülendő gyakorlat, egész egyszerűen a jó ízlés vagy a józan ész miatt kellene felhagyni az ilyen kontraproduktív elfoglaltsággal. Vélemény.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Azért kérhette a Magyar Ateista Társaság a kormányt, hogy ne minősítse kereszténynek a magyarokat, mert keresztény kultúrkörben élünk, úgyhogy nem teljesítik a kérésüket – próbálta meg levezetni Latorcai Csaba.
Talán akaratlanul is örül a pápa, ha Európa közepén talál egy országot, amely keresztényként határozza meg magát, ahol az egyháznak egyre gyarapszik a portfóliója. Pedig épp ez a legnagyobb veszély, és ha valamiről érdemes lett volna egyenesen beszélnie, az ez. Vélemény.
Helyeslőn bólintott a kormánynak és az egyházi vezetőknek Ferenc pápa, majd keményen kiosztotta a sorok között mindannyiukat. A pápa háromnapos látogatásának végén már látszik, miért jött Ferenc vissza Magyarországra: temetni a társadalmi árkokat és irányt mutatni a fiatalságnak.
A negyvennapos, hamvazószerdán indult böjt csúcsa a nagyhét, amelynek csütörtöktől kezdve minden napjának kiemelt jelentősége, üzenete van. Ezek között segítünk most kiigazodni.
A ferences szerzetes a Mandinernek adott interjújában néhány mondatban elkente nevelőjének ügyét, akit amúgy 30 év börtönre ítéltek a gyermekek szexuális bántalmazása miatt. Az interjúban – nevének említése nélkül – odaszúrt a papi pályát elhagyó Hodász Andrásnak is.