Plázastop, árstop, árrésstop, különadók, egy rövid életű vasárnapi boltzár jellemezte a kiskereskedelmet a Fidesz-kormányok idején, azt azonban maga Orbán Viktor is elismerte, beletört a bicskája a szektor átalakításába. A Tisza-kormánynak azonban így is lesz tennivalója, hogy helyreálljanak a piaci viszonyok. Mérlegen az élelmiszer-kiskereskedelem elmúlt másfél évtizede.
A szektort érintő kiemelt problémákról tárgyaltak, a szakma piacbarát szabályozást sürget.
A gyorsétteremláncok és a kiskereskedelmi láncok közvetlen autós kiszolgálási módszeréhez hasonló vásárlási lehetőséget tesztel németországi városokban a Rewe, a Penny diszkontlánc tulajdonosa. A magyar leánycég kérdésünkre elárulta, hogy az új szolgáltatásra egyelőre várni kell a hazai piacon.
Nagyon vegyes a kép a kelet-európai kiskereskedelmi piacokon. Magyarország kijutott az inflációs „pokolból”, de még jelentős hátrányban van több országhoz képest. Igaz, a csehek még rosszabbul állnak.
Elképzelhető, hogy az ipar már túl van a mélypontján, de még egy jó ideig nem ez, hanem a lakossági fogyasztás húzhatja a gazdaságot.
Szépen nőtt a kiskereskedelmi forgalom – mutatta be a KSH.
A húsvéti hosszú hétvége során változik a boltok menetrendje. A szombat jelenti a kivételt. de az ünnepnapokon is lesznek üzletek, ahol lehet majd vásárolni.
Az informatikai átállás miatt pár napig nem lehetett újságokat venni a Mol-kutakon. A cég tájékoztatása szerint április elején visszaáll a régi rend.
Az uniós internetes vásárlók 35 százaléka elégedetlen volt a szolgáltatással. Magyarországon jóval magasabb volt az arány, pedig jelentős tételről, közel 1,8 billió forintos tételről van szó.
A különadó és az árréskorlátozás sokba kerül a cégnek, ez ellen szólalt fel Hans K. Reisch.
Szokatlan volt a január időjárása, ez pedig megbolygathatta a vásárlási szokásokat is.
A narancs, az olívaolaj és a kakaó piaci ára is visszarendeződést mutat az elmúlt évek rekordmagas árszintje után. A magyar vásárlók ebből egyelőre nagyon keveset érzékelnek a boltokban.
Elsősorban az árréstop miatt. Már az is örülhetett, aki nullás eredményt ért el.
A kereskedelmi forgalom mennyisége és összege nagyon eltérően alakult régiós országokban. Egy biztos: a magyar adatokra nem lehetünk büszkék.
Decemberben 3,5 százalékkal többet vásároltak a boltokban a magyarok, mint egy évvel korábban, így 2025 egészére 2,9 százalékos növekedés jött össze.
Növelte forgalmát a svéd cég, ami főként az árcsökkentéseknek köszönhető, ez 6,5 milliárd forintos „befektetést” jelentett a cégnek. Kitalálja, naponta hány konyhát értékesítenek?
Ha valaki szakképzett, akkor a bruttó átlagkeresete meghaladja a 640 ezer forintot is.
„Amikor olyan jelzések jutnak el a tulajdonosokhoz, hogy nemzetközi szinten is érzékelhető multiellenes hangulat van, hónapról hónapra megjelenik a multiellenes retorika, és kiszámíthatatlanná válik a gazdasági környezet, akkor már érthető módon összeráncolják a homlokukat, és felteszik a kérdést: milyen jövőjük lehet ebben az országban” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Látványosan átalakult a Lurdy Ház, de hogyan alakul annak a plázának a jövője, amit időközben körbenőtt a város? Mit lépnek a bevásárlóközpontok arra, hogy egyre többen a Temun és a Sheinen költik a pénzüket? Milyen magyar sajátosság nehezíti a plázabizniszt? Kell-e új pláza az országba? Szilágyi Csabával, a Lurdy Házat működtető cég vezetőjével beszélgettünk.
A mostani havas, latyakos, ónos esős időben kulcskérdés az autók tisztán tartása. Számos benzinkúton kiürült a készlet, de a nagyobb áruházakban lehet kapni.
