Miért baj, ha az állam túl sok pénzt szán a startupokra? És miért baj az is, ha nem szán sokat? Hol tartanak ma Magyarországon a kockázati tőkebefektetések, és mire figyeljünk, ha befektetőt keresünk?
Nemzetközi piacokat megcélzó startupokból nincs hiány: hónapról hónapra bejelentkezik valaminek „az ubere vagy az airbnb-je”. A magas kockázatú befektetésre specializálódott tőkéseknek megvannak a módszereik, hogyan kerüljék el a bukást.
A közép- és kelet-európai országok közül toronymagasan Lengyelországba érkezik a legtöbb magántőke és kockázati tőke a befektetések összértéke alapján. Magyarország, Szerbia mögött, csak a harmadik legvonzóbb ország.
A budapesti Uber-felhasználók most olyan autót rendelhetnek, melyben egy befektető vár rájuk. Az utasoknak 7 percük lesz arra, hogy bemutassák startup ötletüket.
Magyar tudományos eredményeken alapuló fogászati csontimplantátum piaci bevezetését finanszírozza a Széchenyi Tőkealap. A technológia különlegessége, hogy az emberi szövetekhez teljes körűen alkalmazkodik, képes az elvesztett csontmennyiség helyére funkcionálisan az eredetivel azonos szövetet növeszteni.
Egyre sürgetőbb a Jeremie-pénzek kihelyezése a kockázati tőkéseknek, hiszen ha 2015 végéig nem fektetik be, küldhetik vissza Brüsszelbe. Ez azt is jelentheti, hogy most kedvezőbb feltételekkel juttathatja cégét tőkéhez.
Két magyar céget mutatunk be, amelybe idén összesen 700 millió forintot fektetett be két hazai kockázati tőkés társaság. Az egyik nagyon könnyen, a másik nagyon nehezen tudott megállapodni a befektetőkkel. De hogyan tárgyalnak a kockázati tőkések, mit akarnak, milyen szempontok vezérlik őket? Mitől lesz vonzó egy pénzre áhítozó kisvállalkozás? És min lehet elcsúszni?
A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.
Olimpiai éremtáblázat, egy főre jutó Nobel-díjasok száma – Magyarországon legtöbbször ezek azok a mutatók, melyeket szinte mindenki ismételni szokott, amikor arról van szó, hogy miben is vagyunk a világon az elsők között. A múlt eredményei mellett azonban érdemes a jelenre is koncentrálni: miben pipáljuk le a világ többi országát. Szubjektív pozitív kitekintés.
Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország mögött Magyarországon volt a legnagyobb a kockázati tőkebefektetések GDP-hez mért aránya tavaly. Idén a Jeremie II alapok indulásával még több pénz juthat a startup vállalkozásokhoz.
Innovatív vállalkozásba, vagy közismertebb nevén startupba belefogni napjainkban nagyon trendi, első ránézésre nem is kell hozzá nagyon más, mint egy kiváló ötlet. A finanszírozási nehézségek áthidalására persze jól jön néhány befektető és ha az alapító(k) fejében összeáll valamiféle üzleti terv szerű is, mehet is minden, mint a karikacsapás. Hát, sajnos ez nem teljesen így működik, a vártnál sokkal több nyüglődéssel járhat egy startup sikeres beindítása, és a vártnál sokkal több pénz is kellhet az induláshoz és a piacszerzéshez.
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) szerint Magyarország az európai uniós átlag felett teljesít a kockázati tőkebefektetések területén.
A Wall Street Journal beszámolója szerint a Yahoo vevőt keres a kínai Alibabában lévő 40 százalékos, és a Yahoo...
