Többletet mutatott a szeptemberi költségvetés. A 33,7 milliárd forintos plusz arra volt elég, hogy az éves hiánytervnek most épp a 96 százalékánál tartson a kormány, ami egy százalékkal kedvezőbb, mint augusztusban volt.
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. A Pénzügyminisztérium inkább módosítana a jegybanktörvényen, csak ne kelljen fizetni.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
Elértük az eredeti hiánycél 97 százalékát, miközben az inflációnk csak 16,4 százalékig csökkent; az állam vételi ajánlatot adott be a Budapest Airportra; új, sokkal szigorúbb szabályozásra készül az EU a nagy techcégek ellen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Rekordmagas a költségvetési hiány és borúsak a kilátások az előttünk álló hónapokra is. Mázli azonban, hogy Litkai Gergely összeállította a tökéletes akciótervet a probléma megoldására. Megannyi remek ötlet között szerepel benne Szíjjártó Péter hibernálása, nigériai levél Brüsszelbe, az aksigyárrá alakított Budai Vár, Puttó-szelvények vásárlása 700 milliárdért és a Szoboszlai-üzlet mintájára Csányi Sándor MLSZ-elnök értékesítése. Úgy fog dőlni a pénz, hogy Varga Mihály alig tud majd elugrani előle.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. A kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt, a lakossági fogyasztás pedig nagyon visszaesett.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése megállapítja: az alacsonyabb energiaárak javítják a növekedési kilátásokat.
Az EU visszatér a költségvetési fegyelem időszakához, a jövőben a tagállamoknak be kell tartaniuk az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó szabályokat.