Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
A GDP idén csak 1,5 százalékkal nőhet, a költségvetés hiánya pedig nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. Ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
Semmi gond, ez hátralévő életünk leghűvösebb nyara – minden évben el lehet sütni ezt a poént, és már egyre kevésbé vicces. De a 2024-es nyár, amely a naptár szerint már véget ért, lélekben viszont csak most búcsúzunk tőle, nem csak a hőség miatt volt extrém. A nagy őszi lehűlés előtti napon összegyűjtöttük a legfontosabb számokat, amelyek mutatják, mennyire furcsa hónapokat hagyunk magunk mögött.
2857 milliárd forint az első nyolc havi hiány.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György nem szakmai, hanem a Nagy Mártonnal folytatott személyes konfliktusa miatt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Balázs azt is elmondta, hogy a vita márciusban, Matolcsy mandátumával véget ér.
Azonnali pénzügyi intézkedésekre egyelőre nincs szükség a Varga Mihály által vezetett minisztérium szerint.
A költségvetési pálya alapján év végére kedvezőbb lesz a helyzet annál, hogy 4,5 százalékos hiánnyal zárjon a költségvetés – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az Európai Bizottság közzétette minden tagállamra vonatkozóan az országspecifikus ajánlásait, amelyek Magyarországra vonatkozóan tartalmaznak korábban már ismert elemeket, de megfogalmaznak benne új elvárásokat is. Ezzel párhuzamosan elindították – más országok társaságában – a túlzottdeficit-eljárást is, a kormány túlköltekezései és a bevételi oldalon tapasztalható hiányosságok miatt.
Bár nem geopolitikai kockázatok, hanem a váratlanul magas költségvetési hiány miatt, de Franciaországot is elmarasztalta a hitelminősítő.
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Mostanra összejött az egész éves eredeti hiánycél 103,2 százaléka.
Csak Olaszországban mértek nagyobb hiányt.
5018 milliárd forint volt a 2023-as hiány, nőtt az államadósság is, a kamatkiadások majdnem megduplázódtak egyetlen év alatt. Az EU-nak elküldött jelentésben elismerte a kormány, hogy a 2024-re tervezett hiánycél tarthatatlan.
Februárban ki kellett fizetni a 13. havi nyugdíjakat és az inflációkövető állampapírok egyes sorozatai is hozamot fizettek. A hiány 1,7 ezer milliárd forint lett egyetlen hónap alatt, ezzel a 2024-es költségvetésnek vége is van.
Csak a növekedés korlátozásával lehetne tartani a kitűzött hiánycélt - erre figyelmeztet egy friss elemzés.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
Megközelíteni sem sikerült az eredeti hiánycélt.
Nem baj, ha elszáll a költségvetési hiány, mert azzal is a növekedést segítik – fejtegette a gazdaságfejlesztési miniszter.
