#Kína



Ötven embert kapcsolhattak le Kínában a 25 éves vérengzés évfordulóján

A szokásosnál jóval szigorúbb biztonsági intézkedésekkel készültek a kínai hatóságok a Tienanmen téri diáklázadások leverésének 25. évfordulójára, a kínai főváros szívében lévő téren és környékén megnőtt a járőrök és az ellenőrzések száma, az interneten intenzíven szűrték az "érzékeny" témára utaló bejegyzéseket.


A kínai "ötvenhat" vérfürdője még mindig tabu

Miközben a Szovjetunió és Kelet-Európa javában haladt a szabad választások és a szocialista rendszer lebontása felé, az 1989-ben sokat hangoztatott reformfolyamatok nem mindenhol vettek ilyen irányt. Bár Kína elvileg már egy évtizede elköteleződött a reformok mellett, a Kínai Kommunista Párt (KKP) mégis olyan brutális módon vetett véget a helyi ellenzék és a nemzetközi közvélemény optimizmusának, hogy nem hagyott kétséget a jövője, illetve az általa követett irány felől. 25 éve vezényeltek tankokat a Tienanmen téri civil tüntetők ellen.


Tienanmen: Kína legkegyetlenebb napjának évfordulója - Nagyítás-fotógaléria

Huszonöt éve, 1989-ben az omladozóban lévő szocializmust, a Szovjetunióban Mihail Gorbacsovval meginduló reformfolyamatokat és a nemzetközi hangulatot látva Kínában is megmozdult valami. A pekingi egyetem diákjai már korábban – 1986-87 telén – felléptek a politikai reformok eléréséért, de a mellettük kiálló, végül 1987-ben elmozdított korábbi főtitkár, Hu Jao-pang halálának ürügyén 1989 áprilisban ismét előálltak a követeléseikkel: sajtószabadságot, a tüntetések tilalmának feloldását, Jao-pang újraértékelését és rehabilitálását, szabadságot, demokráciát, ezen kívül a pártvezetők jövedelmének nyílvánosságra hozatalát, az oktatás támogatásánk növelését, az értelmiség helyzetének javítását is követelték. A szívrohamban elhunyt politikus emlékére összegyűlt több ezer pekingi egyetemista tüntetett a pártközpont előtt és a Tienanmen téren, a megmozdulók lelkesedése pedig Hu Jao-pang hivatalos temetése után sem csökkent. Ezt követően a kínai pártvezetés parancsba adta a katonaságnak, hogy június 4-én reggel hat órára tisztítsa meg a teret: a városba bevonuló hadosztályok egyszerűen átgázoltak a fegyvertelen civileken, útjuk során pedig agyonlőttek mindenkit, aki eléjük került. A tüntetők közé lövetés, illetve a Pekingben lezajlott vérfürdő egyértelművé tette a vezetés álláspontját: nem lesznek politikai reformok, nem lesz demokrácia, és nem lesz többpártrendszer, a keményvonalas politikusok pedig egyértelmű győzelmet aradtak a pártvezetésben. 25 éve vezényeltek tankokat a Tienanmen téri civil tüntetők ellen.


Újabb Hősök tere-másolatot avattak Kínában

Az új utánzat a kínai internetes beszámolók szerint a közép-kínai Csengtuban található, a helyi textilipari főiskola kampuszán. Korábban egy falusi témaparkban építették fel a budapesti Hősök tere mását, de a park csődbe ment és a világ látványosságait bemutató kiállítás tönkrement.


Megint robbanás volt egy kínai bányában, sok a halott

Az eddigi adatok szerint huszonkét ember halt meg kedd este egy bányaszerencsétlenségben Délnyugat-Kínában – jelentette a Hszinhua hírügynökség szerdán. Valószínűleg sújtólégrobbanás történt. A holttesteket már a felszínre vitték.



Fotó: sárkánytalpú cipőben pózolt Sanghajban Angelina Jolie

Visszafogott fekete ruhában mosolygott a fotósoknak Angelina Jolie Sanghajban. A színésznő Demóna című filmjét népszerűsíti Kínában, vele ment a családja is, de most övé a főszerep, így a friss fotókon csak ő szerepel. Míg anya pózolt, apa a gyerekekkel egy kínai ételt tanult meg főzni – legalább is ezt válaszolta Angelina, amikor arról kérdezték, hol van Brad Pitt. A színésznő fekete ruháját aranyszínű cipővel dobta fel, ami első látásra nem is tűnik különlegesnek.


Már nem pikkelnek annyira Brad Pittre Kínában

Hét év Tibetben című filmje miatt éveken át nem volt szívesen látott vendég Kínában, kedden azonban a kelet-ázsiai országban járt Brad Pitt, hogy elkísérje élettársát. Angelina Jolie legújabb, Demóna című filmjének sanghaji premierjére érkezett az ázsiai országba. Újságírók előtt azonban nem jelentek meg együtt.


Konkurenciát küldenek Putyinék az amerikai hitelminősítőkre

Közös hitelminősítő intézet alapításáról állapodott meg Oroszország és Kína – idézte kedden az RT.com hírportál a Kínában tárgyaló orosz pénzügyminisztert. Anton Sziluanov azt mondta, hogy több ország „nagyobb tárgyilagosságra tartana igényt a hitelminősítők működésében".


Korrupció miatt hullottak fejek a kínai köztévénél

Vesztegetési ügy miatt indítottak eljárást a kínai központi televízió (CCTV) pénzügyi-gazdasági főigazgatója és a CCTV-2 pénzügyi csatorna producere ellen. Mindkettőjüket kirúgták – jelentette a legfőbb ügyészség tájékoztatására hivatkozva a kínai állami média hétfőn.


Piszok drága lehet az élelmiszer

A Világbank adatai szerint a kínai kereslet felfutása, az ukrán válság, illetve az Egyesült Államokban tomboló aszály miatt az idei első negyedévben 4 százalékkal nőttek a nemzetközileg kereskedett élelmiszerárak. Az emelkedéssel az árak egyre jobban zárkóznak fel a 2012-es rekordhoz.



63 éves melegrekord dőlt meg Pekingben

Napközben 40 Celsius-fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála a kínai fővárosban. Hőségriadót rendeltek el, s a négyfokozatú skálán az előző napi narancsról a déli órákban a legerősebb vörösre emelték a figyelmeztetés szintjét.


Most dob egy igazán nagyot a Tesco

A brit Tesco áruházlánc a kínai állami China Resources Enterprise vállalattal véglegesítette azt a megállapodást, melynek értelmében közös társaságot alapítanak. Az üzlettel Kína legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánca jön létre.




Kínai-japán légiviszály - majdnem baj lett belőle

Kínai vadászgépek szokatlanul közel, alig néhány méterre repültek el vasárnap a japán légierő két gépe mellett a Kelet-kínai-tenger felett, ahol átfedik egymást a két ország légvédelmi azonosító övezetei, és ahol Kína és Oroszország tengeri hadgyakorlatot tartott. A történtekért Tokió és Peking egymást hibáztatta.


Dollármilliárdokat fektethet be Kína Oroszországban

Több milliárd dollár értékű befektetéseket tervez Oroszországban a kínai állami vagyonalap – derült ki az alap vezetőjének pénteki tévéinterjújából. Ting Hszüe-tung az infrastruktúrát és a mezőgazdaságot említette lehetséges célpontként.