London nem csak az offline világban a harmadik legnagyobb magyarok lakta város. Az Egyesült Királyság központja ugyanis egyben a külföldön élő magyarok legfontosabb facebookos bástyáját is jelenti. A közösségi oldal szerepe a kivándorlóknál felértékelődhet, bizonyos mértékben “az otthon melegét” hozhatja el számukra – még akkor is, ha egyébként kritikusak a hazai politikával és társadalommal szemben.
Az elhagyott ország talán csak ideálképként dédelgetett, de valahol mindenkinek fontos intimitását, az otthon melegét jelenthetik a virtuális térben létező közösségek azoknak, akik komolyan veszik a lehetőséget: ha valami nem tetszik, el lehet menni Magyarországról.
“Idegenben az identitás korábban rejtett, nem ismert részei kerülhetnek elő. Itthon nem nagy erőfeszítés magyarnak lenni, aki meg erőlködik rajta, az inkább riasztó. Amikor totális idegenséggel találkozunk, akkor minden ott előkerülő 'magyarság tapasztalat' egyúttal az otthon, az intimitás, a biztonság érzését hozhatja elő” – véli a turizmus és identitás kérdéseit is kutató Pusztai Bertalan. Az Szegedi Tudományegyetem kommunikációs tanszékvezető-helyettese szerint az otthoni érzés külföldi keresése “még akkor is létező jelenség, ha az egyén az aktuális itthoni politikával, vagy a társadalommal kapcsolatban egyébként kritikus”.
Az egyetemi docens szerint a kivándoroltak által korábban alapított egyesületek az első és másodgenerációkat még egészen jól szolgálták. Mára azonban sok esetben a nyelvét vesztett harmadgeneráció vette át a vezetést, és ezzel együtt erősen nosztalgikus lett a kultúra, amit az említett egyesületek éltettek. Az online szolgáltatások – köztük főleg az egyébként is a közösségre fókuszáló Facebook – viszont ezen szervezetek, szövetségek, klubok szerepét ültethetik át az újkorba. Pusztai úgy véli: be kell látni, hogy a 20. századi magyar emigráns világok végét éljük. “A Facebook a korábban felépített intézmények túlélését, úgy érzem, semmiképp sem segíti. De ez nem baj, a változás természetes.”
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a facebookos közösségépítés miatt csökkenne a külföldi magyarok közti személyes kapcsolattartás szerepe. Pusztai Bertalan szerint minden az egyéni beállítódástól függ, de a Facebook nem elvesz, inkább csak egy új eszközt ad a migránsok kezébe.
Az eszközzel pedig, mivel kényelmes, egyre többen élnek.
London a Facebookon is nagyon magyar
Februárban még csak az ötödik legnagyobb magyar városként emlegettük Londont, őszre a harmadik helyre lépett elő a brit főváros, ahol becslések szerint 200 ezer magyar él. A leginkább mérvadó közösségi oldalt, a Facebookot nézve is egyértelmű a brit fölény: a Londoni Magyarok Közösség például most lépte át a 35 ezer tagot, akik közül még ha nem is mindenki él a városban, de a környéken lakik, vagy legalábbis jó eséllyel érdeklődik a kiutazás iránt.
A londoni magyarok facebookos gyűjtőoldala mögött egy cég áll. A 2004 februárjában alakult vállalkozás saját bevállása szerint kifejezetten a környéken munkát vállalni vagy tanulni akaró magyarok ügymenetének egyszerűsítésére szakosodott: elsősorban szállásokat szerveznek, de az oldalon rengeteg magyar nyelvű rendezvény, buli, koncert és más jellegű információ is előbukkan.
A “más jellegű információ” azonban mintha kissé nagy arányban fordulna elő az oldalon. Éppen ezt kifogásolta a hvg.hu kérdésére az oldalt egyébként lájkoló, az Egyesült Királyságban dolgozó Mónika is. “Elolvasom a Gomba véd a mellrák ellen és a Hogyan készítsük virslis sörkiflit egyszerűen típusú cikkeket, és lehet, hogy hasznosnak is tartom, de ezt akár az amszterdami magyarok közösségének oldalára is kiposztolhatnák. 90 százalékban szórakoztató képek és idézetek vannak itt, csak néha tesz fel egy-két magyar boltos állásajánlatos hirdetés. Összességében inkább szórakoztató ez az oldal, mintsem hasznos.”
Mónika szerint a Londonban és környékén élőknek a hasznos információkat inkább a 26 ezer fős Londonfalva oldalon kell keresni, ha pedig valaki – külföldi településtől függetlenül – a hazai helyzetre, közéleti és politikai hírekre kíváncsi, az a Magyarok nyugaton nevű, 20 ezres zárt csoporthoz csatlakozzon.
Csoportok máshol
Céges háttér nélkül, központilag kommunikáló oldal helyett nyílt csoportként működik a hollandiai magyarokat összefogó, hasonló nevű facebookos közösség. Az ötezres társaság semmivel sem kevésbé aktív, mint londoni megfelelője, de itt kevesebb a lájkvadász viccesség, és erősebb a fórum jelleg: munkának látszó átverés ügyében ugyanúgy kérnek egymástól segítséget a tagok, mint ahogy rétest vagy éppen hirtelen feleslegessé váló repülőjegyet kínálnak egymásnak.
A klasszikus apróhirdetéseket, főleg az MLM-et már leírás szerint is elutasítja az Ausztriai magyarok egy(b)esüljetek csoport. A spammerekkel szembeni önvédelem jegyében a közösség zárt csoportként működik, és ennek meg is van az eredménye: a 8000-nél is több tagból nagyon kevesen szórják tele idétlen reklámokkal a falat. Aki mégis megteszi, az a csoporttagok beszólásai mellett az adminisztrátorok kizárásával is számolhat.
A csoport valódibb, az oldal üzletbe csúszhat
Pusztai Bertalan szerint egy facebookos csoport “valami közös ismeret, tudás létrejöttét idézi, így mindenképpen a kultúra organikus, offline formájára hasonlít”. Ezzel szemben egy Facebook-oldal “könnyen csúszhat üzletbe” – fogalmazott a hvg.hu-nak a kutató, aki szerint “egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, mint a migráció, lehet az embereken keresni, ha valaki erre rámozdul”.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az önvédelem minden ország számára megengedett.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
A férfi ellen új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
