A Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét – állapították meg brit kutatók.
Nagyszabású célok, rengeteg újrahasznosított eszköz, megújuló energia és minimális nézőszám: a tokiói szervezők szerint az idei olimpia minden eddiginél zöldebb. A kritikusok azonban arra mutattak rá, hogy nagyon nem mindegy, milyen szempontokat nézünk, és ha más indikátorok alapján számoljuk, az elmúlt évtizedek legkevésbé zöld sporteseményei között szerepel a mostani megmérettetés.
Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a változó éghajlat miatt összeomolhat azoknak az óceáni szigeteknek a gazdasága, amelyek a tonhalra támaszkodnak.
Az északi országban szokatlanul meleg és száraz a nyár.
A kutatók szerint a világ társadalmát egyre jobban fenyegeti az összeomlás, amiért nagyrészt az emberek a felelősek.
Törökországban számtalan település lakóit ki kellett telepíteni, akkora erdőtüzek pusztítanak a Földközi-tenger keleti medencéje mentén, hárman meghaltak.
A német katasztrófavédelem vezetője szerint jól vizsgázott a riasztási rendszer, de az áradásokat átélő lakosok kaotikus tájékoztatásról számoltak be. Nem egyértelmű, hogy mindenki tisztában volt-e a térségben, hogy halálos veszély fenyegeti az ár miatt. Pedig a hatóságok régi és új módszerekkel is megpróbálták felhívni a figyelmet a veszélyre. A Deutsche Welle riportja.
A szárazság miatt komoly kihívás előtt állnak az Egyesült Államok nyugati részén. Oregon és Kalifornia határán a hatóságoknak aközött kell választaniuk, hogy öntözzék-e a mezőgazdasági területeket vagy fenntartsák a tavak vízszintjét. Egyszerre a kettő ugyanis nem lehetséges. A régió ráadásul őslakos indiánok földje, kultúrájuk alapja pedig a halászat. A folyamatosan melegedő vizekben azonban ez egyre nehezebb. A Deutsche Welle riportja.
A kutatók szerint a globális klímavészhelyzet már nem fenyeget, hanem itt van: a tikkasztó hőhullámok, az áradások, ciklonok és tűzvészek mind ennek a jelenségnek a számlájára írhatók.
A folyók árterein a vízvisszatartás növelésével a gazdasági károk és az árvíz-kockázatnak kitett lakosság több mint 70 százalékkal csökkenthető lenne Európa-szerte, állapította meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tavalyi jelentése. Az elmúlt hét katasztrofális következményekkel járó európai árvizei keserű figyelmeztetést jelentenek az egyre több tudományos tanulmányban megerősített tényre: az éghajlati kockázatok, köztük az árvizekkel szembeni védekezésben a természetalapú megoldások óriási előrelépést jelenthetnek a hagyományos mérnöki megoldásként alkalmazott szürke infrastruktúrával szemben, számos járulékos hasznot hoznak, és a legtöbb esetben gazdaságilag is megéri ezeket alkalmazni.
Egy kutatás szerint még több kánikulai nap várhat az emberiségre. Ha nem történik érdemi lépés, 3 Celsius-fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet 2100-ra.
A múlt héten 210-en meghaltak az időjárás miatt, most újra hatalmas esőzések voltak, és az időjárás egy ideig nem is fog változni.
Mégsem jó módszer a születésszabályozás a globális felmelegedés ellen, hiszen nem ott rongálják a legerősebben a klímát, ahol a legtöbben jönnek világra.
A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Karbonsemlegesség, újrahasznosítás, bolygótudatos étkezés, körforgásos működés és ökológia: összegyűjtöttük a legjobb, magyar nyelven a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek egytől-egyig a klímaváltozással, illetve a fenntarthatósággal foglalkoznak. Van közöttük kötet egészen kicsiknek, tanulmánykötet a tudományok kedvelőinek és kifejezetten hasznos, gyakorlati tanácsokkal szolgáló könyv az életmódunk zöldebbé tételére is. A Zhvg könyvajánlója következik.
Az USA-ban tomboló forróság, a Németországban kialakult villámárvizek és a Magyarországon lezúduló felhőszakadások a klímaváltozás veszélyére figyelmeztetnek. Úgy tűnik, mintha ezt az emberiség felismerné és cselekedne, ám ez csak a látszat.
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
A gleccserek olvadása tíz év alatt 180 új gleccsertavat hozott létre a svájci Alpokban – jelentette a svájci szövetségi Víztudományi és Technológiai Intézet (Eawag). A vízfelület 2006 és 2016 között 15 hektárral nőtt évente.
Az amerikai Ohiói Állami Egyetem tudósai egy tibeti gleccserből vett mintában összesen 33 vírus genetikai kódját találták meg, de csak négy volt olyan, amivel már találkozott az emberiség.
Szárnyaik színeiből veszítenek a hím szitakötők a forróbb éghajlatú tájakon, ezzel védik magukat a melegtől – vélik amerikai kutatók.
