#koleszterin

Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás

Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.


7. Gyógyszerek mint longevitypraktikák

A hosszú, egészséges életről sokan automatikusan kapszulákra, speciális formulákra, vagy újfajta csodaszerekre asszociálnak. A kockázatcsökkentés logikája valójában pont fordítva működik. Először a fundamentumot kell megteremtenünk (mozgás, táplálkozás, alvás és mentális egészség) és csak erre jöhetnek rá - indokolt esetben - a célzott gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. Az alapelv az, hogy tudományos alapokon, személyre szabottan csökkentsük - a longevity területén sokat hivatkozott amerikai orvos, Peter Attia által „négy lovasnak” nevezett - kockázatokat, amelyek a legtöbb ember életét lerövidítik.





Van, hogy a mozgás és a diéta sem elég – amit sok háziorvos is rosszul tud a magas koleszterinszintről

Nincs elég alacsony koleszterinszint – vallja a korszerű tudományos eredményekkel összhangban Harangi Mariann egyetemi tanár. Milyen összkoleszterinnél kezdhetünk genetikai érintettségre gyanakodni? Milyen étrendet tartson, akinek magas az LDL-koleszterinszintje, és mi az igazság a tojásról? Mit árul el a sima laborvizsgálatokon nem mért Lp(a)-érték? Ezekről is kérdeztük a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikája anyagcsererészlegének vezetőjét.