Miért baj, ha az állam túl sok pénzt szán a startupokra? És miért baj az is, ha nem szán sokat? Hol tartanak ma Magyarországon a kockázati tőkebefektetések, és mire figyeljünk, ha befektetőt keresünk?
Nemzetközi piacokat megcélzó startupokból nincs hiány: hónapról hónapra bejelentkezik valaminek „az ubere vagy az airbnb-je”. A magas kockázatú befektetésre specializálódott tőkéseknek megvannak a módszereik, hogyan kerüljék el a bukást.
A budapesti Uber-felhasználók most olyan autót rendelhetnek, melyben egy befektető vár rájuk. Az utasoknak 7 percük lesz arra, hogy bemutassák startup ötletüket.
Egyre sürgetőbb a Jeremie-pénzek kihelyezése a kockázati tőkéseknek, hiszen ha 2015 végéig nem fektetik be, küldhetik vissza Brüsszelbe. Ez azt is jelentheti, hogy most kedvezőbb feltételekkel juttathatja cégét tőkéhez.
A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.
