Andor László szerint a munkaerő szabad áramlására nem lehet hisztériával reagálni. A foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar uniós biztos a német Die Welt című lapnak adott szombati interjújában a román és a bolgár munkavállalók beáramlásával kapcsolatos vitában nagyobb higgadtságot sürgetett.
A külügyi államtitkár szerint 350 ezer olyan magyar választó élhet külföldön, akinek nem adott a levélben voksolás lehetősége. A többségük két országban koncentrálódik, nagy számuk miatt nekik – a helyi hatóságok engedélyével – különleges megoldásokat találnak ki. A több mint félmilló, kedvezményesen honosított határon túli magyar közül eddig 95 ezer regisztrált a választásra.
A 2013-as esztendő az identitászavar éve volt. Mi a magyar? Milyen a magyar? Hol a magyar? Ki a magyar? Idei interjúalanyaink legerősebb kijelentéseiből válogattunk a teljesség igénye nélkül, hogy megrajzoljuk Magyarország alternatív arcát. Visszatekintés.
Egyre több magyar fiatal dönt úgy, hogy köszönik, nem kérnek a magyar felsőoktatásból, és külföldi lehetőségeket keresnek. A magyar egyetemi, főiskolai rendszert érintő változásoknak és a megnyíló uniós lehetőségeknek köszönhetően hamar megjelentek olyan vállalkozások, melyek igyekeznek felkészíteni a diákokat a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezésre. A piac egyelőre még nem nagy, ám bővül, emellett pedig a már működő cégek is bővítik, illetve optimalizálják portfóliójukat, melyek egyre inkább a közösségépítést, és az itthoni munkahely-lehetőségek felkutatását is tartalmazzák.
Bod Péter Ákos szerint a gazdasági migráció új feladatok elé állítja a kormányt, hiszen nemcsak Magyarországról van kivándorlás, hanem folytatódik a nyugati nyugdíjasok betelepülése is.
London nem csak az offline világban a harmadik legnagyobb magyarok lakta város. Az Egyesült Királyság központja ugyanis egyben a külföldön élő magyarok legfontosabb facebookos bástyáját is jelenti. A közösségi oldal szerepe a kivándorlóknál felértékelődhet, bizonyos mértékben “az otthon melegét” hozhatja el számukra – még akkor is, ha egyébként kritikusak a hazai politikával és társadalommal szemben.
Menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés – az ország egyik legsúlyosabb problémája a tömeges méreteket öltött kivándorlási hullám, amelyről Máté Gábor valós történeteket gyűjtött, s ezekből színdarabot szőtt. Az Illabereket ugyan végignevetjük, de gombóccal a torkunkban sétálunk haza.
Első körben a vállalati vezetők, vezető beosztású munkavállalók elvándorlására lehet majd számítani 2016-ban – derül ki a Hay Group menedzsment-tanácsadó cég adataiból.
2004-ben egyedül, most családjával együtt vándorol ki a színész – legalábbis a Bors Online szerint. Munkákat is úgy vállalt el, hogy a nyár végére szabad legyen.
Tovább nőtt a Magyarországról Németországba költözők száma az idei első félévben: hat hónap alatt csaknem 27 ezer Magyarországról érkező bevándorlót regisztrált a német statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölt előzetes adatai szerint. Ez több, mint ahány magyar tavaly egész évben kiköltözött.
Magyarországon pont az a megrendítő, hogy már nem csak fiatalok döntenek úgy, hogy elhagyják az országot, de az idősebb korosztály is ezt az utat választja, ha anyagilag itthon ellehetetlenül. A kivándorlást sokan élik meg családi drámaként. Szülők hagyják itt a gyerekeiket, és gyerekek a szüleiket. Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója azt mondja, gyávaság lenne elmenni e mellett a téma mellett, ezért rendezett róla egy darabot. Interjú.
Nagy-Britannia és a brit államkassza igen jól jár a bevándorlással és a londoni magyarokkal, ha valakinek valóban lenne oka panaszkodni, az talán Magyarország lehetne.
Németországban a magyarok száma csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly.
Németországban a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan csökken az elvándorlás és emelkedik a hazaköltözők száma. 2010-ben még több mint 10 ezer német külföldi munkavállalását segítette az erre hivatott szervezet, 2012-ben már csak 5700 munkavállalót közvetített ki külföldi állásokba, az idén pedig szeptember végéig csupán 2000 ember elhelyezkedésében kellett közreműködnie.
Winkfein Csaba MSZP-s politikus arra a hírre reagált, hogy London a 3. legnépesebb magyar város.
2012-ben több mint 13 ezer magyar költözött Ausztriába, míg 6457-en költöztek el onnan. 2013. január 1-jei adatok szerint 37 004 magyar állampolgár élt Ausztriában.
A kivándorlási pánik körüli számháború legújabb becslése szerint 335 ezer magyar tartózkodik tartósan külföldön, csak a 18-49 évesek közötti korosztályból. Az új módszertanon alapuló számadat ugyan meghaladja a korábbi becsléseket, de szakértők figyelmeztetnek, hogy az almát nem lehet körtéhez hasonlítani: a különböző intézmények által készített felmérések más eljárással készülhetnek, és gyakran nem is pontosan ugyanazt vizsgálják, hiszen más definíciókat használnak. Annyi bizonyos, hogy a magyarok kivándorlása nem kiugró példa, beillik a régiós tendenciába.
A 18-49 éves, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok 7,4 százaléka, 335 ezer ember tartózkodik tartósan külföldön a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének új módszertanon alapuló gyorsbecslése szerint.
Szívesen költözne külföldre a diploma megszerzése után a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások több mint kétharmada, és egyre többen ott is maradnának – derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013 tavaszán készített felméréséből.
Sokkal több szabadságot, kevesebb központosított tananyagot és több kreativitást szeretnének a vidéki középiskolákban tanuló diákok. Az erkölcstant sokan szükségesnek ítélik, de nem ebben a formában. A felsőoktatás körüli bizonytalanságok miatt bosszankodnak, de nem terveznek külföldre menni. Legalábbis azok az aktív diákok, akik részt vettek az X Kommunikációs Központ által szervezett LájkSuli pályázaton, ahol a diákok a Facebookon tervezték meg a tökéletes iskolákat.
