Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Innovatív vállalkozásba, vagy közismertebb nevén startupba belefogni napjainkban nagyon trendi, első ránézésre nem is kell hozzá nagyon más, mint egy kiváló ötlet. A finanszírozási nehézségek áthidalására persze jól jön néhány befektető és ha az alapító(k) fejében összeáll valamiféle üzleti terv szerű is, mehet is minden, mint a karikacsapás. Hát, sajnos ez nem teljesen így működik, a vártnál sokkal több nyüglődéssel járhat egy startup sikeres beindítása, és a vártnál sokkal több pénz is kellhet az induláshoz és a piacszerzéshez.
Szabó Balázs az innovatív induló vállalkozásokat segíti nemzetközi tőkebevonással és stratégiai tanácsokkal. Az első Hungarian Innovation Day főszervezője, amely mögé olyan jelentős szervezetek sorakoztak fel támogatóként, mint a Brit Kockázati és Magántőke Egyesület, valamint az EBRD. A „Jövő vezetője" elismerésben részesült Hágában a World Foresight Forumon, Olaszországban az Ambrosetti Forumon, Szentpéterváron a St. Petersburg International Economic Forumon, valamint Moszkvában az Open Innovations Forumon. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) oktatási bizottságának tagja. A www.cee-startups.com startupokkal és befektetésekkel foglalkozó blog szerzője.
Hacsak nincs zsebben több tízmillió forint, már az indulás pillanatában szükség lehet, külső tőke bevonására. A vállalkozás ezen időszakában a banki hitel azonban nem opció, hiszen a korábbi üzletmenet hiánya következtében tárgyi eszközök és jelzálog terhére kaphat csak hitelt induló vállalkozás, ezért befektetők bevonásával érdemes a kezdeti időszakot áthidalni.
A startupok növekedése egy jellegzetes folyamat, amely az ötlet megszületésétől a sikeres piaci jelenlét megalapozásával zárul. Az üzleti koncepció alapos kidolgozását követően intenzív termékfejlesztési szakasz következik, amely számos váratlan fordulatot tartogathat az ötletgazdának is. Az induló vállalkozások jelentős része már ebben a fázisban elvérzik. Gondoljunk csak az alapítók közötti konfliktusokra, vagy egy-egy azonnali jövedelem reményében elfogadott állásra, amely rögtön könnyen szétzilál(hat)ja a még igazából össze sem állt alapító csapatot. És ekkor még a piac, mint bizonytalansági tényező meg sem jelent az egyenletben.
Ha a vállalkozás sikerrel veszi a kezdeti megpróbáltatásokat, kezdődhet a termékfejlesztés, aminek tőkeigénye jelentősen összefügg a vállalkozás működési területével. Az előzetes tervezésnél az alapítóknak azt a kérdést (is) meg kell válaszolni, hogy mennyibe fog kerülni, amíg az ötletből piacra dobható terméket állítanak elő. Más nagyságrendű idő- és pénzráfordítást igényel egy kutatás-fejlesztés igényes biotechnológiai projekt, és mást egy új üzleti modellel működő közösségi média, vagy okostelefon-alkalmazás.
Mi a teendő akkor, ha egy vállalkozás alapítója rendelkezik a cég elindításához szükséges tapasztalattal, tudással, kapcsolatrendszerrel, de nem áll rendelkezésére a termékfejlesztéshez szükséges tőke?
Ameddig csak lehet célszerű önerőből fejleszteni a vállalkozást, mert a cég életében elért különböző mérföldkövek (például az alfa, béta verziójú szoftver átadása, felhasználók száma, fizetős ügyfelek száma) megsokszorozhatják a cég értékét. Érdemes azonban azt is mérlegelni, mit ér a cégérték lépésről lépésre történő „megfontolt” növelése, ha közben a versenytársak elhúznak.
Ha a vállalkozás mér kimerítette saját forrásait, akkor érdemes magvető tőkéhez folyamodni, amely az ötlet megvalósításának alapjait biztosít(hat)ja. Az úgynevezett üzleti angyalok és magvető alapok jellemzően 1 és 80 millió forint közötti összeg befektetésére vállalkoznak Magyarországon, ezért cserébe kisebbségi, általában 25 százaléknál kevesebb tulajdonrészt kérnek. (Üzleti angyalok és magvető tőkebefektetők megtalálhatóak az Insiderblog adatbázisában.)
Ha a prototípus jól veszi az akadályokat, jöhet a piaci tesztelés először a potenciális felhasználók szűkebb körében (kiváló alkalom erre a HiTechTest az MMKlaszter szervezésében) majd ha ezt is sikerrel zárta a projekt, akkor indulhat az értékesítés.
A kockázati tőke gyakran termékfejlesztési szakaszban száll be vállalkozásokba, de legtöbbször a piaci validálást követően a nemzetközi terjeszkedés elősegítését hivatott finanszírozni. Az alapítók ilyenkor „átadják” a tulajdoni hányad egy bizonyos részét, de így jóval magasabb értékű cégnek a tulajdonosaivá válnak a tőkeemelési folyamat eredményeképpen. A klasszikus hasonlattal élve érdemes átgondolni, hogy melyik ér többet: Egy tenyérnyi méretű torta 100 százaléka, vagy pedig egy óriástorta 60 százaléka. A kockázati tőkebefektető a megvalósításhoz szükséges pénz mellett a saját tapasztalatával, kapcsolatrendszerével, piaci ismeretével is segíthet. Kockázati tőke befektetők figyelmének felkeltésére kiválóan alkalmasak a Startup versenyek (Startup Sauna Warmup, Seedcamp Budapest) vagy az erre szakosodott tanácsadók.
A tőkebevonás sosem lehet cél, csak egy eszköz ahhoz, hogy a valódi problémára valódi megoldást nyújtó vállalkozások előtt globális lehetőségek nyílhassanak meg, amik idővel a vállalkozás befektetői számára is kiváló megtérülési mutatókat eredményeznek.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A kedvezményt továbbra is életkortól függetlenül biztosítja a kormány.
Ha igazolódnak az Európai Bizottság megállapításai, az éves globális forgalmában is jól látható büntetésre számíthat.