Rendszerének kiépítése óta első ízben kénytelen Orbán Viktor szembesülni azzal, hogy kétharmados többsége ellenére nem tudja keresztülvinni az akaratát. Az ellehetetlenítési törvény megszavazásának őszre halasztása kínos vereség számára, pedig az elmúlt időszak folyamatai után kódolható volt a belső ellenállás is.
A területfejlesztési miniszter értékelte a másfél évtizednyi Fidesz-kétharmadot.
A kétharmados többség az évek óta tartó háborús vészhelyzet újabb 180 napos meghosszabbításáról döntött a parlamentben.
Egy friss tanulmány felvázolta a legjobb és a legrosszabb forgatókönyveket is a Föld melegedése okozta gleccserolvadásra.
Noha a 4 évvel ezelőtti gyakorlattal egyezően kétharmad-egyharmad arányú bizottsági helyeket ígért az ellenzéknek a Fidesz, ezt nem sikerült tartani. A frissen megalakult testületek némelyikében a tagság 72–75 százalékát a Fidesz–KDNP adja, ráadásul 15 bizottságról 11-nél csökkent az ellenzék befolyása, és jegyzőből is kevesebb lett az ígértnél. A Fidesz-frakció utóbb közölte: az arányokon hajlandóak változtatni, és további bizottsági helyeket adni az ellenzéknek, feltéve, "ha megfelelő" személyeket jelölnek.
Alakuló ülését tartja az új törvényhozás, amelyet egyesek a jogalkotás templomának, mások gombnyomogatók melegedőjének tartanak, Kövér Lászlót pedig néha egy kocsmára emlékezteti. Kérdés, mennyire lesznek jelen az ellenzékiek, milyen jogalkotási trükkökre, kétharmados módosításokra lehet számítani.
Milyen ellenzékben lenni harminc éven át egy monolitikus kormánypárt árnyékában? Ki lehet-e törni a politikai karanténból? Lehet-e rendszert váltani egy választási győzelemmel? Ez mind csupa olyan izgalmas kérdés, amik a XIX-XX. század fordulóján épp olyan időszerűek voltak, mint ma. A témát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Cieger Andrással jártuk körbe.
A politikai elemző szerint Lázár János és Navracsics Tibor az idei választás nagy visszatérője.
A Republikon által vizsgált városok közül mindössze Dunaújvárosban tudta megtartani előnyét az ellenzék.
A szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után 381 szavazattal nyert Dunai Mónika.
Noha a Fidesznek lejtett a pálya, az ellenzék egyszerűen nem végezte el azt a munkát, amit kellett volna, mondja Horn Gábor volt SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte a kritikus időszakban egyedül Márki-Zay Péter hitt a győzelemben, morálisan elfogadhatatlan, hogy a pártvezetők nem álltak fel együtt vasárnap este a színpadra, és egy ilyen súlyos kudarc nem maradhat következmények nélkül. Interjú.
Barkóczi Balázs, a párt szóvivője a Facebookon következtetett: Gyurcsány nem kampányolhatott, mert Márki-Zay erre kérte. Az eredmény: kétharmad.
Személyesen gratulált a miniszterelnöknek a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez.
A tipikus kispolgári magatartás lett az uralkodó Magyarországon, amit Orbán Viktor és kormánya a végtelenségig felerősített – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea politológus, társadalomtudós. Az ellenzéki szavazótábor most a kisebbségi létet fogja megélni a NER-ben, Orbán Viktor pedig a negyedik kétharmaddal a birtokában bármit megtehet. A korábbi nyilatkozatai alapján az irány is felsejlik.
A Hajnali részegség című versből idézett.
Reagált a Magyar Kétfarkú Kutya Párt arra a felvetésre, hogy ők is felelősek lennének a kétharmadért.
Bár Fidesz-győzelem esetén azt hihetnénk, ott folytatódik minden április 4-én, ahol egy nappal azelőtt abbamaradt, a valóságban egészen más világ jöhet. Összeszedtük a lehetséges forgatókönyveket, amelyek meghatározzák, 168 óra múlva milyen hely lesz Magyarország.
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.
Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent majd az ellenzék számára. Interjú.
Nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy a jogállamiság rendkívüli sérülése esetén alkotmányon kívüli módon alkotmányozzon az ellenzék – mondja Sajó András jogtudós, az e témában született nemzetközi állásfoglalás egyik aláírója. Azt mondja, nem szabad, hogy a jogi képzelet megbénuljon amiatt, hogy csak az az elfogadható, ami benne van az alaptörvényben.
