Egy kisvállalkozás, amely valami új dolgot talál ki, és hisz abban, hogy a termék, amit gyártani akar, vagy az a szolgáltatás, amelyet kínálni tud, sok embernek és cégnek hasznos lesz, az sokszor úgy tekint a kockázati tőkésre, mint a megmentőre. A startupnak jó ötlete van, a kockázati tőkésnek pedig pénze és türelme. Hogy találnak egymásra? És min lehet elbukni?

„A cégünk számára a kockázati tőkebefektetés volt az egyetlen lehetséges külső finanszírozási forma. Sem banki hitelt, sem pályázati forrást nem tudtunk volna bevonni, mert nem volt olyan állapotban a cégünk” – osztotta meg a hvg.hu-val Nagy Attila, a Logtron alapító-ügyvezetője, milyen kényszerben voltak, amikor befektetőt kerestek. Bankhitelt azért nem kaptak volna, mert rendelkeztek egy 100 millió forintos magánbefektetői kötelezettséggel, illetve a fejlesztéseknek köszönhetően veszteséges volt a cégük. Állami és uniós pénzekre azért nem tudtak pályázni, mert a saját tőkéjük hosszú ideje negatív volt, ami a hazai szabályok szerint kizárta őket a pályázásból.

A Logtronnak majdnem egy évébe telt a megállapodás Bonitás KTK-val az eredetileg tervezett 12 héthez képest, de megérte, 600 millió forinttal szállt be a kockázati tőke társaság. Nagy azt meséli, a kockázati befektető nagyon sok információt kért a Logtronról, jóval alaposabbak voltak, mint egy magánbefektető. Egy külső könyvvizsgáló cég világította át a céget, ami több hónapig tartott, de például a Bonitás ellenőrizte a céget a potenciális hazai vevőiknél is, és maga a tárgyalási folyamat is kemény volt.

Többször átírták az üzleti tervet

A Logtron szempontjából 2-3 kritikus pont volt a tárgyalások alatt, és volt egy olyan szakasz is, amikor azt gondolták, az egész üzlet kútba fog esni. „Többször át is kellett dolgoznunk az üzleti tervet, amire nagyon sok energiánk és időnk ment el. Emiatt sokat csúszott a megállapodás” – árulta el Nagy. A helyzetet bonyolította, hogy a Logtronnak volt egy magánbefektetője is, ám őt a Bonitás kivásárolta a cégből, így a tárgyalások végére mindenkinek előnyös megállapodás született.

Arra a kérdésre, hogy egy kockázati tőkés miért száll be egy veszteséges cégbe, Lakó György, a Bonitás befektetési igazgatója azt mondta: a kockázati tőkebefektetések a jövőbeli lehetőségről szólnak. „A Logtron esetében az volt látható, hogy a múltbeli veszteségek mellett kialakult egy versenyképes termék, amelynek piaci potenciálja, és ennek nagy valószínűséggel elérhető jövőbeli nyeresége bőven kompenzálja a kezdeti veszteségeket.”

A Bonitás a 600 millió forintos befektetésért cserébe 35 százalékos kisebbségi tulajdont szerzett a cégben. A nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a pénzügyi irányítással és a menedzsmenttel kapcsolatos külön jogokat is kikötött. „Feltételhez kötve kettős ügyvezetés és ügyvezetőcsere jogát kérték, de a cégértékesítés bevételeinek elosztását is konkrét mechanizmus szabályozza.  E mellett a kiszállás lehetősége a tőkealap számára feltétlen biztosított, akár a teljes cég harmadik félnek történő eladásával is” – mondta Nagy Attila.

A Logtron tulajdonosainak célja az, hogy idővel jó pénzért eladják a céget egy szakmai befektetőnek. „Nem akarunk tőzsdére menni, mert várhatóan szakmai befektető veszi meg a céget, aki várhatóan többet fizet, mint a tőzsdén elérhető pénzügyi kisbefektetők” – avatott be az elképzelésükbe Nagy Attila. A konkurenciától nem tartanak, mivel egy speciális, fejlesztésigényes iparágban tevékenykednek. Ha egy hasonló kisvállalat próbálná beérni őket, az is szükségszerűen a tőkehiányba ütközne, egy nagyvállalat pedig nem elég rugalmas ahhoz, hogy rövid időn belül megfelelő terméket fejlesszen, és versenyképes áron kínálja, mert számára így már nem lenne jövedelmező a gyártás.

GyroSet: világos jövőkép

„A mi cégünknek meglepően könnyen és gyorsan sikerült megállapodnia a kockázati befektetővel, mivel mi eleve egy felhasználók által validált ötlettel, illetve bemutatható prototípussal jelentkeztünk náluk” – ezt már István Márk, a NowTechnologies üzletfejlesztési igazgatója mesélte a hvg.hu-nak. A cégük orvosi és gyógyászati segédeszközök fejlesztésére specializálódott. A számos hazai és nemzetközi díjat nyert startup egyik legígéretesebb fejlesztése a nyaktól lefelé bénult emberek életét megkönnyítő GyroSet, amelynek segítségével a mozgássérültek fejük mozgatásával irányíthatják kerekes széküket. A Juhász Márton és István Márk által vezetett vállalkozásba az OTP – Day One Magvető Tőkealap fektetett be 100 millió forintot idén.

Kapcsolódó cikkünk Juhász Mártonról, a GyroSet atyjáról: Egy magyar a NASA-nál

A tárgyalásokat István Márk vezette, és mindössze négy hónap alatt sikerült megállapodniuk a Day One-al, ami viszonylag rövid időnek számít a startupok között. „Kiterjedtebb egyeztetések a cégértékeléssel, a cash flow számításokkal és a befektető vétójogaival kapcsolatban voltak. De például a fizetési igényünket gyorsan elfogadták, utóbbinál nyilván azért, mert nem szálltunk el nagyon” - mondta István, aki hozzátette: eredetileg az is felvetődött, hogy igazgatótanács vezesse a céget, de ezt közösen elvetették, mert ennek fenntartása meglehetősen drága és körülményes lett volna egy kis cég esetében.

A NowTechnologies esetében meglepő lehet, hogy a kockázati befektető a tőkeinjekcióért nem kért mást cserébe, csak kisebbségi részesedést.  Sem kettős ügyvezetést, sem erősebb irányítási jogokat nem kértek. Utóbbinál azért van kontroll, de az nem elviselhetetlen: a cégvezetésnek kétheti beszámolási kötelezettsége van a kockázati befektető felé.

„A lényeg az, hogy ha tartjuk magunkat az üzleti tervhez és a cash-flowhoz, akkor nincs gond” – mondja magabiztosan István. Ha ugyanakkor mégis gond lenne, akkor lépnek életbe a szindikátusi szerződés megfelelő pontjai, amelyek szigorúbb irányítás alá helyezik a céget, de remélik, hogy erre nem kerül sor. István igazgatói megbízása egyébként egy évre szól, ennek meghosszabbítása a közgyűlés joga.

Kapcsolódó cikkünk: Startup vagy KKV - mi a különbség?

Mire elég 100 millió forint?

A cégvezető szerint a 100 millió forint elsőre soknak hangzik, de valójában nem az, azt már fejben többszörösen elköltötték. Ebből az összegből kell finanszírozniuk ugyanis az első 200 darab kerekesszék vezérlő legyártását, a nemzetközi szabadalmak költségét, valamint a fejlesztőcsapat és a cégvezetés fizetését is, ami nagyjából 1-1,5 évre elég. És ez azt jelenti, hogy minél hamarabb kell bevételeket produkálniuk. Jelenleg olyan beszállítókat keresnek, akik jó minőségben és elfogadható áron képesek legyártani a kerekesszék vezérlő komponenseit.

A lehetséges bevételekről, illetve a kockázati befektetés megtérülésének idejéről István azért nem akart pontos számot mondani, mert ez nagyban függ attól, hogy mekkora bekerülési költséggel tudják legyártani az első 200 darab kerekesszéket, illetve, hogy a hazai és külföldi társadalombiztosítások mennyivel fogják támogatni az eszközt. Bár elsősorban nemzetközi piacra gyártanak, a céljuk az, hogy a magyar TB-nek is megfizethető legyen a kerekesszék vezérlő, amelynek tervezett végfogyasztói ára néhány százezer forint lehet itthon. A hazai TB-támogatással kapcsolatban eddig egy támogató levelet kaptak az Emberi Erőforrás Minisztériumától, a konkrét megállapodás még nagyon messze van, hiszen ahhoz szükséges a végtermék.

A NowTechnologies csak akkor tud kilépni a nemzetközi piacra, ha a kerekes szék nemzetközi szabadalmait már bejegyezték – különben fennáll annak a veszélye, hogy „lenyúlás esetén” nem tudják a szellemi jogaikat érvényesíteni. A nemzetközi szabadalmi eljárás várhatóan az év végéig lezárul. Az első célországaik Nagy-Britannia és Németország lesznek. Előbbiben már együttműködnek az egyik legnagyobb ottani gerincsérültekkel foglalkozó charity szervezettel, amely a világon egyedül nekik adott ajánlást a termékükhöz. Ilyet eddig még senkinek sem adtak. „Szeretnénk a külföldi TB listák tetejére kerülni, mint a leghatékonyabb és legjobb kerekesszék vezérlő” – avatott be a tervekbe István.

Menet közben ezek miatt el lehet vérezni

Lakó György szerint egy-egy izgalmasnak ígérkező startup sok dolog miatt válhat menet közben alkalmatlanná a kockázati tőkebefektetésre. „Vannak olyan kreatív feltalálók, akiknek speciálisan jár az agyuk és egyedülálló dolgot alkotnak, de nem értenek a projektmenedzsmenthez. Aki pedig ért hozzá, arról a projekt tervezés során kiderül, hogy együttműködési nehézségei vannak a saját csapatával, sűrűn cserélgeti a kulcsembereket. Ilyenkor nem tudunk továbbmenni” – hozott egy példát.

A befektetési igazgató praxisában előfordult olyan is, amikor egyes feltalálók nem voltak hajlandóak információt adni a termékről, talán attól tartva, hogy a befektető ellopja és lemásolja az ötletet. A befektetőnek azonban jogos igénye, hogy megértse az ötletet, annak egyediségét és másolhatóságát, illetve szakértőkkel tájékozódjon a fejlesztés helyzetéről. Máskor meg éppen az a probléma, hogy az eredeti ötlet egyáltalán nem védhető szabadalommal, így könnyen lemásolható.

„Az a projekt ötlet is kudarcra van ítélve, amely nem skálázható. Ez azt jelenti, hogy az üzleti modell nem tud rugalmasan reagálni az ügyfelek mennyiségének változására. Mivel így nem tud nagy piacot szerezni, a tőkealap kiszállása nehézzé válik az alacsony ár miatt. De van olyan eset is, amikor a projektbe fektetni szükséges tőke nem tud megtérülni jelentős pluszköltségek nélkül” – magyarázta Lakó.

Az Ön cége sikeres? Ossza meg velünk sikertörténetét, és mi megírjuk! Kérjük adja meg elérhetőségeit, hogy megkereshessük.