szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Bod Péter Ákos szerint a gazdasági migráció új feladatok elé állítja a kormányt, hiszen nemcsak Magyarországról van kivándorlás, hanem folytatódik a nyugati nyugdíjasok betelepülése is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke szerdán Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság és a TAS-11 Kft. "Válságfogyatkozás" című konferenciáján elmondta: a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásainak mértéke nem mérhető fel pontosan, csak az tudható, hogy a munkaügyi statisztikában hogyan jelenik ez meg. Becslése szerint a magyar GDP 0,5-1,5 százalékára is rúghat a külföldről hazautalt pénz.

Szólt arról, hogy a magyar állam tulajdonosi aktivitása megnőtt 2010-től, és nagy kihívásnak tartotta, hogy bírja-e az állam ennek egyszeri és folyamatos költségvetési igényét.

Bod Péter Ákos kifejtette: a közép-kelet-európai országokban átlagosan 2-3 százalékos növekedés várható idén és jövőre, s az utóbbi években is egy százalékot meghaladó mértékben bővült a térség gazdasága. A magyar gazdaság 2006 óta vagy zsugorodott, vagy ha nőtt is, nem haladta meg a 2 százalékot a bővülés. 2014 lehet az első olyan év, amikor a magyar gazdaság növekedési mutatója egybeesik a visegrádi országokéval, ami annak is betudható, hogy a magyar gazdaság a potenciális növekedéséhez képest jelenleg alulteljesítő.

Az MNB volt elnöke szerint a 2000-es évek elejétől "nincs felzárkózási teljesítményünk az Európai Unióhoz képest, mert vagy együtt növünk, vagy együtt esünk, de nem tudunk közeledni", ez pedig fontos társadalmi és politikai kérdéseket vet fel. Bod Péter Ákos az inflációval kapcsolatban kifejtette: a fogyasztói árindexet Magyarországon "óriási módon mozgatja az állam" adók és hatósági árak révén. Úgy vélte, az inflációs hullámvasútról nem fogunk leszállni egy darabig, mert azt a politikai ciklusok mozgatják.

Kitért arra is, hogy Magyarország külső mérlege többletbe fordult a válságot követően, ami kedvező, ugyanakkor ez a főleg az EU felé fennálló masszív kiviteli többletnek, valamint az európai uniós támogatásoknak köszönhető. Bod Péter Ákos elmondta: a tőkeáramlások újratervezése zajlik a világban, az ebből való részesedés a helyi fogadókészségen, valamint a hálózatokban való elhelyezkedésen múlik.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is kiemelte, hogy Magyarország egy elvesztegetett évtized végén van és semmilyen mutatóban nem zárkózott fel az Európai Unióhoz. Ez most elsősorban abban jelenik meg, hogy hiányzik a jogbiztonság, az üzlet nem üzleti alapon folyik, valamint hogy bizalomhiány, versenyellenesség és kiszámíthatatlanság a jellemző.

Az infláció és a gazdasági növekedés témakörében tartott előadásában kifejtette: az infláció ma senkit nem érdekel, csak a defláció elkerülése számít, míg a növekedést mindenki szeretné. A magyar gazdaságban a 2013-as növekedés egyedi tényezőkre vezethető vissza, semmilyen tartós, egészséges növekedés jele nem látszik, és semmi esély nincs arra, hogy ebből érdemi, erőteljes előrelépés legyen – vélekedett.    

Vértes András kifejtette: "csacsiság" ha a monetáris politika csak az inflációra figyel, mert az infláció mértékét jelenleg nem a piac, hanem az állam határozza meg, ezenkívül a magyar gazdaságban az árfolyamnak nagyon jelentős, a kamatnak pedig szerény hatása van az inflációra.

Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke előadásában arról beszélt, hogy az állam meggyorsította a takarékszövetkezeti integrációt, ami előnyös is lehetne, ugyanakkor a takarékszövetkezetek helyi üzletét ronthatja a túlzottan egységes szabályozás. A takarékszövetkezeteknek piaci részesedésükhöz képest hatalmas ügyfélkörük van, de csak akkor tudnak versenyezni, ha van egy-három év az átállásra.

A konferencián bemutatták a TAS-11 Kft. által kiadott Magyar Pénzügyi Almanach XXIII. évfolyamát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!