A világpiaci árak drágulása, a chiphiány és a turisták elmaradása okozza a legtöbb problémát a magyar gazdaság számára, nem a kormány lépései – magyarázta a pénzügyminiszter.
A jövő héten érkezik a részletes tájékoztató az államháztartás október végi helyzetéről, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikálja a harmadik negyedévi beruházási adatokat.
A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
A gazdaság újraindulására tekintettel a Pénzügyminisztérium eredményként értékeli a magas hiányt.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
Az EU soros elnökeként hozhatja elő Franciaország a költségvetési szabályok felülvizsgálatát. A válságok és az ezeket követő állami támogatások dogmatikussá tették a Maastrichtban felvázolt Európát, a Covid-válság pedig még inkább egyértelművé tette a szabályzat és a valóság közti eltérését – írja a Le Monde.
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
Februárban 738 milliárd forinttal többet költött az állam annál, mint amennyi bevétele érkezett, így már 539 milliárd forintos éves hiánynál tartunk.
Forintban kifejezve 5548,6 milliárdról van szó.
Teljes jövedelemadó-mentességet ígért a miniszterelnök a 25 éven aluliaknak; az év végi osztogatással szállt el még jobban a költségvetés hiánya; az élelmiszerek drágulása húzta az inflációt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Új csúcsra repítette az államadósságot a Covid elleni védekezés jegyében az Orbán-kormány, majdnem akkora terhet hagyva az utódjára – netán saját magára –, mint amekkorát 2010-ben örökölt.
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
A jegybank elnöke összefoglalta, mit csinálhatott volna jobban a kormány 2020-ban.
Csak az elkülönített állami pénzalapok könyvelhettek el valamennyi többletet az év első tíz hónapjában. A koronavírus miatt közel hatszázmilliárd forintért vásárolt egészségügyi eszközöket az állam.
Az egészségügyre az EU helyreállítási alapjából szán forrásokat a magyar kormány – erről is beszélt a pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán.
Tavaly ilyenkor 303,6 milliárd volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, idén ez 2270,3 milliárd forintra nőtt. Csak az egészségügyi eszközbeszerzések több mint félmilliárddal dobták meg a kiadásokat.
Történelmi kockázat vár Magyarországra Matolcsy György szerint, ha a következő 20-25 évre nem készül világos menetrenddel.
