A klímaváltozás és a tartós nyári kánikula miatt az utóbbi években megugrott a lakosság vízfogyasztása. Ott még nem tartunk, hogy a meleg kiapasztaná az ivóvízkészleteket, de ott már igen, hogy belássuk: a jelenlegi infrastruktúránk több helyen egyszerűen kevés életmódunk és vízfogyasztásunk kiszolgálásához.
„Fit for 55” – ezzel az uniós szóalkotással kell megbarátkoznunk a következő évtizedre. A kifejezés arra utal, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy 2030-ra a károsanyag-kibocsátását – az 1990-es évet alapul véve – 55 százalékkal csökkentse. Ez a középtávú terv annak érdekében, hogy 2050-re elérhetővé váljon a kibocsátássemlegesség.
Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.
Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban.
A globális felmelegedés miatt egyre több aszályra lehet számítani, a kutatók szerint azonban az erdősítés segíthet orvosolni a problémát.
A feljegyzések 112 évvel ezelőtti kezdete óta a legmelegebb júniust mérték Új-Zélandon, ahol most tél van.
Az ausztrál tudósok előtte-utána készült műholdfelvételek alapján tudták meg, hogy eltűnt egy akkora tó az Antarktiszról, mint a fél Balaton.
Bár a Velencei-tó sajátos adottságai miatt fokozott veszélye van a tömeges halpusztulásnak, felkészülhetnek a hazai horgásztavak is: a túlhasználat és a klímaváltozás miatt a hazai ökoszisztémára katasztrofális következményekkel járhat számos tényező.
Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében – közölte a két szervezet.
Csaknem ötven ember meghalt, és több tucat embert keresnek a Németországban és a Benelux-államokban pusztító esőzések következtében kialakult villámárvizek miatt.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
Ez most ízelítő, de a jövőben akár mindennapossá is válhat.
A Kanadában tomboló hőség és tűzvész együtt füstviharfelhőt hozott létre, amiben 15 óra leforgása alatt 710 177 villámcsapást számoltak össze.
A szintén tavaly februári 20,75 fokos sarkvidéki kánikuláról szóló jelentést viszont nem hitelesítette a Meteorológiai Világszervezet.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években.
A holland kutatók szerint több százmillió ember él olyan helyen a világon, ami a század végére víz alá kerülhet.
A jelenlegi technológiákkal 2025-re legfeljebb 150 millió szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből, ami sokkal kevesebb, mint amire szükség van.
Környezetvédők szerint vissza kell adnunk a folyóknak az ártereiket.
Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is – írja elemzésében Kis Anna meteorológus
